Főoldal » Lapszemle, Könyvbemutató, Vasút

MLI 182 – Class 57

IST 2010 április 8 3 megjegyzés

MLI 182-Class-57.inddMi történik akkor, ha a privatizációban szállítási jogokhoz jutott vasúttársaságok ott találják magukat a piacon és hirtelen ráeszmélnek arra az egyébként jól látható tényre, hogy a rendelkezésre álló járműállomány meglehetősen elöregedett? Alapvetően három eset lehetséges: használja tovább az öreg mozdonyokat, rendel újakat, vagy felújítja a régieket. Az első megoldás bár olcsó, egyáltalán nem megbízható, főleg hogyha 30 éves állományról beszélünk. A második jobban hangzik, viszont mindennél drágább és rengeteg időt is igényel. És a harmadik? Na abból lesznek a Class 57-esek, ami pedig a nemrégiben megjelent Modern Locomotives Illustrated 182. számának alanya.

Angliában a privatizáció során a fenti történet zajlott le. Nehezítette a dolgokat az is, hogy egy új mozdonytípus engedélyeztetése meglehetősen bonyolult volt a szigetországban, ami tovább növelte az ezeknél felmerülő amúgyis nagy gyártási időt. A Loughborough-ban található Brush Traction gyár ennek hatására jött elő azzal az ötlettel, hogy fogják az amúgy harmincéves Class 47-es mozdonyokat, amelyeknek alapvetően jó a kasztnija némi rozsdásodás kivételével, a belsejét teljesen kipakolják és tesznek bele egy új motort, méghozzá a General Motors 645-12E3-as típusát. Ezen kívül még egy rakat mindent lecseréltek, megváltoztattak (így például a vezetőállást, a mozdony orrának kinézetét), majd mindezt besorolták az 57-es osztályba. Alapvetően hat mozdony felújítását tervezték így, azonban ez a szám gyorsan 12-re nőtt. Mindegyik mozdonyt a Freightliner cég részére készítették, így a zöld-sárga festést kapták meg. Érdekességképpen még megemlíteném, hogy a briteknél oly népszerű névadást is megejtették minden mozdonynál, viszont a megszokott ünnepélyes keretek nélkül, egyszerűen már a névtáblával az oldalukon gördültek ki. Kitaláljátok, hogy vajon a 007-es számú milyen nevet kapott?

A dolog viszonylagos sikerességét mutatja, hogy a Virgin Trains és a First Great Western is elkészíttette a maga verzióját belőle, előbbiek a Voyager illetve Pendolino mozdonyaik kisegítésére használták elsősorban (meghibásodás vagy felsővezetékmentes szakaszokon való áthúzás okán).

A 84 oldalas magazin a fentieket mutatja be gyári és vonali fotók tömkelegével, ráadásul némileg meglepő módon most jóval több fotós működött közre az elkészítésben, így nagyon jó képek találhatók a lapban. A szokásos modellvasúti kitekintés sem hiányzik belőle, valamint a mi-hol van a vezetőálláson/mozdonyon képek sem. Mivel “csak” átépítésről szól a mozdony élete, ezért a szöveges anyag most nem volt annyira terjedelmes, mint más típusok esetén a korábbi lapszámokban, azért így is meglehetősen pozitívra osztályozom a magazin értékét. Ráadásul mivel az átépítések a ’90-es évek végén zajlottak, így erre a mozdonyra már én is rámondom azt, hogy belefér a “Modern” megjelölésbe.

0 votes, average: 0.00 out of 50 votes, average: 0.00 out of 50 votes, average: 0.00 out of 50 votes, average: 0.00 out of 50 votes, average: 0.00 out of 5 (0 votes, average: 0.00 out of 5)
You need to be a registered member to rate this post.
Loading ... Loading ...


3 megjegyzés »

  • avatar
    morhange mondta:

    “új mozdonytípus engedélyeztetése meglehetősen bonyolult”

    Az engedélyt minden egyes verziójú mozdonyra adják ki külön? Pl: a (nevezzük most) B mozdonyban átalakítják mondjuk a műszerfalat, akkor lesz belőle B1 és erre külön kell engedély, vagy pedig egy egészen új mozdonycsaládra kell engedély, mondjuk ami már C nevű.

  • avatar
    Benbe mondta:

    Sokféle engedélye van a mozdonynak. Nálunk ez úgy van, hogy a vasúti hatóság (NKH) úgynevezett típusengedélyt ad ki, amit majdnem minden változatra külön el kell készíteni. Nem számít például a légkondi beépítése, de az M41-esek kétféle forgóvázú változatai is egy típusnak számítanak. Sőt, a kb. húszféle variációban, többek között eltérő hosszal készült V43-asok is csak bizonyos részleteikben kaptak más engedélyeket.

    Ha olyan átalakítást végzel, ami például a fékrendszert nem érinti, akkor a féket nem kell újra megterveztetni egy féktechnikai mérnökkel és nem kell újra engedélyeztetni. V43-asoknál a távvezérlés vagy a mechanikai szilárdság az egyes altípusoknál eltérő, de a forgóváz például ugyanaz.

  • avatar
    IST ( a szerző ) mondta:

    Őszintén szólva nem vagyok tisztában a szabályozással, csak azt tudom, hogy az újságban többször is hivatkoznak az új járművek engedélyeztetésének maceráira. Az átalakítások amúgy ennél nagyobbak voltak, így ezeket is kellett külön engedélyeztetni, hiszen például egy új motor vagy komplett gépészet beszerelése azért teljesen megváltoztathatja mondjuk a mozdony súlyát, aminek hatására például addig tiltott vonalakon is járhat. A vezetőállás kialakítása is különböző szabályoknak, törvényi előírásoknak kell, hogy megfeleljen, így gyanítom arra is ránéz valaki ha jelentősen átalakítják.

Szólj hozzá!

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned.