Főoldal » Élménybeszámoló, Kisvasút

Kisvasúti szafari Csehországban

Tastam 2009 augusztus 25 3 megjegyzés

00A közelmúltban módomban állt egy társasághoz csatlakozva meglátogatni Csehország keskenynyomközű vasútjait. A terület ugyan csak kevés ilyen vaspályával rendelkezik, ám azok mégis újra, s újra csodálatba ejtik a kisvasutak rajongóit.
Bár a múlt század elején megugrott az ipari termelés, valamint a mezőgazdasági- és erdészeti üzemek is terjeszkedésbe kezdtek, Cseh- és Morvaországban – a Monarchia egyéb területeivel összehasonlítva – nagyon kevés helyen építettek keskeny nyomközű vasutat. Ennek egyik oka, hogy errefelé magashegységet nem találunk, ezért nagyvasút telepítése csak csekély többletköltségget eredményezett. A másik ok a cseh-morva tartománygyűlés 1893-as határozata, mely alapján a helyi vasutak építési kölcsöneit mindössze 4 %-os kamat terhelte, minek köszönhetően nagy számban létesültek a csupán helyi jelentőségű, gyenge felépítménnyel és csak a legszükségesebb műtárgyakkal felszerelt vicinálisok. Napjainkban mindössze öt kisvasúti vonalon van hellyel-közzel vonatközlekedés Csehországban, közülük három múzeumvasút, s csak a fennmaradó kettőn zajlik közforgalmú személyszállítás.

01

Az első meglátogatott objektum eredetileg a Kolin határában működő cukorgyárat volt hivatott kiszolgálni. A mai pálya azonban teljesen új, hiszen egy lelkes magánszemély az 1894-ben felépített és az 1960-as években megszüntetett, majd felszedett 600 mm-es pálya újjáépítését tűzte ki céljául. Jelenleg 3,5 km épült meg a tervezett 8-ból, a forgalmat egy 1951-es építésű ČKD gyártású, BS80-as sorozatú gőzmozdony és néhány dízelgép segítségével bonyolítják le.

02

A Prágához közeli Elbaparti város fontos közlekedési csomópont lévén igen tarka vasúti közlekedéssel nyűgözi le az odaérkező vasútrajongókat. Az állomást, mivel a Budapest – Pozsony – Prága fővonalon fekszik, számos fontos nemzetközi gyorsvonat is érinti, azonban Kolin a külső végállomása főváros vonzáskörzetét kiszolgáló vonatoknak is. Szívesen maradtunk volna még, de indulni kellett következő úticélunkhoz.

03

A Brnóhoz közeli Zbysov egykori bányavasúti vontatási telepe helyén kialakított kis múzeumvasúti telepet leginkább a mi kemencei kisvasutunkhoz hasonlíthatnám. Az egykori nagyvasúti átrakóhoz vezető pálya sajnos csak mintegy 800 méter hosszban járható, a gőzmozdonnyal kihúzott személyvonatot innen egy kis dízel vontatja vissza. Reméljük, a hangulatos pálya egyszer ismét teljes hosszában járható lesz.

04

Ez a nap még egy kisvasutat tartogatott számunkra, amelyhez az ország keleti részére kellett utaznunk. A Česká Třebová közelében található Mladějov na Moravé egy nem túl forgalmas mellékvonal mentén fekszik. A környék nem bővelkedik látnivalókban, a legtöbb ideérkező az állomással szemben elterülő egykori nagyüzem udvaráról induló kisvasút felé veszi az irányt. Nyugodt szívvel kijelenthetem: utazásunk fénypontjához érkeztünk.

05

2009. augusztus 12-én nagy buli várta a látogatókat, az események a kisvasút szerves közreműködésével lejátszott “emlék-csata” körül csoportosultak. Emiatt délután nem is volt menetrend szerinti közlekedés a múzeumvasúton, hiszen annak elsődleges feladata az 1900-as évekbeli egyenruhába öltözött “katonák” szállítása volt. A vonóerőt az 1. pályaszámú, 1906-ból származó ún. támasztott szertartályos gőzmozdony szolgáltatta.

06

A 600 mm-es nyombőséggel hadifoglyok által felépített 10,5 km-es vonalon 1919-ben indult a forgalom, a vonatok agyagot, fát és helyben kitermelt szenet szállítottak. A vasút 1991 szilveszterekor állt le, majd 1998. május 1-jén indult újra,imár múzeumvasútként. Egyik igen népszerű és különleges attrakciója az éjszaki vonatozás az erdőben, ami azért is érdekes, mert a mozdonyon nincs világítás rendszeresítve.

07

A következő napon, augusztus 13-án az északkelet-Csehországban található Třemešna ve Slezskuba látogattunk. A város egy másodrangú fővonalon érhető el, az odautazás igen bonyolult. Az állomás túloldaláról indul az 1898-ban átadott, máig a Cseh Vasút (ČD) kezelésében lévő 760 mm-es közforgalmú vasútvonal, mely a Lengyelországba szinte beékelődött terület csúcsánál található Osoblahába vezet.

08

A vonalon közlekedő, általában egykocsis személyvonatokat TU47-es sorozatú dízel-villamosmozdonyok vontatják, a meghatározott napokon közlekedő kirándulóvonatok elé pedig hol gőz-,hol dízelmozdonyt fognak. Ezúttal a román eredetű TU38,001 továbbította az utasokkal tömött szerelvényt. Ránézésre nem gondolnánk, hogy e gép a budapesti Gyermekvasútról jól ismert Mk45-ös közeli rokona, de rögtön felismerhetjük jellegzetes hangját.

09

A következő napon a gyönyörű óvárossal rendelkező Jindřihův Hradecbe utaztunk. A várost érintő fővonal vasúttörténeti jelentősége, hogy a Veselí nad Lužnici és Jindřihův Hradec között közlekedett 1902 és 1904 között Csehország első, Daimler gyártmányű motoros vasúti járműve. Az állomás városfelöli oldalán található kisvasúti vágányról indulnak a magánvasútként üzemelő, 760 mm-es nyomközű szerelvények Obrataň, illetve Nová Bystřice felé.

10

Ugye, ismerős? Ez már “igazi” Dácsia, nem úgy mint az osoblahai kisvasúton megismert hajtórudas testvére: az 1980-ban épített jármű a lengyelországbeli Tucznóból érkezett. Most a Jindřihův Hradec fűtőházában pihen, egyébként általában a Nová bystřicei vonalon teljesít szolgálatot. A háttérben a normál nyomközű pályaudvar vágányai láthatóak. A kisvasút technikai különlegessége, hogy a nagyvasúttal közösen, egy kb. 2,5 km-es hosszúságú háromsínes pályán hagyják el a vonatok Jindřihův Hradecet.

11

Az obrataňi, 46 km-es hosszúságú vonalon, melyen figyelemre méltó hivatásforgalom is zajlik, a közelmúltban végrehajtott pályafelújításoknak köszönhetően 40-50 km/órás sebességgel közlekednek a személyvonatok. A pályát 1906. december 24-én vehette birtokba a nagyérdemű, később a  ČSD hálózatához csapták, míg napjainkban magánvasútként üzemel. Manapság az egy, ritkán két Balm/ú sorozatú kocsit a társaság 10 darab TU47-esének egyike vontatja. A képen az augusztus 12-iki reggeli vonat látható Kamenice nad Lipou közelében.

12

Aki igazi erdei vasutazásra vágyik, Nová Bystřicét kell választania úticélnak. A majd’ 33 km-s vonal a hálózat régebbi része, 1897. november 1-jén kezdte üzemét. Napjainkban itt a kirándulóforgalom dominál, a két személy- és egy kerékpárszállító vagon (a Romániából beszerzett átalakított fedett tehervagonok ma is CFR-felségjelzést viselnek) alkotta személyvonatok utasokkal tömve közlekednek. Szintúgy a nyári hónapokban napjában kétszer forduló, gőzmozdony vontatta kirándulószerelvény, mely élén a resicai építésű U46 001-est láthatjuk.

13

A végállomástól nem messze húzódik az államhatár, melynek túloldalán már Ausztria terül el. Talán 10 km-re végződik a Waldviertelbahn szintén 760 mm-es hálózata, a két kisvasút összekötését is tervezték. Olyannyira, hogy a túloldalt, Litschau állomáson már fel is halmozták az építéshez szükséges anyagokat, azonban a megvalósításba beleszólt a második világháború. A Jindřihův hradeci kskenynyomközű vasút tehát itt, Nová Bystřicében végződik, a körbejáró TU47 018 mögött jól látható a vonal végét jelző kék négyszög.

4 votes, average: 5.00 out of 54 votes, average: 5.00 out of 54 votes, average: 5.00 out of 54 votes, average: 5.00 out of 54 votes, average: 5.00 out of 5 (4 votes, average: 5.00 out of 5)
You need to be a registered member to rate this post.
Loading ... Loading ...


3 megjegyzés »

  • avatar
    kisczako mondta:

    Nagyon jó kirándulás lehetett, szép összeállítás!

  • avatar
    crash mondta:

    Wow… nagydízelek, Resica, nekem az ilyen kisvautak tetszenek.

  • avatar
    LokottZsiraf mondta:

    Csatlakozom kisczako véleményéhez: remek kirándulás, szép beszámoló, köszönjük! :)

    Vajon az ottani Hivatal mit szól a fényszóró nélküli sötétben vonatozáshoz? Kíváncsi lennék.

Szólj hozzá!

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned.