Főoldal » Bemutatók, Egyebek, Virtuális Vasút

Internetes vonatos játékok 2

IST 2010 július 5 3 megjegyzés

Még február végén írtam egy bejegyzést (itt akár olvasható is) interneten található és ott is játszható, vasúttal kapcsolatos játékokról. Akkor azt ígértem, hogy hamarosan következik a folytatás, újabb játékokkal ismertetlek meg benneteket. Ez azonban valami oknál fogva elfelejtődött, most jutott csak eszembe, hogy adós vagyok vele. Úgyhogy bevetettem magam az internet legsötétebb bugyraiba és olyan progikat ástam elő amelyek között megintcsak vannak elborult darabok és gondolkodtató feladványok, valamint színtisztán szórakoztatók is. Lássuk a mai felhozatalt!

Elsőként mindjárt egy gondolkodtató feladványokkal teli programot mutatnék be, amely a Minitrain névre hallgat és ezen a linken játszható. A mutatvány voltaképpen egyszerűnek mondható: adott a scrollozható látkép bal szélén egy békésen pöfögő vonat, amely a jobb szélen lévő alagútba akar eljutni. Ezt azonban különféle terepakadályok gátolják, mint például a fenti képen is látható méretes lyuk. A pálya indításakor kapunk néhány geometriai formát (és/vagy tetriszformákat), amelyet szabadon elhelyezhetünk a felületen, utat biztosítva a vonatunknak. Ez így egyszerűen hangzik és az elején valóban nem is bonyolult annyira. A nehézséget leginkább az adja, hogy a készítő megpróbált valós fizikát csempészni a formákba, azaz nem mindegy, hogy hol ragadjuk meg azokat az egérrel, mekkora sebességgel mozdítjuk meg, mennyire keményen dobjuk rá a másikra, mert ezek hatására az addig nagy nehezen összebajlódott tornyunkat simán le is dönthetjük. Emellett olyan apróságok színesítik a dolgunkat mint a néha-néha lehelyezett aknák amelyekre formákat simán rápakolhatunk, csak akkor robbannak fel ha a vonatunk hozzáér. Összesen 24 pálya van, a hangulatot pedig némi zenei aláfestés is feljebb tornássza, bár annyira repetitív, hogy az valami elképesztő.

Legyen a következő alanyunk a Gem Mania! Ebben a játékban annyi a dolgunk, hogy a mozdonyunkkal áthaladjunk a labirintusban található összes drágakövön. A fenti képen a bal felső sarokban már csak két drágakövet kell begyűjtenem, tőlük jobbra egy kockányi helyet foglal egy a mozdony, utána pedig tengersok kocsi, az első kettő kivételével mind megrakodva olyan drágakővel, amit már összeszedtem. A nehézséget az adja, hogy amint rálépünk egy drágakőre, a vonatunk egy egységnyivel bővül. Mondhatni klasszikus kígyós játék ez vonatos köntösben. Annál viszont egyszerűbb a dolgunk, itt nem megy folyamatosan a jármű, mindig csak valamelyik iránygomb lenyomására ugrik egyet, így bőven van idő megfontolni mit is szeretnénk lépni, nyugodtan kanyaroghatunk erre-arra a vonatunkkal. Erre mondjuk szükség is van, amilyen könnyűnek tűnik az egész, annyira meg kell tervezni az utunkat a későbbiekben.

A következő cucc nem éppen a szórakoztató kategóriába tartozik, vagy legalábbis engem inkább bosszantott mintsem hogy élveztem volna  a játékot. A Polar Express a nevéhez méltóan havas környezetbe repít minket. Feladatunk az, hogy a kitérők állítgatásával felszedjük az összes hógolyót a sínekről, felkapcsoljuk a pályán elhelyezkedő kocsikat, majd az alagúton át távozzunk úgy, hogy közben kikerüljük az időről-időre felbukkanó ellenséges csapatokat amelyek farkasok képében jelennek meg. Eddig ez még jól is hangzana, azonban a játék sebességével nem kicsit elbaltáztak valamit. Ha nem figyelünk oda, akkor nagyjából tíz másodperc alatt elfogy mind a három életünk és vége is a játéknak. Egyszerűen nem lehet átlátni a pályát, mivel mire a vonat megjelenik máris állíthatjuk át a legelső kitérőt (segítek, a bal alsó sarokban találhatót), csakhogy addigra már szinte oda is ér a járgány. Két lehetőségünk van: vagy memorizáljuk a pályát a fenti kép alapján és a játék indítása előtt megtervezzük az összes kitérő átállításának helyes sorrendjét, vagy hagyjuk a csudába az egészet. Én öt perc kínlódás után az utóbbira szavaztam.

Jöjjön a mostani eresztésből a kedvencem, a Railroad Rampage. Mondjuk a vonatokhoz annyi köze van, hogy egy mozgó szerelvényen kell ugrálni egyik kocsiról a másikra és közben ártalmatlanítani az összes banditát, de kicsire nem adunk. A játék a régi C64-es időket eleveníti meg, azon a gépen játszottunk hasonló programokkal. Minden pályán a vonat végéből indulunk és határozott számú gonosztevőn át vezet az utunk a mozdonyig. Ha mindenkivel végeztünk (pisztollyal, bárddal, pofonokkal, becsúszó rúgással), akkor teljesítettük az adott küldetést. A vonat tetején mászkálva nem árt odafigyelni az időnként belógó oszlopokra, erre szerencsére figyelmeztet a program egy felkiáltójellel, valamint arra, hogy az ellenfelek ne rúgjanak le a szerelvényről. A játékot hangulatos zene, valamint váltakozó napszakok teszik érdekesebbé. Mozgás WASD, lövöldözés illetve püfölés pedig az egérrel. Jihááá!

Az ötös csomag végére hagytam a Railway to Heaven névre hallgató programot. A játék úgy kezdődik, hogy a sínekre láncolt fémketrecbe vagyunk, a feladatunk az, hogy kijussunk innen még mielőtt a vonat ideér. Egy gyűjtögetős, tárgykombinálós játékról van szó amelynek a nehézségét az adja, hogy időre kell csinálnunk. Nem tudom hányszor “haltam meg” mire összejött, de azt tudom, hogy nincs idő a nézelődésre, amint megvan, hogy valamivel mit kell végrehajtani, azt precízen meg kell csinálni, aztán jöhet a következő tárgy. Szóval amíg nincs meg a helyes sorrend addig vért fogunk izzadni a kitalálással, de utána már akár rutinszerűen is menni fog. Kár, hogy eddigre már úgyis megunjuk az egészet, meg amúgyis csak egy pálya van. Agyat mozgatni mindenesetre jó dolog.

No ennyi lett volna a mai adag. Ismét csak megkérnék mindenkit, hogy lehetőleg ne a munkahelyén próbálkozzon ezekkel. Bár látszólag csak néhány percet vesznek el az életünkből, hamar elröppen az a fél-egy óra amíg eljátszogatunk egyikkel-másikkal.

2 votes, average: 5.00 out of 52 votes, average: 5.00 out of 52 votes, average: 5.00 out of 52 votes, average: 5.00 out of 52 votes, average: 5.00 out of 5 (2 votes, average: 5.00 out of 5)
You need to be a registered member to rate this post.
Loading ... Loading ...


3 megjegyzés »

  • avatar
    Hufi mondta:

    Nem értem mi a bajod a Őolar Expressel, nekem simán ment, de embere válogatja. Kár, hogy csak egy szint van…

  • avatar
    IST ( a szerző ) mondta:

    Túl gyors a játék, szinte követhetetlen sebességgel mozog a vonat. Aztán lehet, hogy csak az én gépemen van így, akkor örülök, hogy másnak jól működik.

  • avatar
    crash mondta:

    Az utolsó előtti, ugrálós játék jó, el lehet vele sok időt tölteni, viszont az utolsó, szabadulós, az idegőrlő, nem ajánlom senkinek :D

Szólj hozzá!

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned.