Model Rail 137 – 2009 November
A brit modellvasúti magazin, a Model Rail novemberi száma – az évszaknak megfelelően – leginkább a 2010-re várt újdonságok beharangozására adott alkalmat. Túl a Model Rail által első ízben gyártatott, 00 építési nagyságú, Sentinel típusú iparvasúti tolatógőzös CAD tervén, terítékre került N-ben a Dapol által ígért Class 58-as dízel és Class 86-os villamos mozdony, a Class 153-as motorvonat első prototípusai, és a sokak által várt nagysebességű (HST) vonófejek és vezérlőkocsik. A 16,5mm-en futó brit gőzösök rajongói teljesen új építésű GWR Castle 4-6-0 típusú szerkocsis gépet kapnak majd a Hornby jóvoltából, míg a Bachmann a BR 3MT 2-6-2T szertartályos mozdonyból egyből három festési variánst is kínál. Meglepő módon ezennel egy, a brit piacon kevésbé kelendő H0-s (1:87) modell is bekerült a szelekcióba, méghozzá az Electrotren három tengelyes STVA autószállító képében. Mit keres ez egy angol újságban? Készült belőle egy 500 darabos kisszéria, a Csalagútra engedélyezett kivitelből…
Alaposabb bemutatót olvashatunk a Heljan által gyártott 00 Kestrel dízel prototípusról is – érdekessége, hogy a 4000 lóerős, hattengelyes gép egyetlen példányban készült 1968-ban az iparművészet akkori kánonjai szerint, és pár év angliai próbafutás után a Szovjetunióban (!!!) kötött ki, ahol 1993-ig valószínűleg egyedi próbamozdonyként üzemelt.

Heljan Kestrel
Szintén részletesebb bemutatót olvashatunk a Hornby új 6MT 4-6-2 típusú szertartályos gőzöséről (72000 psz-ú Clan Buchanan), ismét csak 00-ban. A képek alapján elképesztően részletgazdag az új masina, fel is rótták neki, hogy sok rajta a törékeny alkatrész. Dehát valamit valamiért ugye: Ez a mozdony DCC-re előkészítetten mindössze 130, dekóderrel szerelve pedig csupán 150 fontért (40.000-45.000 Ft) kapható, úgyhogy üzenem az angoloknak, hogy vessék össze mind az árat, mind a minőséget a német vetélytársakkal – a részletgazdag gépek a kontinensen is törékenyek, csak még legalább kétszer drágábbak is…

Hornby Clan Buchanan 72000
Kisebb költségvetésű modellezők figyelmébe ajánlandó a Metcalfe legújabb papírháza – nem vicc! 11 font (3300 pengő) az A4-es csomagban érkező kartonkit, és igen pofás angol ikerház kerekedik belőle pár óra igazán élvezetes origamizás után:

Alig várom, hogy N-ben is kiadja a Metcalfe!
A nagyvasúti rovatban ezennel a 9F 2-10-0 típusú gőzössel, a gőzös korszak szénvonataival, valamint ezeknek a modellezésével foglalkoznak. A “Run it like a real railway” (kb “Mint a valós vasúton”) sorozat zárófejezetében pedig a véletlen vagy szándékos modellvasúti üzemzavarok megoldásait taglalják – rávilágítva többek között arra, hogy például a siklás is benne van a nagyvasúti pakliban is: nem muszáj azonnal az áramtalanító gombhoz kapni, majd kézzel-lábbal bemászni az asztalra. Hacsak nincs valami nagy gubanc, akkor kiváló alkalom egy kis valóságszagú válságkezelésre. Az angoloknál persze nagyon divatos dolog egy előre meghatározott menetrend szerint üzemeltetni a modellasztalt is, számukra tehát ilyenkor a valós vasúthoz hasonlóan igazi kihívást jelent egy tartalékmozdony előkerítése, egy tehermentesítő szerelvény kiállítása, a megfeküdt szerelvény segélyezése, stb. De azért alapvetően kétlem, hogy az átlag panelmodellező számára járható utat, vagy egyáltalán szórakozást jelentene egy siklott vonat kerülgetése. Egy biztos: én egyhamar nem kezdek el direkt üzemzavart szimulálni.

Blackmill: Tetszetős korunkbeli 00-s asztal a Blackburn&East Lancs Model Railway Society-től

Csúnyácska töltések és növényzet Mark Bagley "Heeley Bank Road" N-es asztalán

Monumentális perspektíva Pete Waterman 1:43.5-ös (!!!) Lemington Spa birodalmáról
Milliárdos modellezők nagy problémái: Ez a csapágy kiolvadt, mire a vonat körbeért Lemington Spa körpályáján...
Végezetül pedig az N-es modellezők figyelmébe ajánlandó, hogy a Hornby gondozásában visszatér az angol boltok polcaira az Arnold egy új N-es vágányrendszerrel. A geometriája állítólag jó, előnyére válik, hogy sötétítettek a sínszálak és – angol viszonyok között – valósághűek a talpfák, a váltók keskeny felszín feletti állítóművel és polarizált szívdarabbal készülnek, hátrány viszont a váltónyelvek otrombasága (nekem az egykori BTTB váltók jutnak eszembe róluk). Árban kicsit a Peco alá adnak, de személyes benyomásom szerint terepasztalra nem igazán való, szőnyegre meg annyival jobb a Kato, amennyivel drágább.



Jól összefoglaltad a lapot. Saját megjegyzések hozzá:
- A Kestrelről van egy Modern Locomotives Illustrated számom, anno még írtam is róla egy rövid összefoglalót ide a honlapra.
- A Metcalfe ház N-ben tényleg jó lenne, kicsit megtörné a jelenlegi sorház trendet.
- Az N-es asztal tényleg érdekesen néz ki, de ezt mi már ugye átbeszéltük.
- A Lemington Spa asztalról meg inkább nem is mondok semmit…
Azért elég durva hogy a Kestrel-ből is kihoztak modellt, ami ugye egy prototípus gép volt, csak 1 készült belőle (ugye jól emlékszem), és az sem létezik már. Jól mutatja hogy mekkora itt a piac. És nem ez az egyetlen prototípus gép modellje.
Pete Watermann-ról annyit hogy a vasútnál kezdte, aztán átment kicsit a zenevilágba, és most megint vasutas, egy járműjavítót üzemeltet. És többek között tonnányi régi mozdonyt restaurál. “Trains with Pete Waterman” cimmel fut egy sorozat valamelyik Discovery csatornán itt kint. Torrenten talán érdemes utánanézni.
Bocs, most olvastam el teljesen a cikket. Igen 1 példány. Modern Locomotives Illustrated szerint ezt hasznaltak az oroszok saját mozdony tervezéséhez. Lehet hogy ebből lett a Szergej?
Szólj hozzá!
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned.
Szavazás
Legutóbbi hozzászólások
Twitter: vonatmagazin
Naptár
There are currently no events to display.
Felhasználó
Legfrissebb bejegyzések
Archívum
Legutóbbi hozzászólások
Legtöbb hozzászólás
Legjobb értékelések