Főoldal » H0, Modellvasút, Terepasztalterv, Tippek-Trükkök

Pályaterv véleményezés

IST 2010 szeptember 30 13 megjegyzés

Kaptunk egy levelet az egyik olvasónktól: Gábor egy H0-s terepasztalt szeretne építeni magának. Elkészített egy pályatervet, azonban mivel nincs tapasztalata ilyen téren, gondolta megkérdez minket mit lenne célszerűbb másképpen megoldani, hol okozhat nehézséget a vonatközlekedésben a terve, nincsenek-e túl közel a vágányok egymáshoz, elfutnak-e a vonatok az ívekben, ilyesmik. Én pedig arra gondoltam, hogy az ő engedélyével kiteszem ide a honlapra és megkérlek titeket, hogy mondjatok róla véleményt. Emellett megkértem őt, hogy írjon néhány mondatot arról, mit is képzelt el, ugyanis ez fontos lehet a pályaterv megértéséhez. Hajtás után jönnek az ő gondolatai, valamint a tervek.


“Összeszedtem a gondolataim, és a következő lenne a megalomán terv: a helyszín Budapest egyik fiktív, külső, modernebb kerülete lenne, napjainkban, egy vontatási teleppel, villamosított fővonallal. Az alap mint mondottam crash egyik H0-s terve volt, azt bonyolítottam meg rendkívül, például úgy, hogy a rejtett állomáson tárolási és fordítási lehetőség is van (cirkalmasabb mint a felszíni).

Az 1. kép lenne a felszín és a rámpák, a 2. pedig a rejtett. A 3. kép a 3D-s nézet, ami nem teljes: egyrészt mert nem tudom építek-e alagutat végig a jobb oldalon, másrészt a város lemodellezéséhez sincs 3D-s tárgyam a programban, fejben úgy-ahogy megvan. Tapasztalatom nulla, úgyhogy kéretik belekötni mindenbe, ami per pillanat nem valósítható meg. Azt hiszem az első a felhajthatóság…
Azt már megkaptam, hogy inkább dioráma, de tudatosan terveztem ilyenre.”

0 votes, average: 0.00 out of 50 votes, average: 0.00 out of 50 votes, average: 0.00 out of 50 votes, average: 0.00 out of 50 votes, average: 0.00 out of 5 (0 votes, average: 0.00 out of 5)
You need to be a registered member to rate this post.
Loading ... Loading ...


13 megjegyzés »

  • avatar
    Misi Misi mondta:

    Első ránézésre kicsit “tömzsinek” tűnt, de ötletes a pályavezetés. Az első képen ahol a felszíni pálya van megtervezve, ott Szerintem túl hosszúak az alagutak, a vonatokból alig fogsz látni valamit, és csak akkor gyönyörködhetsz bennük, ha éppen az állomáson tartózkodnak. Az ívek sugarai elég nagyok, nem fognak csúnyán mutatni a 30 centis kocsik sem, viszont sajnos a váltókörzeteken belül levő vágányok az állomásnál túl rövidek, így 2, max. 3 kocsis szerelvények tudnak elférni a váltókörzeten belül.

    A másik észrevételem, hogy van egy hurok a pályában, szóval vagy digitális módban használd a terepasztalt, vagy pedig egyszerre csak 1 vonatot közlekedtess rajta. Digitális üzemnél természetesen a hurokmodul elektronika alkalmazását javaslom.

    Ami ténylegesen hiba, az a két alaút bejárat utáni néhány íves sín. Azok túl közel vannak egymáshoz, ott biztosan ütközés lesz. Ha pedig úgy terveznéd, hogy egymás felett haladjonak el akkor túl meredek emelkedőt kellene építened, ami nem egészséges. Én azt tudom ajánlani ebben az esetben hogy vagy szélesítsd az asztalt(tudom ez a nehezebb) vagy mindkét pályából az állomásrészen rövidíts úgy hogy mind a kettő a megfelelő oldalon legyen rövidebb.

    Remélem tudtam segíteni, üdv:

    Misi

  • avatar
    IST ( a szerző ) mondta:

    Akkor az én első körös meglátásaim:
    - Én alapvetően tartok az ilyen többszintes terepasztalokról, főleg a lenti tárolóvágányoktól, de ez egyéni ízlés és bátorság kérdése.
    - Nagyon jól át kell gondolni az alsó rész(ek) felépítését, hogy esetleges siklás esetén hozzá tudj férni a járművekhez.
    - A H0-s ívekkel nem vagyok tisztában, nem tudom mennyire választottál szűkeket, hogy azon mik futnak el.
    - Azt viszont érdemes lenne átgondolnod, hogy mekkora vonatokat szeretnél futtatni a pályán, azok beférnek-e a tárolóvágányokra. A legfelső szinten ahol a két fővonalból lesz egy négyvágányos “állomás” elég kevésnek tűnik a hely hosszabb vonatok számára.
    - A fordítókorongtól jobbra lévő kitérőtől két flexi indul balra, az egyik a fordítókoronghoz visz, a másiknak viszont nem látom az értelmét, hiszen kicsit jobbra ugyanúgy megvan ugyanaz a vágánykapcsolat. Mondjuk az is lehet, hogy én inkább azt hagynám meg és nem azt ami jobbra van tőle.
    - A fűtőház mögötti ívet én nem biztos, hogy alagútba tenném, végülis van olyan a valóságban is, hogy mögötte megy el ívben a vasútvonal (Füsti például).

  • avatar
    Misi Misi mondta:

    Elnézést a hurokkal kapcsolatban tévedtem, nincs benne hurok, még ha úgy is néz ki.

  • avatar
    G-gab mondta:

    Köszi a gyors infókat! Csak az ívekben van a gubanc, vagy még az egyeneseknél is fennáll az ütközés esélye?
    A lenti tárolókon sztem tuti elfér a hosszabb vonat (mozdony+3kocsi, talán 4 is – vagy éphogy nem; a fentinél… na ott már fogcsikorgatás van… Amúgy pont most szúrtam ki lent is egy potenciális szűkületet: jobb oldali első két kitérő közt, alul.
    Ami a hozzáférést illeti: na, ott tényleg nagy a gáz: kezdjük azzal, azt se tudom, felül vagy alul kéne a fő szerelőlapnak lennie… nem szimuláltam, de talán elérek mindent alulról, azon a 2 üres helyen keresztül – már ha nem kavar be a merevítés…

    G.

  • avatar
    Klinger mondta:

    Néhány további észrevétel: a vonalvezetés viszonylag hosszú meneteket tesz lehetővé, de ha a teljes nyíltvonal alagútban fut, ebből semmi sem lesz látható. ISTvánnal egyetértve, a körfűtőház mögötti szakaszt kb. a hátsó egyenes közepéig szabadon hagynám. A hátsó részen, ahol négy vágány fut egymás mellett (kettő vízszintesen, kettő emelkedésben), kevésnek tűnnek a vágánytengely-távolságok, még akkor is, ha a vágányok csak az íves kitérőknél vannak egyszintben. Egyébként nagyon jó a pályaterv, sok sikert kívánok a megvalósításához!

  • avatar
    Regio mondta:

    Valahogy nem értem a “lényeget”… A négy látható vágány nem is megállóhely,de nem is állomás,valahogy furcsán hat mellettük egy körfűtőház,plusz még egy másik,kisebb fűtőház is. Olyan,mintha egymás mellé “szakadt” volna két egyvágányú vonal,amelyek közül csak az egyiknek van kapcsolata a teleppel. Talán érdemes lenne a felszínen ezt a két különálló szakaszt két eltérő funkcióval felruházni. A teleppel kapcsolatban lévő lehetne akár egy sima fővonal,ahol a “megelőző” vágányt csak a telepre kiálló,ill onnan beálló vontatójárművek használják,a vonal másik vágánya csak átmenő,mindenféle utasforgalom nélkül(esetleg forgalmi kitérő). A másik ág pedig lehetne az elképzelt nagyvárost kiszolgáó gyorsvasút-féleség,utasforgalommal,csúcsidőben akár vonatkeresztekkel is… Így az asztal hozhatná azt – amit nekem így sugall – hogy a vontatási telepnek már csak itt tudtak helyet szorítani,de a másik vonal azért mutatja,hogy van némi élet a környéken.

  • avatar
    Regio mondta:

    Természetesen az előbbieket szigorúan a felszíni részre értettem,a rejtett részeket nem vettem figyelembe.

  • avatar
    Misi Misi mondta:

    A hátsó részen valóban problémás a két íves váltóval a külső pályát hátul vidd még kijebb és a váltókat ne az ív végére tedd hanem kicsit “beljebb” az ívbe. Szerintem ne a hátsó vágányt hagyd felszín felett, mert az megy le az alsó szintre, és nehéz lesz összehozni, hogy az alsó szinten levő pályák ne kandikáljanak ki. Inkább az elülső részt hozd a felszínre, sokkal jobban fog mutatni.

    Az alsó szint miatt szerintem ne aggódj, eleve úgy építsd meg hogy az egész alsó részhez hozzá tudj férni. Ajánlom a cég megoldásait.

  • avatar
    Nygma mondta:

    Szerintem is kicsit túl sok van föld alatt. Mit akarsz kezdeni egy szabad hellyel? Ha ez egy budapesti terület lesz akkor elég sokat kell dolgoznod a szabadon levő területtel hogy környezetbe illő legyen: iparterület, esetleg veteményeskert vagy befásítod az egészet. Vagy mehetne oda egy villamosgarázs.

    Nem tudom mennyire akarsz élethű lenni de nekem az alábbiak furcsák:
    - Nem hinném hogy egy fordítókorongos mozdonyszín mellé felhúznának egy másikat mozdonyszín is. Viszont ha nem csak villany gépeid lesznek akkor jól jönne egy üzemanyag töltő vágány.
    - MÁV nem szereti az íves váltókat én nem sokat láttam eddig.
    - Nem tudom MÁV-nál van-e 3-as kitérő, én még nem láttam, szintén nem nagyon élethű.

    Ha nagyon ilyen vontatási telep / ipartelep jellegű asztalt akarsz tervezni, akkor én elhagynám a dupla vágányt, legyen csak egy. Egy kétvágányú fővonalból úgysem lenne sose vontatási telep kiágazás. A vonatok nagyrész alagútban vannak, túl sok értelme nincs vonatokat járatni fel alá hogy lássad őket 10 másodpercre. Szóval az egész “fővonalat” lehúznám egy vágányra, még kivenném a kerülővágányt is középről, úgysem életszerű hogy egy vonatási telep mellett állomás legyen. Továbbá valahonnan aluról vagy balról kihúznék egy vágány és bekanyarítanám a nagy üres helyre egy ipartelepre. Lehetne pár vágány, oldalrakodók, raktárak esetleg egy kis olaj lefejtő. Jóval tömöttebb lenne az asztal, de ha Budapesten van akkor érthető.

    És a fentiek esetén felejts el minden személykocsit és motorvonatot.

  • avatar
    G-gab mondta:

    Hűűű, adtatok nekem gondolkodni valót bőven… Köszi az 5leteket! A pálya jobb oldaláról eltüntettem az alagutat – onnan volt a könnyebb, és tényleg pofásabb lett. Az nagyon gáz tényleg, hogy a villanyoknak külön fháza van (a kicsi)? Kegyes csalás lenne, hogy megússzam a felsővezetéket a korong felett… Láttam 1 légifotót, talán Dombóvárról, ahol volt egy nagy körfház, és mellette közvetlenül 1 másik, kocka, onnan jött az ötlet.
    Regio: a te változatodnál megmaradna a 2 vágányos vonal?

  • avatar
    Nygma mondta:

    Nem tudom mennyi helyed van, de esetleg még a következőn elgondolkodhatnál. Alap vonalvezetés az alábbi terepasztal szerint:
    http://trainmodeller.freeblog.hu/files/20091101/PB010023.JPG
    A fényképezőhöz közel eső részbe lent teszed a fordítkorongot. A felső pálya mellett nyudtan tehetsz támfalat így egész sok hely áll rendelkezésedre. Városi viszonylatban nem néz ki rosszul. Felső részen ahol a város van, oda pedig rakodóvágányokat. Az alsó fővonalról kiágaztathatsz egy vágányt és az alsó szinten beviheted a rakódóvágányokhoz és tudsz belőle csinálni egy kétszintes szén átrakót.

  • avatar
    Klinger mondta:

    Szerintem a kétféle fűtőház nem gond, az országban több helyen is láthatunk erre példákat. Számomra az egésznek egy kicsit “Vasúti parkos” hangulata van, ha így nézzük, meg is van a motívum: a felhagyott fűtőháztelepen ma vasúti múzeum működik, a mellette lévő kis állomáson csak a személyvonatok állnak meg (abból sem az összes), az állomás mellett pedig egy viszonylag modern lakótelep látható, parkkal, játszótérrel, stb. Ebben az esetben bőven elég csak a téglalap alakú színt villamosítani (ha egyáltalán szükséges), valamint változatos járműparkot tudnál üzemeltetni. Így hihetővé válna az alapötlet: “… a helyszín Budapest egyik fiktív, külső, modernebb kerülete lenne, napjainkban, …”

  • avatar
    Regio mondta:

    ” Regio: a te változatodnál megmaradna a 2 vágányos vonal? ”

    Az én leírásom nem egy kétvágányos vonalról,hanem két különálló vonalról szól(t volna). A kettő között maximum a rejtett részeken lehetne átjárás,mivel mindkét vonalnak eltérő funkciója lenne.(Az egyiken nagyvasút,csak rohangáló vonatokkal(max néha egy-egy,a forgalmi kitérőben szolgálati célból megálló személyvonattal,hogy a vezérek is bejussanak valahogy a fűtőházba),a másikon egy esetleges lakótelepet, “szórakoztató üzemegységet” kiszolgáló helyi jellegű kötöttpályás tömegközlekedési eszköz.) A külső modernebb kerület eléggé tág megfogalmazása a témának,de komolyabb ipari üzemegységgel(gyár,olajtelep,stb) nem számolnék,inkább csak max raktárteleppel,az úgyis divatos manapság,bár eléggé egyhangúak és a valóságban az iparvágány kapcsolat sem divat sajnos a legtöbbjüknél.

Szólj hozzá!

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned.