Főoldal » Élménybeszámoló, Kisvasút, Vasút

Nagycenki gőzmozdonyvezetés

szb 2010 augusztus 29 5 megjegyzés

Rövid családi nyaralásra indultunk az augusztus 20-i hosszú hétvégén Sopronba. Programtervezgetés közben megnéztem a Schneeberg-i fogaskerekű menetrendjét, ahol nosztalgia gőzös menet is volt a hétvégén. Az online helyfoglalásokat böngészve hamar kiderült nincs szabad hely a nosztalgia menetekre és a 30 euro/felnőtt jegyár is elriasztó volt, így le is tettem erről a lehetőségről. Viszont más kisvasutas program keresésére már nem volt időm. Megérkezés előtt Nagycenken keresztül vezetett utunk, mivel ismerem a helyet lelkes kisvasútőrültként, már figyeltem a szemem sarkából van-e valami élet a végállomáson.

Nagy örömömre épp bent állt a felújított András gőzös a hat kocsis szerelvény élén, gyors indexelés és gondolkodás nélkül a tömött parkolóba fordultam. Az állomáson megtudtam mindhárom hétvégi napon gőzvontatás van és az öt évvel ezelőtt kipróbált mozdonyvezetésre is van lehetőség. A vezetés ára 1700 Ft volt ami össze se mérhető a schneebergi árakkal. Mivel aznap épp délidőben érkeztünk Nagycenkre, két kislányom ebéd utáni alvásigénye miatt nem tudtunk vonatozni, de az elhatározás megszületett, másnap visszatérünk.

Szombaton a 11:30-kor induló menetet céloztuk meg, több mint fél órával előbb ott voltunk már az állomáson, így végignéztük az egyel korábbi vonat érkezését, a mozdony körüljárását és vízvételezését, majd indulását. Amíg várakoztunk, megnéztem az állomás mögötti szabadtéri kiállítást. Sajnos az elmúlt öt év -amikor utoljára itt jártam- nem múlt el nyom nélkül a kiállított mozdonyokon.
Végre visszaérkezett Barátság állomásról a szerelvény, néhány fotót készítettem a körüljárásról, míg a gyerekek anyukájukkal és a nagymamával felszálltak az egyik személykocsiba.

A mozdonynál jelentkeztem a vezérnél, kaptam egy hosszú kék köpenyt ruhám megóvása végett. Míg a szabad jelzésre vártunk beszélgettünk a gép felújításáról és a mozdony kezeléséről gyors ismertetést kaptam.
Szabad jelzés után az irányváltó beállítása, kézifék feloldása után finoman adagolva a gőzt szépen megindult a szerelvényt és fület gyönyörködtető zenélésbe kezdett a kémény. Miután elértük a pálya lejtős szakaszát a gőzt elzárva lendületből gurultunk a közúti átjáróig ami egy élesebb kanyarban található így a lejtő végén fékkel megfogva a lendületet jutottunk át az íven, ami után újra gőzt adva tovább zakatoltunk Barátság állomás felé. Barátság állomás fejállomásként van kialakítva, így ott körüljárt a mozdony. Természetesen a körüljárásnál és a szerelvényre járásnál én csak a szememmel asszisztáltam. Fertőboz felé haladva láttam hogy a vasút melletti erdőt sajnos kivágták, így annak a pályaszakasznak a hangulata erősen megváltozott és sajnos nem az előnyére. Mivel Fertőbozon csak a fűtőháznál van lehetőség körüljárásra, onnan a szerelvény szép lassan betolt a nagyvasúti vágányok mellé, ahová néhány percen belül begördült a Sopronba menő csatlakozás.

Rövid várakozás alatt a Fertőbozon kiállított nagyvasúti járműveket lehetett volna megnézni, de sajnos néhány osztrák utas jegyvásárlási mizériájában kellett segédkeznem, mert a fiatal kalauz gyereknek nehézséget okozott a számológép használata három egymást követő matematikai műveletnél, az utas meg nem értette miért kéne közel háromszoros árat fizetnie. Még szerencse hogy volt nála egy tájékoztató füzet, ami alapján kiderítettük a problémát. 10 évesen lehet hogy nekem is gondot okozott volna kiszámolnom, ha nem ismerem a számológép pontos használatát, de sajnos ez a négy visszatérő utas most egy kissé keserű szájízzel utazott, kár hogy ilyen bakik nem a jóhírét öregbítik a múzeumvasútnak.
Hála a személyzetnek a visszaúton is vezethettem az Andrást ami hatalmas élmény volt. A közúti átjáró után meg kellett állni a szerelvénnyel, hogy a szolgálatot teljesítő gyerekeket felvegyük és ebédelni Nagycenkre vigyük, mivel itt a pálya emelkedik a célállomás felé a mozdonynak némi erőlködésébe tellett megindítani az ívbe belógó 6 kocsis szerelvényt, de kb. 40 másodpercig tartó egyenletes, alig érezhető gyorsulással elértük a 10-15 km/h-s sebességet. Rövid erdei zötyögés után már elértük a pálya tetőpontját és onnan könnyedén gurultunk Kastély állomásig.

A vezetőállás (2005-ben)

Óriási élmény volt újra ott állni a vezérálláson érezni a kazán melegét a gőz, olaj és szén összekeveredő hamisíthatatlan illatát. Aki arra jár feltétlenül próbálja ki.

Szily András

2 votes, average: 5.00 out of 52 votes, average: 5.00 out of 52 votes, average: 5.00 out of 52 votes, average: 5.00 out of 52 votes, average: 5.00 out of 5 (2 votes, average: 5.00 out of 5)
You need to be a registered member to rate this post.
Loading ... Loading ...


5 megjegyzés »

  • avatar
    IST mondta:

    Köszönjük az élménybeszámolót!
    Nem is tudtam, hogy lehet gőzmozdonyt vezetni Nagycenken. A többi kisvasúton ilyen téren mik a lehetőségek?

  • avatar
    Nyerges Norbert mondta:

    Nagyon tetszik a beszámoló, köszönöm!
    Nekem is volt/van szerencsém vezetni hasonló gőzöst, csak nem Magyarországon, hanem Japánban és az is hihetetlen élmény.
    Most szívesen vezetném a Nagycenki gőzöst is, csak félek, hogy az elkövetkezendő jópár évben ez nem jön össze.
    A gőzmozdonyról belűlről nem készítettél képeket?

    IST:
    A Hűvösvölgyi gyermekvasúton nekem egyszer sikerült a gőzmozdonyban utaznom, de vezetni azt sajnos nem, de így is nagy élmény volt.
    Ezúton is köszönet a két mozdonyvezető Úrnak!
    (talán életemben nem láttam olyan rendes vasúti dolgozókat Magyarországon, mint ők.)

  • avatar
    szb ( a szerző ) mondta:

    A vezérállásról csak egy 2005-ben készült képem van, ami a fűtő felőli oldalról készült.
    Feltöltöttem a bejegyzéshez.

  • avatar
    IST mondta:

    Magyarországon is vannak jó fej járművezető és jegyvizsgáló urak, csak erről nem szabad megemlékezni nyilvánosan. A kedves szó, az őszinte érdeklődés és a nem tolakodó kérdezősködés sok olyan kaput is meg tudnak nyitni amely még engedély ellenére is zárva maradhat.

  • avatar
    Nyerges Norbert mondta:

    szb:
    Köszönöm szépen a képet a vezérállásról!

    IST:
    Pontosan úgy van ahogy leírtad.
    Néha azonban az zavar egy kicsit, hogy az említett “jó fej” járművezetőkhöz úgymond hozzátartozik Magyarországon a teljes ellenkezője is, amit inkább nem részleteznék. (volt róla már cikk bőven)
    Bár sokszor az utasok viselkedése sem olyan mint esetleg más országokban, így talán kicsit érthető is a vasúti személyzet hozzáállása.

Szólj hozzá!

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned.