Főoldal » Bemutatók, Szimulátorok, Virtuális Vasút

Class 60 a monitoron

IST 2010 május 4 4 megjegyzés

3100 lóerő.
6 tengely.
129 tonna.
Dübörgő dízelmotor.
A legutolsó brit gyártású fővonali dízelmozdony.
Íme a Class 60-as, ahogy a számítógépen láthatjuk.

A brit JustTrains mindig is a kiegészítők kiadására koncentrált, volt szó akár MS Train Simulatorról, akár Rail Simulatorról vagy RailWorks-ről, de belekóstoltak a Trainzbe is. A kínálatuk leginkább a szigetországban honos mozdonyokat valamint vasúti pályákat fedte le, némi kikacsintás mellett más országok (a példának okáért Franciaország vagy az Amerikai Egyesült Államok) felé. Amikor anno néhány évvel ezelőtt a Rail Simulatorhoz elkészítették a Class 60-as mozdonyt, akkor a borsosnak tűnő ár ellenére megvettem a letölthető verziót mert már igencsak vágytam már valami újra, valami másra a megszokott járművek mellett. Annak idején szó nem volt a dobozos kiadásról, már csak azért sem mert akkoriban egy mozdony mellé pályát is adtak, lásd még a Class 08/Cajon Pass Route na meg a Class 66/Isle of Wight párosítást, a Class 60-as mellé pedig akkoriban nem találtak egy újabb útvonalat. Bár a Bristol-Exeter rész már épülgetett, azt azonban a mai napig nem fejezték be. Adódik is ebből, hogy akkor vajon momentán miért is adták ki újra a mozdonyt? A válasz bár evidens lenne (még több pénz lenyúlása a jónépről), mégsem teljesen az: a RailWorks megjelenésével újabb adagnyi ember csatlakozott a vasúti szimulátorok kedvelőinek társaságához, akiket ki lehetett szolgálni egy újabb járművel. Ráadásul most nem feledkeztek meg a dobozról sem, a Class 60 & Freight Wagons kiegészítő ugyanis lemezen jelent meg, a névből adódóan pedig némi tehervagon állomány is rendelkezésére áll a bátor vásárlóknak. Mindezt tűrhető árért, a 6000 forintos összeg az elfogadhatóság határát súrolja véleményem szerint. Mielőtt elmerülnénk azonban a virtuális világban, mesélnék pár szót a valóságról is.

A britek ugyanúgy büszkék voltak a mozdonyépítési tudásukra, mint ahogy mi voltunk, hiába, ahol Trevitchik vagy Stephenson tervezte az első vasúti járműveket, majd olyan gépek láttak napvilágot később is mint mondjuk az A4-es, ott talán meg is van ennek oka. Ennek megfelelően amikor az 1980-as években nagy teljesítményű, fővonali dízelmozdonyra volt szükségük, akkor is a hazai gyártásút választották, holott már ott topogott készenlétben az amerikaiak Class 59-ese. A 100-as darabszámú sorozatra tervezett mozdonyt így a Brush Traction gyárthatta le és ez sajnálatos módon nem lett egy hatalmas sikertörténet, ugyanis a járművek töménytelen mennyiségű hibát produkáltak. Az első Class 60-as 1989-ben lépett szolgálatba, az utolsót viszont csak 1993-ban adták át. A jármű két vezetőállásos, hattengelyes gép, 3100 lóerős dízel motorral. A legnagyobb megengedett sebessége 60 mph lett, ami 97 km/h-nak felel meg. A formavilága szerintem remekre sikeredett, nagyon eltalálták a gép orrát, bejövős. A mozdonyok az első szolgálatba lépésükkor a Trainload egyik fajta “háromszorosan szürke” festését kapták meg aszerint, hogy miket kívántak velük alapvetően vontatni: szenet, építőipari anyagokat, vagy petróleumot. Az angol vasúti privatizáció során aztán megkezdődött az átfestés Loadhaul, Transrail és Mainline színekre. A csapást a sorozatra a Class 66-osok jelentették, azok ugyanis teljesítményükkel és elsősorban megbízhatóságukkal messze lekörözték a brit gépeket, az üzletben pedig csak ez számított, a hazai érzelmeket félretették, így majdhogynem számolatlanul kezdtek beömleni az amerikai járművek. Megjegyzem ez aztán szépen be is jött a briteknek, nagyon jó típust fogtak ki a Class 66-osokkal, vígan fuvaroznak velük országszerte. A Class 60-asok később átkerültek az EWS-hez, amely cég egyre csökkenő lelkesedéssel üzemeltette a gépeket, mára már csak hírmondóként lehet belőlük látni munka közben, ami azért meglehetősen sajnálatos.

A fentiek miatt lassan csak mementóként foghatjuk fel a JustTrains kiadványát, amely virtuálisan is bemutatja nekünk a Class 60-ast, azt a járművet, amelynek beceneve a Doughnut (magyarul fánk, mivel át lehet látni a mozdony testén, bár egyesek hívják ezért Politiciannek azaz Politikusnak is) illetve a Tug (vontató, mert képes nagyon nehéz szerelvényeket elhúzni). A virtualitás mellé jár a már említett lemez mellett egy kézikönyv is, amely pozitív és negatív érzéseket kelt bennem: egyrészt pozitív mert van és szépen megmagyarázza képek segítségével, hogy a mozdonyon melyik kapcsoló mire való valamint bemutatja hogyan tudunk saját küldetésbe ilyen mozdonyt és vagonokat tenni, másrészt negatív, mert továbbra is fekete-fehér és továbbra sem tartalmazza a küldetések leírását. Tudom, hogy utóbbiak a programon belül úgyis olvashatók, én viszont szeretem magam elé tenni papíron például a menetrendet, nem állandó egérkattintgatással ellenőrizni tartom-e a megadott időket. Túl sok meló szerintem nem lenne vele, bár a szükséges papírmennyiséget biztosan megnövelné valamennyivel.

Már csak azért is, mert a küldetésekből elfogadható darabszámot sikerült összehozniuk. Nem vagyok híve annak, hogy az úgynevezett Free roamokat, azaz a szabadon való barangolást is beleszámolják ezek közé, de lassan kezdem megszokni. Ezeken kívül 10 feladattal birkózhatunk meg, ez tudástól, bénázástól függően 6-10 óra elfoglaltságot jelenthet. A változatosságukra adott helyzetben nem lehet panasz: a mozdony ugyebár fővonali dízel, nem egy tolatógép, úgyhogy elsődleges feladata a tehervagonok továbbítása és nem a kocsik rendezgetése, tehát túl sok mindent nem lehet hozzá kitalálni. Ennek ellenére jól oldották meg ezt a feladatot a készítők, nem csak menj az A pontból a B pontba típusú dolgaink lesznek. Viszünk ballasztot éjszaka építkezésre, eltolható oldalfalú kocsikkal szolgáljuk ki az iparterületen a gyárakat sőt, még vasútmániások számára szervezett különvonatot (azaz ablakos szerelvényt) is vihetünk. A küldetéseket feldobja az is, hogy teljesen változó napszakokban és időjárási körülmények között vezethetünk, így tényleg jól elkülönülnek egymástól a feladatok. Alapvetően a Paddington-Oxford pálya lesz használatban, itt találjuk majd szinte mindegyik szkenáriót, de ez nem meglepő, hiszen modern brit pályát kellett találni ahhoz, hogy valósághűnek érezzük az egészet. Az érzést tovább fokozza a jelentős vasúti forgalom, nem csak mi mozgunk, hanem körülöttünk egy rakat másik vonat. Előfordult, hogy a küldetés elején a kitérőkkel való bénázásom miatt később perceket kellett állnom egy jelzőnél egy vonat keresztbe való elhaladására várakozva amit amúgy meg kellett volna előznöm.

A mozdony formailag hozza azt amit hoznia kell, azaz ránézésre felismerhető. Őszintén szólva nem álltam neki leméregetni mindent, hogy a méretezése megfelelő-e, minden a helyére került-e, a legapróbb dobozokat is pontosan lemodellezték-e, mert nekem így tökéletesen megfelel. A feliratok szépen olvashatók, a színvilágok visszaadják az eredeti festéseket, a forgóvázak gyönyörűen elfordulnak ívekben a mozdonytest alatt, és ami legfontosabb, a legjellemzőbb tulajdonság is egyértelműen létezik: tényleg át lehet látni a géptéren.

A festéseknél, illetve a feliratozásnál azért megvan a szokásos sirámom: jogdíjproblémák miatt (gyaníthatóan nem akartak fizetni) az EWS gép helyett FWS felirat díszeleg a mozdonyon. Tíz különböző színösszeállítást kapunk, az érdekesség kedvéért nem restellem felsorolni mindet: Trainload triple-grey (Coal, Construction, Petroleum), Loadhaul, Transrail, Mainline, GWR, British Steel, Corus és EWS (illetve hát FWS). Az élethűség a koszoláson is látszik, eltérően az eddig megszokottaktól végre el mertek térni a gyári új ragyogás megjelenítésétől, hiszen egy dízelmozdony koszosan az igazi, főleg ha tehervonati szolgálatot lát el.

A járgány belsejét tekintve csak a szokásos frázist tudom puffogtatni: minden a helyén van ugyanúgy, mint ahogy a valóságban is. Csodák nincsenek, maximum elégedetlen játékosok ha lehagynának valamit. A kézikönyv sokat segít a megfelelő kapcsolók megtalálásához, bár jelentős számú közülük nem működik, vagyishát nem nyújt semmilyen látható/hallható/érezhető szolgáltatást, mert nyomkodni azért lehet azokat is. Kedvencem a bal oldalon a fejünk felett lévő kapcsolótábla, amelyen állíthatjuk a világítást, de nem csak a fényszórókat, hanem a visszajelzők fényeit is, ami éjszakai küldetéskor lehet jó (lásd a fenti két képet az összehasonlítás kedvéért). Vicces, hogy az erre szolgáló kapcsoló fényesebb kialakítású mint a többi, így sötétben is könnyen észrevehető, hogy mit kellene felpöccinteni. Kár, hogy a vezetőállás világítását nem lehet kapcsolni, ezt azért sajnáltam, mint ahogy azt is, hogy itt is makulátlan tisztaság uralkodik, sehol sincsenek a mindennapos használatból származó nyomok. A fentieken kívül még persze a nap ellen védő rolót is lehúzhatjuk, akár olyan állásba is, hogy nem látunk előre semmit, szóval kamikáze típusú járművezetők akár ezt az élményt is kipróbálhatják. Az ablaktörlő pedig természetesen működik, mind belső, mind külső nézetben, bár ahogy azt a RailWorks-től (is) megszokhattuk, hatása a nullával egyenlő.

Vezetni amúgy jó a mozdonyt. Hülyén néz ez ki így leírva, de tényleg. Terheletlenül teljesen más érzést nyújt mint 10 ballasztos kocsival a hátunk mögött. A gyorsulása korrektnek tűnik, a végsebességét sem túlozták el, arra emlékszem, hogy egy tehervonattal közlekedve 67 mérföldnél többet nem tudtam elérni. Érdemes amúgy erre odafigyelni játék közben, hiszen a progi szerint ez nem sebességtúllépés, de a valóságban ugye max 60-nal lehetne haladni. Szóval a realizmus kedvéért ti se menjetek többel! A fékhatással nekem nem volt bajom, mindig meg tudtam állni a jelzők előtt, bár nehezebb rakománynál nem ártott már a sárga jelző előtt fékezni valamivel a biztonság kedvéért. Mondjuk ez legalább normális vasútüzemre kényszerített, nyoma sem volt a máshol látott “meghúzom a féket és 50 méter múlva már meg is álltam” hatásnak. Nehéz tehervonatnál simán ki lehet pörgetni a kerekeket, bár ez sajnos csak az értékelésnél van hatással, kockásra nem tudjuk “köszörülni” azokat, viszont az tény, hogy a mozdony nem vagy nem úgy gyorsul ilyenkor, mint ahogy kellene, szóval érdemes visszavenni a sietségből. A kijelzők és a karok kidolgozottsága egyébként azzal a nem elhanyagolható előnnyel jár, hogy pontosan leolvasható mit is csinálunk a járművel, így az F4-es ún. HUD bekapcsolása teljesen felesleges, ez pedig hozzájárul annak érzetéhez, hogy mozdonyban ülünk.

Ezt segíti elő a gép hangja is. Bár emlékeim szerint minden küldetés járó motorú mozdonnyal kezdődik, a motor beindítása illetve leállítása öröm lehet minden vasútbarátnak. Az indítómotor több másodperces működése is jó móka, de akkor nyugszunk meg, amikor ténylegesen beröffen a motor. Az egész művelet vagy fél percig tart, úgyhogy el lehet felejteni a villanykapcsoló szerű motor ki/motor be parancsadást. Azt viszont a Class 60-as esetében is megtanultam, hogy dízelmozdonyt akkor jó vezetni számítógépen, ha halljuk is azt. Egyszerűen elengedhetetlen a hangerőszabályzó feljebb tekerése ahhoz, hogy kicsit is érezzük a motor dübörgését, meghalljuk az eredeti gép hangját. Halkan is prüntyöghet, de ez sokat levon az élvezeti értékből. Javaslom fülhallgató beszerzését és alkalmazását amúgy a családi béke megtartása érdekében. Szerintem a szomszédok már nem szeretnek engem a rengeteg kürtölés miatt.

Bűnös módon a tehervagonokról eddig nem sok szó esett, bár azok is a csomag részei, méghozzá aktív résztvevők, hiszen elsősorban azokat kell majd ide-oda hurcolni. A pályaépítők dolgát az YGB Seacow típusú ballasztszállító kocsival tehetjük virtuálisan könnyebbé, míg áruszállításra az IWB Cargowaggonok lesznek alkalmasak. Mindkét kocsi jól le lett modellezve, nem sajnálták róluk a kapaszkodókat, fékkerekeket, fellépőket, egyéb kiegészítőket, ráadásul ezek végre már a koszosság jegyeit mutatják magukon. Sajnos azonban nem mindenhol, a korlátok fehérsége számomra túlságosan kirívó. A feliratozások rendben vannak, teljesen ráközleítve azok jól olvashatók, bár valószínűleg nem ezzel fogunk foglalkozni tolatgatás közben. Mondjuk érdekes lenne úgy a játék, hogy meg kell győződnünk arról, hogy valóban azokat a kocsikat kell-e elvinni amik ott vannak a vágányon, vagy esetleg valami viccesebb kedvű kolléga összekeverte a sorrendet. Mindezt persze súgóablak nélkül… A vagonok egyhangúságát feloldja itt is a festés sokszínűsége, mindkét típusból 8-8 festési variáns lett elkészítve, így egészen színes vonatokat is össze lehet állítani. A ballasztos kocsik esetében a rakomány sem lett elfelejtve, nem üres kocsik fogják leterhelni a mozdonyunkat.

A fentiek alapján én egy teljesen korrekt kiegészítőnek látom ezt a csomagot. Az ár/érték arányról lehetne vitatkozni, de ebbe a témába engedelmetekkel kb. huszadik alkalommal már nem mennék bele. A pakkot egyértelműen a korábban a German Railroads által Rail Simulatorhoz kiadott német mozdonyok fölé helyezném, mind kidolgozottságot, mind játszhatóságot tekintve. Talán több küldetést még elbírtam volna hozzájuk, de ez a tízes darabszám sem rossz. Nekem külön pozitívum volt az, hogy ezzel ismét a brit vasút közelébe tudtam kerülni, viszont ezzel az érzéssel viszonylag kevesen bírnak itthon, így ebből a szempontból nem túl objektív a mércém. Ennek megfelelően a magam részéről még több ilyet szeretnék látni a jövőben kicsit pénztárcabarátibb áron.

Értékelés

Ami tetszett:
- jó kidolgozottság
- kellemes hangok
- vezetési élmény

Ami nem:
- lehetne több valósan üzemeltethető kezelőszerv
- kissé drága
- a kézikönyv lehetne informatívabb a valós mozdonyról

Rendszerkövetelmény:
CPU 3GHz, 512 MB RAM, 256 MB VGA (Pixel Shader 2.0-val), RailWorks, Windows Vista, 7 vagy XP operációs rendszer
Ezen teszteltük:
CPU Intel Core2Duo 2,66 GHz, 2 GB RAM, 256 MB VGA
Amelyik gépen elfut a RailWorks, ott ezzel sem lesz probléma.

Linkek:
A kiadó JustTrains honlapja:
http://www.justtrains.net
A kiegészítő magyar beszerezhetősége:
Virtual Transport Bt. webáruház

0 votes, average: 0.00 out of 50 votes, average: 0.00 out of 50 votes, average: 0.00 out of 50 votes, average: 0.00 out of 50 votes, average: 0.00 out of 5 (0 votes, average: 0.00 out of 5)
You need to be a registered member to rate this post.
Loading ... Loading ...


4 megjegyzés »

  • avatar
    Szeman Attila mondta:

    “Nekem külön pozitívum volt az, hogy ezzel ismét a brit vasút közelébe tudtam kerülni, viszont ezzel az érzéssel viszonylag kevesen bírnak itthon, így ebből a szempontból nem túl objektív a mércém.”
    Én nem kedvelem a briteket (Na, ez enyhe kifejezés…), de kedvet kaptam ehhez a mozdonyhoz; viszont döntenem kellet, így marad az amerikai vasút.
    Azok a fránya anyagiak győztek… :cry:

  • avatar
    IST ( a szerző ) mondta:

    Szerintem ne sajnáld a dolgot, az amerikai vasútnak is megvan a maga szépsége, elég csak a hatalmas tehervonataikra gondolni több együtt dolgozó dízelgéppel…

  • avatar
    matemate99 mondta:

    ezt hogy lehet le tölteni?
    :wink:

  • avatar
    IST ( a szerző ) mondta:

    Letölteni csak úgy, ha megveszed a JustTrains honlapján a letölthető verziót.

Szólj hozzá!

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned.