Főoldal » Bemutatók, Címlap, Szimulátorok, Virtuális Vasút

ProTrain Perfect BOX Edition

jsim 2010 május 29 4 megjegyzés

avagy mitől perfekt egy vasúti szimulátor?

Emlékszem, amikor szert tettem egy saját Zusi 2 példányra, – úgy körülbelül három évvel ezelőtt – mérhetetlen nagy kíváncsisággal fogtam hozzá a kipróbálásához, hiszen nem kevesebbet ígért – persze csak képletesen – ez a kategóriájában talán a legjobb mozdonyvezetést szimuláló program, mint a vezetés legautentikusabb élményét. Persze tökéletes program nem létezik, hibát találni mindegyikben lehet, viszont – annak ellenére, hogy nem vagyok mozdonyvezető – azt kell mondjam lenyűgözött a hatás, nem lebecsülendő, amit nyújt a Zusi. Egy dolgot hiányoltam csak belőle az pedig a környezet, a vezetőfülkén kívüli világ kidolgozottsága, ami végeredményben egyáltalán nem zavaró, a vezetési élmény valamiféle eszelősen ható intenzitása feledteti azt. Mégis egy idő után, ha önkéntelenül is, de felmerült bennem, hogy mennyire jó lenne ezt a fajta vezetési realizmust ötvözni más, azonos témájú szimulációs programokban megtalálható környezeti (beleértve az időjárást és a járművek külső képét) kidolgozottsággal. Lehetséges-e egyáltalán ilyen “szimulátor” megalkotása, vagy szükségképpen kerekedik felül egyik komponens a másikon: grafika vs. fizika, illetve fordítva? A kérdés annál is inkább releváns, mivel a Zusi 3 megjelenése, ami talán választ fog majd adni erre, enyhén szólva is bizonytalan, mégis nem olyan régen, körülbelül három hónapja hozzám került német honból egy olyan vasúti program, amely ismét aktuálissá tette említett kérdést és megfogalmazott bennem egy pozitívnak tűnő választ: bizony lehetséges, még ha csak némi köztes megoldással is. Ezt nyújtja a ProTrain Perfect Box programcsomag.

Desiro indulásra készen

Desiro vezetőállása éjszaka

A program

Aki ismeri a szoftvert az tudja, hogy jelen esetben nem egy újdonságról van szó, ugyanis a PTP nem más, mint a TRS2006 német verziója, tehát ugyan azt a grafikai és fizikai motort használja és alapból ugyan azok a pályák/küldetések találhatók meg benne, mint említett Trainz verziónál. Ebből kifolyólag önmagában semmi többet nem nyújt, mint amit korábban már megismertünk az ausztrál fejlesztésű vasúti programsorozat tagjainál. Jogosan merül fel a kérdés: akkor mi az újdonság, milyen jogon merült fel a bevezetőben vele kapcsolatban a Zusi? Egyáltalán, mitől is “perfekt” ez a szimulációs program? A válasz az alapprogramhoz írt kiegészítőkben keresendő, jelesül a két német nagyvasúti témát feldolgozó addon-ban (S-Bahn Leipzig, Dresden-Nürnberg), ami egyben azt is jelenti, hogy a bemutató során elsősorban az ezek nyújtotta funkciókra fókuszálunk, hiszen az egyediségek éppen általuk mutatkoznak meg.
A Die große PTP BOX Edition tehát nem más, mint az alapprogram és hozzá négy kiegészítő együttes kiadása, ennek megfelelően a sima DVD tok két lemezt rejt magában és egy eléggé szűkszavú füzetecskét, ugyanis a lényegi, esetünkben kiemelten fontos és áttanulmányozandó információkat a korongok tartalmazzák pdf formátumban.
Az említett kiegészítők közül (S-Bahn Leipzig, Dresden-Nürnberg, Hamburger Straßenbahn Typ V6E és az amerikai témájú Marias Pass Route) az elkövetkezőkben elsősorban, mint utaltunk rá, az első kettővel fogunk foglalkozni. Vágjunk is bele.

Miután installáltuk és betöltöttük a programot, valamint kiválasztottuk, hogy a két német pálya közül mely vonalon és milyen mozdonnyal vagy motorvonattal kívánunk vezetni a Trainznél már ismert kétféle indítási ablak jelenik meg, ahol eldönthetjük, hogy standard (értsd: terepasztalos vezetés), vagy szimulátoros módban óhajtunk-e vonatozni. Természetesen mi a szimulátor módot választjuk, amit miután megtettünk a program – és innentől már eltérve a hagyományos Trainztől, vagyis csak a német verziójú változat sajátja – még két beállítási lehetőséget fog felkínálni. Az egyiknél megkérdezi, hogy ő üzemelje-e be a vezetni kívánt járművet, vagy azt jó mozdonyvezetőkhöz híven mi saját magunk szeretnénk megtenni (ehhez csak annyi megjegyzés, hogy amennyiben a játék előtt nem tanulmányoztuk át elég figyelmesen a korongon lévő kézikönyvet, illetve nem vagyunk hivatásos masiniszták, mindenképp engedjük át ennek procedúráját az AI-nek). Miután tehát eldöntöttük az egyszerűbb vagy a bonyolultabb megoldást választjuk-e a tényleges indulás előtt még egy beállítást kell elvégezni (ez csak a Drezda ? Nürnberg kiegészítőnél jelenik meg), jelesül további három, a működés realizmusát befolyásoló tényezőt:

  1. Könnyű üzemmódban való indulás (igen v. nem);
  2. A járművek üzemanyag-fogyasztása (valós használódás vagy mindig teli tank);
  3. A villanymozdonyok a felsővezetékkel kiépített szakaszokon kívül nem üzemeltethetők (igen v. nem).

Ki végezze a járműbeüzemelést?

Realizmus beállítása

Miután tehát túlestünk említett beállításokon minden akadály elhárult a tényleges indulás elől. Próbáljuk hát ki, mit is tud a PTP!

Perfekt: PZB, SIFA, AFB, EbuLa

Bizony, bizony ezeket mind, mind tudja és kezeli a program és azonnal hozzá tehetjük: nem is rosszul. A német vasút kedvelői előtt teljesen világosak a fenti rövidítések jelentése, viszont a teljesség kedvéért szólnék egy pár szót róluk, hiszen nagyon is főszereplői a bemutató tárgyát képező programnak. Az egyik talán legösszetettebb (szándékosan nem a ?legbonyolultabb? kifejezést használtam, mert szerintem nem az) vonatbefolyásolási rendszer a német vasút sajátja, amelynek az elemeit a programban történő működésükön keresztül szeretném majd bemutatni, tehát a virtuális mozdonyvezetést és a biztonsági berendezések kezelését párhuzamosan tekintjük majd át. De mielőtt ezt megtennénk, ahogy a valóságban is lenni szokott üzembe kell helyeznünk kedvenc mozdonyunkat, hogy egyáltalán el tudjunk majd indulni. A program betöltésekkor egy lezárt mozdony vezetőfülkéjében találjuk magunkat, néma csendben. Őszinte leszek, elsőre nekem nem sikerült menetkésszé tenni a járművet, pedig elég sok kötöttpályás közlekedést feldolgozó szimulátort kipróbáltam már és azt hittem túl sok meglepetés már nem érhet, hát meglepetések mindig is vannak és ezek szerint lesznek is. Na, elő a kézikönyvvel.

A gördülőállomány és az üzembe helyezés

A két kiegészítőben összesen hét, különböző típusú mozdonyt, illetve motorvonatot vezethetünk. Ezek a következők: BR 143 elektromos mozdony, BR 218 diesel mozdony, BR 232 diesel mozdony (az orosz gyártmányú Ludmilla), BR 294 diesel tolatómozdony, valamint három motorvonat az ICE TD (BR 605), a BR 610, valamint DESIRO. Kezdjük ott, hogy a gépek irányítópultjain található kapcsolók – és most nem túlzok – legalább nyolcvan százalékban működnek és használnunk is kell őket a megfelelő irányításhoz. Éppen emiatt éreztem először azt egy vasúti szimulátor-programnál, hogy ide bizony típusismeretre van szükség, különben nem sokra megyünk. Hiszen majdnem mindegyik járműnél máshol van elhelyezve pl. a főkapcsoló, a világításkapcsoló, a biztonsági berendezések kapcsolói, az ablaktörlő kapcsolói stb. stb. Példának okáért nézzük meg a közölt képeket, amelyek jól demonstrálják említett jellemzőket.

A BR 294 tolató vezetőállása lezárt állapotban

Szerencsére sokat segít a már említett kézikönyv. Két mozdonyt kivéve (BR 218, BR 294) egy általános protokoll szerint megy a beüzemelés, azaz minden esetben a következő sorrendet célszerű követni (természetesen miután eligazodtunk a különböző típusok eltérő vezérlőasztalain és megtaláltuk a megfelelő kapcsolókat, egyéb kezelőszerveket):

1. Főkapcsoló aktiválása
2. Villanymozdony esetén az áramszedő felemelése, a többi esetben az indító(motor) aktiválása (Anlasser)
3. A világítás aktiválása (fényszórók, műszerfal, vezetőállás)
4. Irányváltó helyzetbe állítása
5. Fék kiengedése
6. Menetszabályzó működtetése

Ez az a hat lépés, amit mindenféleképpen meg kell tennünk ahhoz, hogy egyáltalán megkezdhessük a virtuális járművezetést (fontos, hogy a kezelőszerveket nem a billentyűzettel, hanem az egérrel működtetjük). A kivételként említett két diesel gépnél van egy plusz teendő, ami az első és második lépés közé iktatódik. A főkapcsoló aktiválása után használnunk kell az úgynevezett “előmelegítőt”, amely a kenőanyagot 40°C-ra melegíti az indítás előtt. Na, ennél a momentumnál azért elejtettem az állam, a készítők még erre is figyeltek, ráadásul a hőmérséklet emelkedését az ezt mutató analóg és természetesen működő kijelzőn is követhetjük. Még egy pont oda.
A járművünk tehát működőképessé vált akár el is indulhatunk, ami azonban nem ajánlott, hiszen a biztonsági berendezések (éberségi, vonatbefolyásolás, automatikus menet- és fékszabályzó) és egyéb segédberendezések (elektronikus szolgálati menetrendkönyv) még inaktív állapotban vannak. Aktiváljuk hát őket!

Vonatbefolyásolás és az egyéb biztosító berendezések

(Megjegyzés: feltételezem elég sokan ismerik az indukciós alapú vonatbefolyásolást, mégis úgy gondoltam, hogy nagyon röviden és leegyszerűsítve, ahogyan azt össze tudtam szedegetni a példásan részletes németnyelvű kézikönyvből, megpróbálom összefoglalni – legalább elvi szinten – azok számára is, akik esetleg még nem ismerik, mivel e nélkül nem igazán van értelme a programmal való foglalatoskodásnak. Mivel eléggé összetett a rendszer, én meg nem vagyok vasúti szakember, természetesen becsúszhat hiba is a leírásba, főleg, ha ennyire röviden próbálunk úgy ismertetni valamit, hogy abban az adott témát illetően lehetőleg minden benne legyen. Minden esetre igyekszem a körülményekhez képest pontos lenni).
Röviden és tömören a PZB (Punktförmige Zugbeeinflussung, azaz pontszerű vonatbefolyásolás) biztonsági rendszer az Indusi (Induktive Zugsicherung, induktív vonatbiztosítás) továbbfejlesztett változata és miként azt a neve is mutatja bizonyos pontoknál, általában sebességkorlátozást mutató jelzőknél aktiválódó vonatbiztosítási rendszer. Ez gondoskodik arról, hogy tilos jelzésnél biztosan megálljon a vonat. Működési elve önmagában nem annyira bonyolult. Adva van három mágnes (adó), amelyek – amennyiben aktívak – eltérő frekvenciájú jeleket küldenek a mozdony fedélzeti számítógépébe (vevő) az éppen aktuális jelzésképtől függően. Mindig három mágnes van elhelyezve a befolyásolási körzetben:
1000 Hz-es mágnes, amely elő-, vagy térközjelzőnél van telepítve,
500 Hz-es mágnes, a főjelző előtt 150 és 250 méter között telepített biztosító mágnes, és végül a
2000 Hz-es mágnes, amely a főjelzőhöz van telepítve és csak abban az esetben aktív, amennyiben a jelzőn Megállj-jelzés látható.

Sematikusan így néz ki egy befolyásolási körzet
Az ábrán látható az elő- és főjelző, a telepített mágnesek és a távolságok.

A vezetőállásból ugyanez pedig így fest (jelen esetben csak sebesség korlátozás, nem pedig tilos jelzés várható):

A képen nem látszik, de az előjelző zöld fénye villog, figyelmeztetve a sebességkorlátozásra. Ez itt tehát az 1000 Hz-es mágnes (egy BR 143 vezetőállásából).

Továbbhaladva előbukkan az 500 Hz-es mágnes. A távolban már látszik a főjelző:

Végül megérkeztünk a 2000 Hz-es mágnessel rendelkező főjelzőhöz:

Az egyszerűség kedvéért most általánosságban írjuk le a teendőket, amikor korlátozást valószínűsítő előjelzőt (1000 Hz-es mágnes) haladunk meg. Ebben az esetben 4 másodpercen belül nyugtáznunk kell az aktuális jelzésképet, amit alapértelmezésben az alt+3 billentyűkombinációval tehetünk meg (PZB Wachsam). A nyugtázást egy sípoló hang jelzi, a fedélzeti PZB – kijelzőn pedig a vonatnemnek megfelelő kék fényű lámpa villogni kezd, alatta pedig sárga fénnyel kigyúl az 1000 Hz feliratú jelzőlámpa. Ekkor szintén vonatnemtől függően O-típusnál, ami személyszállító vonatot jelent, az aktuális sebességet figyelembe véve 23 másodpercen belül 85 km/h alá, M-típusnál, ami tehervonat, tehát ahol a tömeg miatt a féktávolság nagyobb 29 másodpercen belül 70 km/h alá, valamint U-típusnál, ami szintén teher- vagy egyéb (esetleg speciális) vonatot jelöl 38 másodpercen belül 55 km/h sebesség alá kell lassulnunk. Amennyiben ezt megoldottuk és kényszerfékezés nem következett be az előjelző jelzésképétől függően kell továbbcselekednünk, azaz ha nem Megállj-jelzés várható, akkor az adott sebességkorlátozással haladhatunk tovább (kialszik a sárga fényű 1000 Hz-es jelzőlámpa és felválta villogni kezdenek a vonatkozó kék színű kijelzők, jelezve, hogy még mindig aktív az 1000 Hz-es mágnes). Ha viszont tilos jelzés várható a főjelzőn (sárga 1000 Hz-es jelzőlámpa kialszik, 500 Hz-es jelzőlámpa vörös fénnyel bekapcsol), akkor az 500 Hz-es mágnest maximum O-típus esetén 65 km/h, M-típus esetén 50 km/h, U-típus esetén pedig 40 km/h sebességgel haladhatjuk meg. Itt még nincs vége, ugyanis jelzett esetben a sebességünket az 500-as mágnestől számított 153 méteren belül tovább kell csökkentenünk O 45 km/h, M 35 km/h és U 25 Km/h alá és a főjelző előtt meg kell állnunk. Minden egyéb esetben kényszerfékezés következik be.
Érvényben lévő aktív korlátozás mellett a vonatbefolyásolás átválthat úgynevezett “restriktív” üzemmódba, amit felváltva villogó, a vonatnemnek megfelelő kék színű jelzőlámpa mutat (PZB90R, PZ80R). Ez akkor következik be, ha például megállunk egy 1000 Hz-es befolyásolás előtt majd továbbhaladunk, vagy legalább 15 másodpercen keresztül 10 km/h alatti sebességgel haladunk. Ilyenkor aktív 1000 Hz-es korlátozásnál a megengedett legnagyobb sebesség 45 km/h, amennyiben az 500 Hz-es vonatbefolyásolás van érvényben, úgy ez a sebesség nem lehet magasabb 25 km/h-nál, különben kényszerfékezés következik be. Ez utóbbit azért említettem, mert a program lehetőséget biztosít a kipróbálására gyakorló küldetésben. Szintén érdemes megemlíteni, hogy a PTP két német témájú kiegészítőjében lévő küldetések majdnem mindegyike a PZB90R befolyásolásra épül, illetve a járművekbe ez került beépítésre egyedül egy vontatót kivéve (Ludmilla), ahol az öregebb PZ80R van telepítve, amelynek a fedélzeti kijelzője különbözik a fiatalabb társáénál, az elvi működés az hasonló. LZB-re (Linienförmige Zugbeeinflussung, azaz vonalszerű, tehát állandó/folyamatos vonatbefolyásolás, amit 165 km/h feletti sebességű vonalakon alkalmaznak, mivel a PZB említett sebesség fölött már nem használható) épülő küldetés nincs a programban.

Az említett PZ80R kijelzője a BR 232 vezetőállásán


Kereszt egy BR 218 vezetőállásából nézve

A teljesség kedvéért említsük még meg az AFB -t (Automatische Fahr- und Bremssteuerung, automatikus menet- és fékszabályzó), amit azt hiszem mindenki ismer, lényege, hogy a beállított sebességen tartja a vonatot (tempomat) és a programban két járművön van szerelve, a BR 143 és az ICE TD. Természetesen működik és említett gépekkel ki is próbálható.
Nagyon fontos, hogy a kiegészítők gyakorló küldetéseket is biztosítanak a számunkra, ahol elsajátíthatjuk az elsőre egy kicsit bonyolultnak tűnő vonatbefolyásolási rendszer vezetés közbeni kezelését. Ráadásul a kézikönyv még tesztkérdéseket is felvonultat, amelyekkel leellenőrizhetjük magunkat milyen mélységig sajátítottuk el az Indusi elméleti alapjait. Személy szerint ez nekem nagyon bejött.

Tehát életre keltettük járművünket, beüzemeltük a biztonsági rendszert, megtanultuk azt kezelni, még két dolog maradt hátra az indulásig: az éberségi (SIFA – Sicherheitsfahrschaltung, kb. “menetbiztosítási kapcsolónak” lehetne fordítani) és az elektronikus szolgálati menetrendkönyv (EbuLa – Elektronischen Buchfahrplane und Langsamfahrstellen) aktivizálása, ami az összes vezethető vasúti járműben megtalálható és működtethető. Ez utóbbi valójában a papír alapú társát helyettesíti és kétségtelen előnye, hogy sokkal könnyebb kezelni, kiegészíteni pl. ideiglenes korlátozások, rendkívüli események stb. Az éberségi kapcsolót aktivált PZB esetén is működtetni kell, ami meglehetősen nehézkessé teszi, pontosabban tovább bonyolítja a PTP-ben a vezetést, ugyanis az éberségi kezelése is billentyűkombinációval történik (alt+szóköz). Éles helyzetben ez a következőképpen fest: jelzéskép nyugtázása – alt+3, SIFA kezelése – alt+szóköz, mindeközben szabályzó visszazárása – ‘”s” billentyű vagy egér, valamint a fékberendezés kezelése – “a” billentyű folyamatos leütése vagy egér, és mindezt majdnem egy időben. Az elején még szokatlanul fog hatni és elkerülhetetlen lesz a kapkodás.

Egy pár szó a kiegészítőkről

Még egyszer hangsúlyozom: önmagában az alapprogramban meglévő küldetésekben az eddig tárgyalt funkciók nem működnek, kizárólag a német témájú kiegészítőkben. Ezek közül az S-Bahn Leipzig összesen 31 küldetést tartalmaz személy- és teherszállítási feladatokkal. Természetesen az elsőre nagy mennyiségűnek tűnő szcenáriókban benne vannak a mindössze 5 perces, a befolyásolórendszer használatát begyakoroltató rövidke küldetések is. A kiegészítő, miként azt a címe is mutatja Lipcse elővárosi közlekedésének egy részét dolgozza fel, amelyen kétféle járművel teljesíthetünk szolgálatot, a BR 143+emeletes kocsikkal és vezérlőkocsival (DOSTO), valamint a BR 232-vel. Ez utóbbival kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy a hangja eszméletlen lett, főleg a motor indításakor (vagy fél perc is eltelik, mire beröffen, lásd még RW Class 66).
A másik kiegészítőben Drezda és Nürnberg között vonatozhatunk, ahol már komolyabb feladatok is várnak ránk. Ugyanis a korábban említett összes többi járműtípust ebben a kiegészítőben vezethetjük (kedvencem a Desiro volt), tehát itt már többek között például a BR 294-nek köszönhetően pályarendezői feladatokat is elláthatunk. Ennél a kiegészítőnél 30 küldetésen keresztül gyakorolhatjuk vonatvezetői jártasságunkat, amelyek között több mint két óra hosszúságú is van. Tehát a két kiegészítő által nyújtott szcenáriómennyiségre nem lehet panasz, legalább 30 óra elfoglaltságot nyújtanak.
Végezetül fontos még megemlíteni, hogy az ICE TD vonatnál külön kapcsolóval lehetővé válik a vonófej fedőburkolatának mozgatása, valamint az összes járművön nyithatóak és zárhatóak a vezetőfülke ablakai és mozgatható a napellenző is (persze ahol van ilyen). Szóval elég sok apróságra odafigyeltek a készítők.

(Megjegyzés: a programcsomagban található maradék két kiegészítő közül amerikai vasúti témát feldolgozó Marias Pass Route valójában az ezen a honlapon már bemutatott Trainz Driver német verziója, tehát itt elolvasható a róla szóló bemutató. A Hamburger Straßenbahn villamosos kiegészítőről pedig azért nem szóltam azon kívül, hogy már régen túlléptem a terjedelmi kereteket, mert egyszerűen nem települ az alapprogramhoz. Majd bűvészkedek még vele egy kicsit, és ha eredményre jutok egy külön bejegyzés keretében írok róla majd egy pár sort.)

Az említett nyitható ablakok egy BR 218-as vezérállásában


Ja, és majdnem elfelejtettem, de úgy néz ki, hogy a program valamiféle ívtúlemelést is tud, mellyel kapcsolatban, hogy az valódi ívtúlemelés-e, mármint virtuális keretek között értve, vagy csak annak az illúzióját kelti, most nem foglalnék állást. Az alább közölt képek alapján döntse el ki-ki maga.

Befejezés

Akinek sikerült e kétségtelenül hosszúra nyúlt leíráson átverekednie magát az előtt két dolog biztosan világossá vált. Az egyik, hogy a ProTrain Perfect programcsomag “kivételessége” abban rejlik, hogy megpróbálta a grafika és a fizika között sokszor meglévő szakadékot áthidalni, vagyis a valóság határát már-már súroló mozdonyvezetési realizmust egy elfogadható grafikai keretbe ágyazta. A vezetési élmény tényleg kiemelkedő lett, a már sokszor emlegetett lokomotívok és motorkocsik beüzemelésének eléggé komplex folyamata, valamint a vezetés közbeni teendők először keltettek bennem egy olyan érzést, hogy az általam irányított gép viselkedése teljesen tőlem függ, abba a program alig szól bele, ha hibázom, annak következményei lesznek. A mozdonyvezetés ennél a programnál tényleg egy komoly feladat és folyamatos figyelmet követel. Ez nem az a “játék”, ahol elindítom a mozdonyt, közben kiszaladok egy szendvicsért, esetleg elintézek egy-két telefont, vagy szundítok egyet a monitor előtt, majd az egy-másfél órás út után felijedve behúzom a féket a végállomáson. A sarkítás direkt volt. Mégis a program tesztelése alatt végig ott lapult valamiféle hiányérzet, amit például más, jellegében hasonló programnál nem tapasztaltam. Végül rájöttem, hogy mi az: az alapprogram egy kölcsön vett program, amely eredetileg terepasztal koncepció szimulálására lett kitalálva és valahogy nem az igazi. Félreértés ne essék, a németek nagyot alkottak és olyan dolgokat is kihoztak a TRS2006 motorjából, amit személy szerint el sem tudtam volna képzelni. De végig visszaköszön az a Trainz érzés, ami egy kicsit visszafogja azt a hangulatot, amit sugallania kellene egy ilyen volumenű és koncepciójú vasúti szimulátornak. Persze ez az egyéni szubjektív véleményem. A másik dolog, ami remélem szintén átjött az íráson az annak a ténye, hogy a bemutató tárgyát képező programot direkt nem hasonlítottam össze más, hasonló koncepciójú vasúti szimulációs programmal. A Zusi is csak a grafika kapcsán lett megemlítve, de gondolom ez egyértelmű volt. Az összehasonlításokat azért nem kedvelem (pedig itt többször is adta magát a dolog pl. LokSim3D, illetve Zusi a német vonatbefolyásolással kapcsolatban), mert minden program egyedien, egy sajátos légkörrel és koncepcióval közelít az adott témához, ezért szükségképpen hangsúlyeltolódások és eltérő prioritások jelennek meg, amelyek összevetése nem biztos, hogy reális képet tud alkotni egy program értékéről vagy értéktelenségéről. Röviden az egyik program ebben jó, a másik abban, persze az adott témán belül.
Tehát mitől is “perfekt” egy vasúti szimulátor? Erre egyértelmű válasz azt hiszem nem adható, hiszen jelentős szerep jut ebben a felhasználó szubjektivitásának. Egy dolog viszont leszögezhető: egy szimulátor nagyságát az határozza meg, hogy használata közben mennyit tanulunk a valóságról, ennek pedig a PTP elég jól megfelelt.

Értékelés:

Ami tetszett:
- valós vezetési élmény (amennyiben lehet ilyet mondani)
- grafika és fizika kiegyensúlyozott megléte
- tényleg működő kezelőszervek valódi funkciókkal
- külön kezelhető EbuLa
- színes járműpark, vegyes típusok
- a rendkívül részletes kézikönyvek

Ami nem:
- tipikus TRS2006 hibák (stabilitás probléma, fagyások, nagyon lassan töltenek be a küldetések)
- installálási problémák (erre külön nem tértem ki ugyan, de az egyik kiegészítőhöz pl. egy külön install fix programocskát kellett megtalálni és letölteni, hogy egyáltalán fel lehessen telepíteni, ez pedig enyhén szólva is meglepő egy elvileg egymással kompatibilis elemeket tartalmazó programcsomagnál)
- a kézikönyv csak pdf formátumban létezik

Rendszerkövetelmények:
Windows 2000/XP vagy Vista operációs rendszer, Intel Pentium 4 2.0 GHz, 1 GB RAM, 128 MB VGA, 12 GB szabad merevlemez terület.

Ezen teszteltük:
Windows XP operációs rendszer, Intel Core 2 Duo 2.93 GHz (E7500), 4 GB RAM, 512 MB VGA (Nvidia 9800 GT)

1 vote, average: 5.00 out of 51 vote, average: 5.00 out of 51 vote, average: 5.00 out of 51 vote, average: 5.00 out of 51 vote, average: 5.00 out of 5 (1 votes, average: 5.00 out of 5)
You need to be a registered member to rate this post.
Loading ... Loading ...


4 megjegyzés »

  • avatar
    morhange mondta:

    Ez 64 bites XP?
    Ennyi memóriával 64 bitesen lehet jobban teljesítene a dolog, feltéve ha többet is tud a játék :)

  • avatar
    jsim ( a szerző ) mondta:

    Sajnos csak 32 bites a rendszer, ebből kifolyólag legjobb esetben is 2,8 vagy 3 GB RAM-ot tud kezelni. Megfontolandó viszont, hogy a program jobban teljesítene-e újabb operációs rendszeren, mivel feltüntették a Vista-kompatibilitást is. Viszont a motor nem egy mai fejlesztés, így félő, hogy inkább valamiféle optimalizálási probléma, nem pedig a memória mennyiség meghatározó mivolta áll a háttérben, amit viszont a TRS2009-nél állítólag javítottak. De meglehet rosszul tudom. :smile:

  • avatar
    morhange mondta:

    9800GT támogatja a DX10-et, XP alapból nem, (állítólag van valami mód rá hogy támogassa). Azt nem tudtam levadászni, hogy a játék DX10-et (is) használ-e, de ha igen, akkor mindenképp érdemes legalább egy 64 bites vistával vagy akár egy szintén 64 bites win7-el próbálkozni.

    Különbség: http://farm1.static.flickr.com/186/437944396_b2f73a2996.jpg

  • avatar
    IST mondta:

    A TRS2006 még 2005-ben jelent meg, akkor pedig ha jól emlékszem max szóbeszéd szintjén lehetett DX10-ről hallani, tehát alapból nincs ilyen támogatása. A PTP is csak 9-eset igényel. A program motorja az, amin lehetett volna még bőven csiszolni és optimalizálni. Erre jó példa az, hogy a 2009-es Trainz jóval gyorsabb, legalábbis nekem ez a tapasztalatom vele.

    A bemutató amúgy jó lett. Nekem csak az alap PTP van meg, a kiegészítők nincsenek meg hozzá, pedig például a villamososra pont kíváncsi lennék.

Szólj hozzá!

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned.