Főoldal » Címlap, Élménybeszámoló, Vasút, Vonatfotózás

Érdi impressziók

Tastam 2010 augusztus 5 1 megjegyzés

Nem hiszem, hogy van még egy város Budapest környékén, amelynek olyan jó vasúti összeköttetése lenne a fővárossal, mint Érdnek. A települést – mely korábban közép-Európa legnagyobb faluja volt – két fővonal szeli át (Székesfehérvár és Pusztaszabolcs irányába), melyeken két állomás és két megállóhely található. Mindkét vonalon órás ütemben közlekednek a vonatok, de megállnak még betétjáratok is, de korábban szinte minden gyorsvonatra is fel, illetve le lehetett szállni valamelyik érdi stáción. A vasútrajongóknak azért érdemes ide utazni, mert igen változatos terepviszonyok mellett igen változatos járműállományt örökíthetnek meg, s a viszonylag jó fotóhelyeket rövid gyaloglás árán érhetik el. Most, 2010 nyarán a vasút különlegességet is kínál: a székesfehérvári vonal felújításával kapcsolatos vágányzár miatt a kétóránként közlekedő tapolcai gyorsvonatok kerülő úton, Pusztaszabolcs felé közlekednek, méghozzá a teljes útvonalon dízelvontatással. Ezen a szakaszon pedig nagydízelek már évek óta ritka látványnak számítanak. Augusztus 2-án jómagam is ezért utaztam ide, és nem is csalódtam a látványban.

Éppen kezdtem nekikészülni, azaz előkotortam a hátizsákom mélyéről a fotómasinát, amikor véletlenül hátrafordultam és már meg is pillantottam első modellemet. Igaz, egymagában jött, de számomra így is különleges, hiszen csak ritkán láthatom a Rail Cargo Hungaria fekete színű, bérelt mozdonyait. Most az E189-519 pályaszámú – kár, hogy nem a rekorder - robogott Pusztaszabolcs felé.

Hamarosan ismét zöldre váltott a jelző és felbukkant az első elterelt gyorsvonat. Ráadásul nem M41-es, hozta, hanem az M62 333 volt az élén, melyet induláskor Budapest Déli pályaudvaron láttam vonatjára járni és reméltem, hogy hamarosan fotózhatom is. Bárcsak minden kívánságom így teljesülne…

Miután elment a tapolcai gyors, átsétáltam az állomás kezdőpont felöli bejáratához. Miközben a lehetőségeimet latolgattam, hangokat hallottam a hátam mögül. Gyors pillantás hátra: egy Desiro közeleg! Hát persze, ez a Gemenc IC, a Bajáról a fővárosba tartó reggeli gyorsvonat. Mindenesetre elég érdekes egy elővárosi motorkocsit InterCity-ként látni.

Rövid idő elteltével pedig már a Tapolcáról Budapest Déli pályaudvarra tartó gyorsvonat érkezett, élén az M41 2321-essel, mely éppen a székesfehérvári egyvágányú vonal feletti hídon halad át. A balatoni vonatok, a 35 fokos, rekkenő hőséghez illő nagy utasforgalomnak megfelelően szép hosszúak, ami vélhetően nem csekély igénybevételnek teszi ki az M41-eseket.

Kinéztem magamnak egy kellemes árnyat adó bokrot a várakozás idejére, alatta azonban két nagy, fekete kutya hűsölt, amely tény erősen feszélyezett. Szerencsére jámbor jószágoknak bizonyultak, egy jó óra elteltével mégis inkább úgy döntöttem, ideje áthelyezni leshelyemet. De előtte még alkalmam nyílt lekapni a Déliből Pusztaszabolcsra tartó személyvonatot, melyet az 5341 019 és 031 kettőse alkotott.

Fotóhely-váltásomhoz a közforgalmú úthálózatot vettem igénybe, mivel – sajnos – a vasút mellett gyaloglási lehetőség nincs. Az vasút közelében elterülő bevásárlóközpontban magamhoz vettem némi elemózsiát és élénkítőitalt, és már ott is voltam ismét a sínek mellett. Épp időben érkeztem, hogy megörökíthessem az ismét méretes tapolcai gyorsot, élén az M41 2330-cal.

Érdekes egy hely ez az Érd-felső. A hosszú, viakolorral burkolt peronok egyikét a nem használt szakaszon felveri a gaz, míg a másik annyira megroggyant, hogy le kellett zárni a forgalom elől. Mindez történt néhány évvel a vonal felújítása után. A háttérben a V63 022 egy Záhony – Dunaújváros viszonylatú ércfordát továbbít éppen.

Nagy csend következett, azaz semmilyen vonat nem jött, sőt, a Dunaújvárosból érkező személyvonatnak is késést ígértek, pedig azzal akartam hazaindulni. A kényszerű várakozás idejét is fel tudtam használni, hiszen hamarosan érkezett a következő elterelt vonat. Érdekes – a kép szélén is megfigyelhető – ahogy a felsővezeték-tartó oszlopot lassan birtokba veszi a természet.

Nemcsak a pusztaszabolcsi, hanem a székesfehérvári vonal forgalma is megfigyelhető Érd-felső megállónál, a sűrűbb mozgást azonban csak szűkebb lehetőségek között lehet fotózni. A vasút itt növényekkel sűrűn benőtt “folyosóban” húzódik, de pár kép erejéig érdemes várakozni. A lezárt peronrész mellett most épp egy Keszthelyről érkező gyorsvonat halad el.

Végre feltűnt a távolban az általam várt, késett személyvonat, ám megállt: a nem messze található elágazás – ahol Fehérvár felé kiágazik a sínpár – fedezőjelzője vöröset mutatott a masinisztának. De hamarosan érkezett a helytelenben a Tettye IC, mely az elágazásnál a helyes vágányra váltva, a személy előtt folytatta az útját. Két perc múlva végre befutott az én vonatom is, ezzel érdi utazásom véget ért.

2 votes, average: 5.00 out of 52 votes, average: 5.00 out of 52 votes, average: 5.00 out of 52 votes, average: 5.00 out of 52 votes, average: 5.00 out of 5 (2 votes, average: 5.00 out of 5)
You need to be a registered member to rate this post.
Loading ... Loading ...


1 megjegyzés »

  • avatar
    IST mondta:

    Jólesett ez az írás, köszi.
    Éppen a napokban gondolkoztam el azon, hogy mennyire színes is tud lenni a vasút még itthon is ha a megfelelő helyet választja ki az ember a nézelődéshez vagy fotózáshoz.

Szólj hozzá!

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned.