Főoldal » Érdekesség, Modellvasút

Modellvasút-múzeum, Keszthely

crash 2010 augusztus 23 4 megjegyzés

Igen, erről a témáról szeretnék írni. Azon kevés vasútmodellezők között vagyok, akik még nem, vagy jóval a megnyitás után nézte csak meg a kiállítást. Megmondom őszintén, nem nagyon éreztem késztetést a tárlat megtekintésére, mert a korábban olvasottak során kapott a dolog hideget-meleget, hozzáértőktől és hozzá nem értőktől, látogatóktól, beleszövegelőktől egyaránt. Ezen túl olvastam, hogy miként feszülnek az Index fórumon egymásnak a látogatók, akik szerint az egész szar, és az építők, akik szerint pedig a kiállítás építése ajánlólevél a mennybemenetelhez. Nos, ilyen dolgok miatt, gondolom megérti mindenki, miért nem voltam kíváncsi a kiállításra.Azonban az élet közbeszólhat. Történt ugyanis, hogy tízéves fiammal el kellett egy délelőttöt csavarnunk Keszthelyen, míg a család másik fele “csajos” programon volt. Kézenfekvő volt a megoldás: nézzük már meg a vasútmodell múzeumot.

A múzeum maga egy frissen felújított épület legfelső emeletén kapott helyet. Aki vasúttörténetre, vasútmodell-történetre vágyik, az már itt csalódni fog, mert van három nagy terepasztal, amely ábrázol különféle témákat, de magyarázatok, ismertetők, hogy mi, miért érdekes, az nincs. Első látásra a kiállítás egységes, igényesen tervezett képet mutat. Mindenütt egyforma üvegfal választja el a látogatót a tárlattól, nincs az az érzése az embernek, hogy tákolt, a pincében talált vitrinekben van az megjelenítve… az az érzése az embernek, hogy itt valamit komolyan gondoltak.

Az ember, amikor belép, a Zalai-dombságot ábrázoló asztalt látja maga előtt. A Zalai dombság egyszer csak az egyik oldalon átmegy Badacsonyba, a másik oldalon pedig Keszthelyt ábrázoló részletbe, ami után a távolban a déli vasút egykori, Fővárosi pályaudvara (a Déli) sejlik fel. E mellett van még egy hatalmas, német terepasztal, amely nincs kész – egyes helyein csak a sínek vannak meg, más részein éppen csak fel vannak dobálva az állomás köré az összeragasztott műanyag-épületek. Mondjuk a német asztal egyik fele hóval borított, és igencsak jól néz ki, kár, hogy a másik fele úgy néz ki, mintha egyik pillanatról a másikra mondták volna az építőknek, hogy kaszát, kapát eldobni, lehet hazafáradni…  Különálló, teljesnek tekinthető a harmadik téma, Semmering megjelenítése.

Sok rosszat olvastam a kivitelezésről, kíváncsi voltam rá, igaz-e, amit leírnak. Nos, két dolgot kell leírni ezzel kapcsolatban: igaz, meg azt is, hogy nem. A minőséggel kapcsolatban felvethető, hogy nem mindenütt a legaprólékosabb a részletek kidolgozása. Ilyen például az előre gyártott ágyazat használata, illetve például az, hogy a papír épületek mindenféle lábazat, járda nélkül vannak elhelyezve. Ezzel kapcsolatban két dolgot kellene eldönteni: először is, hogy múzeumról van-e szó, vagy látvány-terepasztalról? Előbbin ugyanis nem kell megjeleníteni minden részletet, a lényeg azon van, hogy a szemlélő felismerje, biztosan beazonosítsa azt, amit a terepasztal meg akar jeleníteni. Másik esetben, ha a látványra hajazunk, akkor a korsót emelgető emberek is szükségesek a kocsma szabadtéri részéhez, és nem problémázik az ember azon, ha négyes korszakbeli mozdony, ötös korszakban megjelent kocsikat húz. Összességében tekintve azért nem olyan rossz a helyzet, mint ahogy egy-két helyen le van írva. Egész pofás, no. És jó lenne látni, milyen lenne, ha be lenne fejezve.

Képeket nem készítettem, mert helyettem sokan megtették már, másrészt pedig tök felesleges. A terepasztalok méretét, monumentális voltát nem lehet visszaadni képen – az apró részletek pedig lefényképezve nem olyan érdekesek, mert számos más helyen látni ilyen dolgokat. Van például olyan részlet – nekem ez a Badacsony – ami részleteiben igen jól kidolgozott, de akármennyire akarja az ember lefotózni, a fénykép nem adja vissza azt, mert az a pár présház a nagy heggyel csak élőben áll össze. Másik látványos dolog, hogy a vonatok közlekednek – itt jön egy, ott megy egy – az ember figyelmét lekötik. Mondjuk itt egy cseppet csalódtam, mert az eddig látott képeken gőzös üzem volt vicinális szerelvényekkel, élőben látva viszont Intercity-k közlekednek, Nohabbal, Szergejjel.

Lehetne sok mindent írni, nekem egy dolog miatt tetszett a kiállítás, mert monumentális a látvány, és a közlekedő vonatok lekötik az ember figyelmét egy jó ideig. Nekem tetszik – órákig el tudom nézegetni a vonatokat.

A dologból a kevésbé hozzáértő csak azt látja, hogy itt egy félkész asztal. Azonban ahogy néztem – ami látszott, és hogy nem látszott – igen rendes asztalosmunka van az asztal alatt. A karbantartást végző fickó olyan nyugodt lendülettel sétált a folyómederben, meg a félkész állomás sínjei között, látszott, hogy nem hulladék, ami alulra van beépítve. Alulra beépítve… no az meg a másik dolog, hogy sokan csak a felszínt nézzük – mondjuk csak azt látjuk – de az sem lehet semmi, az a piszok sok elektronikai építőkocka, amely a vonatok közlekedését, a jelzők, váltók állítását, és a számítógépes vezérlést lehetővé teszik. Én már akkor lázadok, amikor 45 szakaszt kell egy visszafordító hurokban kialakítani, bekötni. Na, itt nem 45 bekötés lehet…

Az, ami elkészült, tetszik, mindössze két dolgot fogalmaznék meg kritika képpen: jó volna tudni, hogy ez múzeumi tárlat, vagy látványterepasztal? Ha múzeumi terepasztal, akkor nem értem, mit keres a német téma a teremben fantázia-állomásokkal, és sosemvolt acélkohóval – illetve miért nincs leírva, hogy mi, mit ábrázol, és az milyen oknál fogva, milyen különlegességének köszönhető, hogy meg lett jelenítve. A másik, hogy a kezdemény, ami most van biztató, csak fejezzék már be! Mert a fiam is mondta, hogy meg kellene nézi akkor is, ha elkészült. És ezek tulajdonképpen nem is a terepasztaloknak, nem is az építőknek szóló kritikák, hanem inkább magának a koncepciónak szólnak.

Amúgy meg… nézze meg mindenki, akinek tetszik azért, akinek meg nem, hogy tudjon morogni azon, hogy ő mit csinált volna jobban.

A post indító képét Vika-tól kaptam.

3 votes, average: 5.00 out of 53 votes, average: 5.00 out of 53 votes, average: 5.00 out of 53 votes, average: 5.00 out of 53 votes, average: 5.00 out of 5 (3 votes, average: 5.00 out of 5)
You need to be a registered member to rate this post.
Loading ... Loading ...


4 megjegyzés »

  • avatar
    LokottZsiraf mondta:

    Részemről sajnálom a képek hiányát, nem jártam még a keszthelyi modellvasút-kiállításon (nevezzük akkor így), s várhatóan nem is fogok menni egy darabig. (Lehet, hogy az építőik ugyanúgy nem tudták eldönteni, hogy most mit is építenek?)
    Egy újszülettnek minden vicc új, kérünk gondolni arra (többieknek is!), hogy ami Ti nagyon sokszor láttok, az másoknak esetleg tök új dolog. És ugyanígy nem fogjuk leszólni pl. a budai Gyermekvasútról írót, csak mert mi már sokszor utaztunk rajta. Mert valaki lehet, hogy még nem. :)
    Építő jellegű kritikának szántam… Magunkért :)

  • avatar
    IST mondta:

    Korrekt írás, mind a pozitívumok, mind a negatívumok megjelennek eléggé tárgyilagosan. A képeket speciel én is hiányolom, bár elég komoly felszereléssel kell menni ha valaki jól sikerült fotókat akar összehozni.
    Én amúgy baromira kíváncsi lennék, hogy pénzügyileg mennyire lett megtervezve ez a kiállítás (és itt nemcsak a felépítésére, hanem az üzemeltetésére is gondolok), de mivel ez úgysem fog sohasem kiderülni a magunkfajta érdeklődőknek (ami végülis egyértelmű, nem kell rám tartozzon), ezért túl sokat sopánkodni nem fogok ezen.
    Kíváncsian várom mondjuk egy év múlva milyen cikket tudsz majd írni a kiállításról.

  • avatar
    phontanka mondta:

    Én tavaly néztem meg ezt a kiállítást, hasonlóak voltak a gondolataim, mint amit a cikkben leírtál.

  • avatar
    Peti44 mondta:

    Én voltam tavaly is, és idén is.

    Őszintén szólva semmi változást nem láttam, ugyanolyan volt. Én nem értek a modellvasúthoz, de tetszett. Csináltam pár képet, talán valahogy megosztom veletek, de élőben jobb szerintem.

    Amúgy maga a kiállítás a képen látható épület legtetején, a fekete tető alatt van.

Szólj hozzá!

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned.