Főoldal » Modellvasút, Tippek-Trükkök

Ellenállással ellátott tengelyek foglaltságellenőrzéshez

crash 2009 március 24 8 megjegyzés

schalt1Egyre nagyobb teret hódít a FREMO modulrendszer hazánkban – ha beszélhetünk arról, hogy négy-öt modellklub jelentős erő – amihez kapcsolódik az alábbi cikk. Mi itthon még csak ismerkedünk a Fremo DCC-vel, a kitalálók pedig már a következő generációs szabványon dolgoznak. Ennek egyik újítása a vágányok foglaltságának visszajelzése – egyre többen építik (át) állomásukat, hogy a vágányok foglaltsága is követhető legyen elektronikusan. Persze a dolog mit sem ér, ha a kocsik nem tudnak foglaltsági jelet generálni. Ehhez segít Olaf Saenger lenti írása.

Ellenállással ellátott tengelyek foglaltságellenőrzéshez

schalt1

Szükséges anyagok:

  1. SMD-ellenállás, 17,4 kΩ 1% 0603-as típus (1,6×0,8mm *)
  2. Vezetőezüst (folyékony ezüst vezetőlakk), pl.: Conrad Kat.sz.: 530042
  3. Hígfolyós pillanatragasztó, pl.: Conrad Rapid 100 Kat.-sz.: 240460

*): Beszerzési forrás: pl.: www.rst-modellbau.de http://shop.rst-modellbau.de/index.php?cPath=4

10-20 kΩ érték megengedett. Minél alacsonyabb az ellenállás értéke, annál nagyobb a tengely áramfogyasztása. Minél magasabb az ellenállás értéke, annál nagyobb valószínűséggel fordulhat elő, hogy az alacsony áramfogyasztás miatt a tengelyt nem érzékeli a foglaltságellenőrzés. Elméletileg 1 mA áramnak kellene folynia, hogy a foglaltságellenőrzés szavatolható legyen.

Szükséges eszközök, segédeszközök:

  • kis méretű csipesz
  • ecset, 10/0-s
  • multiméter / ellenállás mérő
  • gombostű
  • falap 6 mm-es furatokkal

Teendők:

A tengelyeket függőlegesen állítsuk a falap 6 mm-es furataiba úgy, hogy az egy oldalon szigetelt tengely szigetelt kereke legyen alul a furatban.

schalt2

Ezután az ellenállásokat egy tálba öntjük.

schalt3

Egy csepp pillanatragasztót helyezünk egy sík, száraz, nem nedvszívó felületre, ideális esetben egy üveglapra. Onnan felveszünk a tű hegyével egy apró csepp ragasztót, amit a tengely szigetelésére viszünk át. (2-4 tengelyt is beragasztózhatunk egyidőben.) Ezután megfogjuk az SMD ellenállást és a ragasztópontra helyezzük. Ekkor egyből úgy helyezzük el az ellenállást, hogy az egyik vége a tengelyhez érintkezzen. Az mindegy, hogy az ellenállás fekete vagy fehér fele néz felfelé. Elonyösebb, ha a fekete néz felfelé.

Figyelem! Mivel a pillanatragasztó szigetelőanyag, meg kell akadályozni, hogy az SMD ellenállás érintkezofelületeire kerüljön, pl. a ragasztócseppnek nem szabad olyan nagynak lennie, hogy az ellenállás elmerüljön benne.

schalt4

Ha a pillanatragasztó megszáradt (pár percet hagyhatunk neki), felvihető a felületre a vezetőezüst.

schalt5

Miután a vezetőezüst lakkot jól felráztuk, egy keveset felszedünk az ecset végére és kapcsolatot létesítünk vele a tengely és az azt érinto ellenállásvég között. Ezután az ellenállás másik végét kapcsoljuk össze a keréktárcsával. Óvatosan járjunk el, nehogy zárlatot idézzünk elő. Én ehhez a muvelethez a tengelyt ki szoktam venni a falapból és a kezemben tartom.

Az eredménynek valahogy így kell kinéznie:

schalt6

Mindkét oldalán szigetelt tengelyek esetén (pl.: Luck) mindenképpen kapcsolatot kell létesíteni a tengely és a keréktárcsa között.

schalt7

Ezután hagyjuk megszáradni a lakkot. Ha több tengelyt építünk át, érdemes eloször az ellenállásokat felragasztani, majd ezután felvinni a lakkréteget.

**) Mire az utolsó tengelyekre is felragasztjuk az ellenállást, az első már meg is száradt. És mire az utolsókat is bekenjük lakkal az elsők már meg is száradtak, így ellenállásmérővel ellenőrizhetjük is azokat. Ehhez érintsük meg a műszer mérőpontjaival a két keréktárcsát. Ha ekkor a kb. 17,4kΩ értéket látjuk a muszeren, akkor mindent jól csináltunk, a tengely beépítheto a modellbe. Ha a műszer által mutatott érték  ”végtelen”, akkor nem sikerült elektromos kapcsolatot létesíteni, a vezetőezüst felkenését meg kell ismételni. Ha a műszeren látott ellenállásérték nulla, úgy rövidzárlatot csináltunk. Amennyiben a hiba nem látható nyilvánvalóan, úgy egy szike, vagy csavarhúzó segítségével távolítsuk el az SMD ellenállást, majd a felület megtisztítása után kezdjük a műveletet “egy új helyen” elölről.

**) Ha több tengelyt alakítunk át egyszerre, érdemes a vezetőezüstöt gyakran felrázni, hogy az ezüstszemcsék a folyadékban egyenletesen elkeveredve maradjanak.

Mindenesetre a művelet egyszerűen elvégezhető, némi gyakorlással egy óra leforgása alatt számtalan tengely átalakítása elvégezhető. Sok sikert mindenkinek!

Eredeti how-to: Olaf Saenger Fordította: Iván Zoltán

1 vote, average: 5.00 out of 51 vote, average: 5.00 out of 51 vote, average: 5.00 out of 51 vote, average: 5.00 out of 51 vote, average: 5.00 out of 5 (1 votes, average: 5.00 out of 5)
You need to be a registered member to rate this post.
Loading ... Loading ...


8 megjegyzés »

  • avatar
    Joxy mondta:

    Van aki vezető képes ellenállás lakkal addig ecseteli amíg jó nem lesz az érték, az kicsit egyszerűbb.

  • avatar
    JZ mondta:

    Hm. Tengelyszámlálós megoldás nem játszik? egy-egy akkora síndaradot kellene kiszigetelni, aminek a hossza kisebb, mint a futó járműállományon a legkisebb tengelytávolság. Minden vágánymező elejére és végére egy-egy ilyet, és a bekötés az már egyszerű egy logikai kapus IC segítségével, hogy számoljon csak. Lásd Alcatel Electra biz.berek.

    Nem vagyok modellvasutas, ez elmélet, de szerintem megvalósítható.

  • avatar
    JZ mondta:

    (nincs szerkesztés…)

    így megoldható lehetne a váltókörzetek foglaltságérzékelése is.:wink:

  • avatar
    Regio mondta:

    Játszhatna a tengelyszámlálós megoldás,például a forgóvázak aljára szerelt kapcsolómágnesekkel és a pályába épített reed-csövekkel. Ezen kívül még akár sorompók vezérlésére is alkalmas. Bár így elsőre az ellenállásos-áramfelvétel-ellenőrzős megoldás előnye a folyamatos és azonnali állapotfelismerés a berendezés üzembehelyezésekor. A tengelyszámlálósnál feltehetőleg kézzel kellene az “adatokat bevinni” indításkor,ha már áll egy szerelvény valamelyik szakaszon…

  • avatar
    JZ mondta:

    Beléptetősín? :wink: INPUT/OUTPUT funkcióval. (csak azon szabad akkor felrakni és levenni, más szakaszon különben hamis foglaltság lenne.)

  • avatar
    Nygma mondta:

    Tengelyszámlálásban szerintem az a probléma, hogy a kis modellek gyakran ugrálnak, vagy éppen részben koszos a kerék, és nem biztos hogy kihaladásnál is annyi tengelyt számolnál amennyi bejött. Így sokszor foglalt maradna egy szakasz.
    De hasonlón gondolkoztam már mondjuk kertivasúti méretarányban, ahol a nyomkarima lenyomna egy kapcsolót. Ott a tömegek és a méretek miatt nem lenne probláma.

  • avatar
    Regio mondta:

    A koszos kerék nem befolyásolja a reed-es – mágneses megoldás működését,az ellenállásosét viszont már igen…

    A beléptetősínre már gondoltam,de én anno a számláló megoldásánál akadtam el. Ha minden jármű minden forgóvázára/kerékpárjához teszek mágnest,akkor egy idő után már kezelhetetlen a dolog…ne a hipermodern ilyen-olyan processzoros megoldásokra gondolj,hanem max CMOS IC-vel felépített számlálókra és logikai áramkörökre. Egy térközjelző-vezérlőt anno még megterveztem és össze is raktam,de sosem volt próbaüzeme… Valahol megvan még a panel,de fogalmam sincs,hogy hol. Első felindulásomban úgy terveztem,hogy a foglaltság érzékelés csak a szabad/megállj jelzést változtatja,az előjelzéseket – sárga,zöld,villogó sárga – egymás között rendezik le a jelzők logikai úton…és abszolút nem volt megoldva a vonatbefolyásolás,vagyis a “vezérnek” kell figyelnie a jelzésképekre.

  • avatar
    Benbe mondta:

    Ez a megoldás sok szempontból nem szimpatikus nekem. Egyrészt az áramvezető lakkot én komoly hibaforrásnak gondolom, másrészt itt ugyanúgy ki kell szakaszolnom mindent és még az áramerősséget is mérnem kell a szakaszokban, mint egy analóg asztalon. Oda az egyben táplált DCC asztal egyszerű helyzete.
    A másik gondom, hogy a biztosítóberendezés és a vontatás áramkörileg összekapcsolódik. Az analóg asztalomon még kapcsolósínekkel voltak mindenféle rendszerek kialakítva (önműködő térköz, állandó lassújel, hurokvezérlés), és a vontatási áram mindenféle zavarai és lökései hosszútávon kinyírták a logikát. Azóta persze sokat fejlődtek a mozdonyok is és a zavarvédelem is, de biztosítóberendezést tervezni egyébként sem egyszerű, zavarvédelemmel inkább nem foglalkozom, abból elég annyi, amit a dekódergyártók beépítettek.
    A harmadik gondom, hogy ezzel a módszerrel nehéz megvalósítani a jelző visszaejtést és a vágányút feloldást. A nagyvasúton ugyanis az egyes foglaltságérzékelő sínáramkörök (ahol még vannak, hiszen a nagyvasút folyamatosan épül át tengelyszámlálósra) mindig a vonattal menetiránya felől vannak betáplálva, amit a vonat söntöl. Így a szakasz túloldalán levő érzékelővel kiolvasható, hogy a vonat elhagyta-e a szakaszt, és az irányfüggőség miatt a megfelelő irányú jelző megálljba ejthető. Itt irányismereted nincs.
    De nyílván ezt végiggondolták és megvannak az ötleteik erre, hiszen szabványt csináltak belőle. Én mindenesetre kocsiszámlálásban gondolkodom.

Szólj hozzá!

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned.