Oyster: elektronikus fizetési rendszer Londonban
Mivel a BKV minden látható eredmény nélkül eltapsolt egypár milliárdot(?) hasonló rendszerre gondoltam elmesélem hogyan működik az elektronikus fizetési rendszer Londonban. Az Oyster egy elektronikus kártya, amely tárolja a megvásárolt bérletünket vagy a rátöltött pénzösszeget, amiből a rendszer automatikusan levon minden egyes utazásnál. A kártya nem más, mint egy RFID kártya, így nem kell automatába betenni, vagy lehúzni a mágnescsíkot, csak az olvasó felett elhúzni. Szeretném megjegyezni, hogy a kártya bankkártya méretű (nem úgy, mint néhány otthoni okmány amit éppen ezért sehova - pénztárca - nem lehet betenni).
A szerkesztő valami miatt nem akarja feldolgozni a font jelet, azért ha valahol összeg előtt ? található, az font akar lenni.
Az Oyster az alábbiakat tudja:
- Tárolja az előre megváltott bérleteket vagy maximálisan ?90-nyi összeget.
- A rajta lévő bérlettel lehet vele utazni. Ha nincs bérlet akkor a kártyán lévő összeg terhére lehet utazni.
- Amennyiben az embernek nincs bérlete vagy egy napi limit, amennyinél többet a rendszer nem von le bármennyit utazunk.
- Oysterrel fizetett utazás mindig olcsóbb, mint az egyedileg megváltott papírjegy.
- Ha megadjuk a hitel/debit kártyánkat akkor az Oyster képes automatikusan feltölteni magát ha az összeg ?5 alá csökken.
Mielőtt elvesznénk a részletekben, nézzük meg az árakat. Az alábbiakban a 2008-as árakat fogok írni (mivel itt is emelni fognak az év elején) és nagyon nyomott 300 Ft/? árfolyammal fogok számolni. Mindehhez hozzá kell tennem, hogy London drága város, és a tömegközlekedés sem olcsó. A város zónásított, beváros az 1-es zóna, külváros az M25-ig (M25 = M0 körgyűrű) a 6-os zóna. Én a 3-as zónában lakok, úgyhogy ahol ezt külön nem jelzem ott az ár az 1-3 zónákra vonatkozik. A jegyárakban van további 2 opció, a csúcsidő és nem csúcsidő (utóbbi ha 9:30 után kezdjük az utazást).
- Egy buszjegy 90p (270 Ft), a busz nem zónásított
- Napi limit: ?8.10 illetve ?5.80 (csúcs/nem csúcs) (2430 Ft/1740 Ft)
- Egyszerű metrójegy: ?2.70 illetve ?2.20 (810 Ft/660 Ft)
- Heti buszbérlet: ?13.80 (4.140 Ft), havi ?53.00 (15.900 Ft)
- Heti metróbérlet: ?30.20 (9.060 Ft), havi ?116.00 (34.800 Ft)
- Egy teljes 1-6 zónás heti bérlet: ?47.60 (14.280 Ft), ami havonta ?182.80 (54.780 Ft)
Az Oysteren kívül lehet egyenként vásárolni papír jegyet is, ami a párizsi jegyhez hasonlóan mágnescsíkot tartalmaz, de ez sokkal drágább. A sima jegy ami Oysterrel ?2.70 az papírjegyben ?4! Az Oyster kártya egyébként ingyen van, ha az ember mindjárt bérletet is vásárol hozzá, és ?3 e nélkül.
Oyster automata: képernyő mellett a kis sárga kör a kártyaolvasó, jobbra pedig a hitelkártya olvasó az elektronikus fizetéshez.
További előnye az Oysternek:
- Ha van egy 1-3 bérletem és kimegyek metróval az 1-esből a 4-es zónába akkor a rendszer automatikusan észreveszi hogy a 3-as zónáig van bérletem és csak az 3-4 zóna különbözetet vonja le a kártyáról (feltéve hogy van rajta pénz).
- Az Oysteren lévő bérletet lehet használni az azonos zónákban közlekedő vonatokon. Tehát ha be akarok menni mondjuk otthonról a Paddington pályaudvarra, akkor mehetnék 2 metróval kb. 45 percen keresztül, vagy kimegyek az állomásra és az éppen érkező First Great Western vonattal az Ealing Broadway-ről 15 perc alatt a Paddingtonon vagyok. Ez ami már Budapesten is használható az egyesített bérlettel.
A londoni tömegközlekedés struktúrájáról röviden annyit, hogy a város (Greater London) 6 zónára van osztva, belváros az 1-es és a körgyűrűhöz legközelebbi részek a 6-os zóna. A metróvonalak zónásítottak és egészen a 6-os zónáig járnak. Persze itt egy kicsit más fogalma van a metrónak és a vonatnak a német U-Bahn és S-Bahn-hoz képest. Itt metrónak hívnak minden olyan vonalat ami a bevárosban a föld alatt megy. Ettől függetlenül ezek a külvárosokban úgy néznek ki mint a HÉV vagy egy S-Bahn. A metrók is két részre oszthatók, az egyik a legrégebbi járatok, amelyek felszín alatt futnak, és angol vasúti űrszelvényűek (District, Circle, Metropolitan, stb.) és a mélyvezetésű metrók amiben alig lehet egyenesen felállni annyira alacsony (Piccadilly, Jubilee, Northern, Victoria, Central, stb.). A metrón kívül van még az Overground, amely pár volt vasútvonal amit szintén a tömegközelekdési társaság üzemeltet, vasútvonalak valamint a DLR ami Kelet-Londonban egy automata vezérlésű magasvasút. Ezek eddig mind zónásítottak. Londonban mára csak Dél-Londonban vagy egy villamoshálózat, amely 3-4-5 zóna bármelyikére érvényes jeggyel használható, és a millió buszjárat amely zónáktól függetlenül használható.
Beléptetőkapuk egy kisebb forgalmú állomáson
Minden metrómegálló (kivételek mindig vannak) kapukkal van elzárva, amit vagy az Oyster kártyával lehet nyitni (az olvasóra helyezett kártyával), vagy a papír jegyet a megfelelő nyílásba kell betenni, amit aztán a kapu visszaad (vagy elnyel az út végén) a kapu középén. Minden állomáson van legalább 2 Oyster automata ahol ellenőrizhetjük az egyenlegünket, föltölthetünk rá pénzt, vagy vehetünk bérletet. Ezen kívül minden állomáson van pénztár (ablakkal a kapu mindkét oldalán) ha nem szeretjük az automatát. Szintén minden állomáson van egy nagy kapu, amit a személyzet tud nyitni ha valaki kerekesszékkel szeretne átgurulni, illetve van nyílás a csomagok áttuszkolására, hogy ne a kapuknál kelljen velük szenvedni.
Beléptetőkapuk egy másik szemszögből. A széles kapu kicsit közelebbről
Az emeletes buszonokon felszállás az első ajtónál van, ahol a sofőr mellett olvasóhoz kell érinteni a kártyát. Csuklós buszokon minden ajtónál van (több) olvasó. Itt ugyan a bliccelés lehetséges de minden busz be van kamerázva amit rögzítenek.
Kártyaolvasó a buszon
A rendszer az utazás megkezdésekor csak rögzíti, hogy hol léptünk be a rendszerbe (persze most nem buszról beszélek), és amikor valamelyik kapun kilépünk, akkor kiszámolja hogy hány zónát utaztunk, mire van bérletünk és levonja a megfelelő összeget (ha nincs érvényes bérlet). A metrómegállókon nem kell kijelentkezni és bejelentkezni az átszállásnál, így egy jeggyel bármennyit utazhatunk. Azt nem próbáltam mi történik akkor, ha úgy utazok két 3-as zónás állomás között, hogy közben átszállok az 1-es zónában.
Egymásik kisebb állomás. A kapuk felett egy kijelző éppen a közeledő vonatokat mutatja. Bal oldalt a táblán folyamatosan frissített forgalmi hírek (melyik vonalon vannak késések), jobb oldalt a falon metrótérkép és egyéb tájékoztató füzetek.
A városvezetés szeretné az Oyster használatát a városban közlekedő össze vasúttársaságra kiterjeszteni. Bérlettel most is lehet utazni az érvényes zónákon belül, de a kártyára töltött pénzzel a vonaton nem lehet utazni. Ennek feltétele egyrészt a tömegközlekedési vállalat és a vasúttársaságok közötti elszámolás megoldása, másrészt az állomások felszerelése Oyster olvasókkal.
(1 votes, average: 5.00 out of 5)You need to be a registered member to rate this post.
Loading ...
Talán tavaly írtam valamelyik Index fórumon arról, hogy Hollandiában is be akartak vezetni egy ilyen elektronikus kártya-rendszert. A dolog azért maradt el (azóta lehet, hogy megcsinálták), mert hackerek bemutatták, hogy mindkét kártyát ki lehet játszani. Az egyszer használatos kártyát resetelték, a tartós kártyára pedig tetszôleges összegeket tudtak ráírni. Kíváncsi vagyok a londoni rendszert mikor törik fel!
Már megtörtént. Valamikor tavaly ősszel cikkeztek arról hogy távolról bármely utas kártyája lemásolható, és klónozható. Pár napig benne volt az újságban, aztán eltűnt a sűllyesztőben. Vagy találtak rá valami megoldást, vagy úgy gondolják hogy ez még így is belefér.
.
Én úgy gondolnám hogy ha van egy hekkelt kártyád amire pénzt töltesz fel, de a pénz feltöltésének nincs nyoma a rendszerben (mert ugye nem a rendszert törik fel, hanem a kártyát klónozzák), akkor egy idő után ezek a kártyák kiszűrhetők és lehet ellenük valamit tenni.
Másrésztről biztos nem fogják bevállalani hogy a több millió fontos rendszerük szar, és le kell váltani
A klónozás azért problémás, mert a rendszer követi, hogy merre jársz a kártyáddal. Ha pedig úgy lépsz be a klónozott kártyával a rendszerbe, hogy előtte nem léptél ki, akkor máris megfogták a klónozott kártyát. Ekkor – mivel pontosan tudni, hogy a két kártya hol van -, mindkét kártyatulajdonost elő kell vezetni, és villámgyorsan kideríthető, hogy melyik kártya az igazi, és melyik a hamis.
A hollandoknál lehet, hogy telefonkártyaszerű, valóban pénzt tartalmazó kártyákat próbáltak ki. Az angol rendszer csak azonosítót tárol.
Arról nem is beszélve hogy a londoni metró baromi módon be van kamerázva, tehát azonnal képes azonosító van a csalóról.
Benbe írta: a rendszer követi, hogy merre jársz a kártyáddal.
Ugyan hogyan? Felszállsz a buszra, érvényesíted a kártyával az utazást, de azt nem tudják, hogy mikor szállsz le. Emellett nehezen hinném, hogy a busz kártyaleolvasója állandó kapcsolatban lenne a központtal és minden leolvasott kártya adatait továbbítaná. Emellett hol van az megírva, hogy egy kártya eladásánál a vevônek hitelesen igazolnia kellene magát?
Ne a magyarországi állapotokból indulj ki.
Tudsz valami konkrétumot is, vagy csak egy kis polémia?
Sziasztok!
Én már egy jóideje Japánban élek és itt is hasonló rendszer van.
Azt természetesen nem tudom, hogy technikailag mennyire egyezik a londoni rendszerrel, de valószínűsítem, hogy szinte teljesen egyforma.
Emiatt pontosítanák néhány dolgot a rendszerrel kapcsolatban:
-minden kártya csak azononosítót tárol, sem pénzt, sem bérletet nem
-a kártyára töltött egyenleg adatait és a bérlet adatait a központ tárolja
-minden kártyaolvasó (a buszokon is!) folyamatos kapcsolatban van a központtal
-az ügyes heckerek tudják a kártyát másolni (mint bármi mást is), azonban nem sok értelme van (ha esetleg valaki más kartyáját másolják le, akkor csak hamarabb elfogy róla az egyenleg és rögtön gyanakodni fok az illető, innentől kezdve pedig lekérhető. hogy hol és mikor lett használva az adott azonosító és jöhetnek a kamerafelvételek)
Japánban egyébként annyi a különbség, hogy itt nem zónákra, hanem távolságra van osztva a vasút, metro. (a buszokon akárcsak Londonban, távolságtól függetlenül ugyanazt az árat kell fizetni)
Londonban is úgy van, hogy ha bementél a kártyával egy állomásra, akkor közvetlen utána ugyanazon az állomáson nem tudsz kijönni?
(vagyis például nem tudsz csak lemenni a peronra és visszajönni)
Japánban egyébként már ott tart a rendszer (illetve már több mint 10 ilyen cég van), hogy az állomások közeli éttermekben, boltokban, automatákban is lehet fizetni ezzel a kártyával.
Valamint az utóbbi időkben belekerült a mobiltelefonokba is (már a gyárban beleépítik) és sok bankkártya is tartalmazza.
Azonban semmivel nem olcsóbb, mint ha jegyet vennél (csak kényelmesebb) és a kártya is 500 Yen-be kerül.
Szia Norbert,
Én ki tudok jönni az állomásra ha éppen ahhoz van kedvem. Bérlettel ez nem gond, ha csak pénz van a kártyádon akkor levon-e valamennyit. Talán van egy minimum idő amikor nem von le semmit.
Itt az Oyster annyiban van integralva hogy a Barclays kiadott egy olyan bankkártyát amin a mágnescsik és a chip mellett Oyster kártya is, úgyhogy egy kártyában benne van minden.
Pár het voltam Portugáliában és ott is hasonló rendszer van annyi különbséggel hogy a kártya egy vékony papírkártya de ugyan úgy csak el kell húzni az érzékelő felett és RFIDs. Viszont ott nincs is más. Amikor először veszed akkor 50 cent, és később ha megint veszel bérletet akkor csak oda kell nekik adni és feltöltik. Helyi lakosoknak viszont valami fényképes komolyabb kártyájuk van. Az elővárosi vonatokon is ilyen kártya van, de még nem teljes a rendszer. Egyik nap vonattal mentünk be Liszabonnba és volt egy kártyánk a vonatra retur jeggyel. Amikor akartunk arra tenni napijegyet is (metró, villamos) akkor kellett venni egy új kártyát mert a meglévőt már “foglalta” a vonatjegy. Szóval itt lehet hogy valami a kártyán van tárolva.
Szólj hozzá!
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned.
Szavazás
Legutóbbi hozzászólások
Twitter: vonatmagazin
Naptár
There are currently no events to display.
Felhasználó
Legfrissebb bejegyzések
Archívum
Legutóbbi hozzászólások
Legtöbb hozzászólás
Legjobb értékelések