Akkor lássuk a harmadik részt, készüljön el végre az átjáró! A múltkor ott maradt abba a történet, hogy a két sín közötti részt kell már csak befejezni. Elsőre nem tűnik ördöngősségnek, azonban ha nem figyel oda az ember, tartogat némi buktatót. De inkább lássuk a képeket….

A múltkor itt hagytuk abba ….

Az első dolog a vágányok közének megtisztítása

Majd egy tehervagon segítségével meghatároztam, hogy a védősínnek milyen messze
kell legyen attól a síntől, amelyen a vonat gurul

Majd méretre vágtam és a kívánt alaknak megfelelően meghajlítottam két code40-es
síndarabot

Pillanatragasztóval rögzítettem a védősíneket a helyükre

Moltofillel kitöltöttem a védősínek közötti részt. A két szélét ágyazat-anyagból és
ragasztóból készült masszából készítettem el.

Amíg ez száradt, elővettem két Arnold villanyoszlopot. Ezek az út szélét fogják díszíteni.

Miután lesorjáztam őket, a beton gyámokat szürkére festettem. Itt most nem kell vigyázni a
festék megfolyásával, mert utána úgyis az oszlopokat át kell festeni.

Fekete és barna festékből olyan színt kevertem, amellyel megpróbáltam a
villanyoszlop színét visszaadni.

Lefestettem a villanyoszlopok fa részét, és a gyámokat tartó csavarokat is megjelöltem
egy-egy feket festékpöttyel.

Egy előre fúrt, 0,7mm-es lyukba beállítottam a villanyoszlopokat, amelyeket
faragasztóval rögzítettem a helyükön.

Amikor a védősínek közötti Moltofill megszárad, lecsiszoltam azt a védősínek
korona-magasságáig.

Ezután jött a megszokott poros kezelés…

…majd a felesleges port a sínekről egy fültisztító pálcikával
távolítottam el.

Nem szerencsés módon, de ezután megfestettem a védősíneket barna színnel

Ez után még egy kis világosszürke porral kezeltem a felületet -
külön ügyelve a védősínek barnájára, hogy azokat is fakítsa meg
egy kicsit a pasztellpor.

És az átjárót egy pár András-kereszt kivételével késznek nyilvánítottam. Az András-
kereszt pedig remélem mihamarabb megérkezik, és beépíthetem.