Főoldal » Modellvasút, Terepasztalterv

Wintrack 10.0

crash 2010 szeptember 13 11 megjegyzés

Nemrég fedeztem fel a neten való nézelődés közepette, hogy megjelent a Wintrack 10-es verziója. Számos újdonság van benne, amely az én 6-os verziómban nincs, ezért gondoltam jó volna kipróbálni, szívesen letesztelném, mit tud a program. Írtam ezen szándékomról egy levelet a partnerkapcsolati igazgatónknak (bocs IST :) ) aki, aki megígérte, hogy megnézi, mit tehet a dolog érdekében. Majd másfél héttel később, amikor összefutottunk, a kezembe nyomott egy csomagot, hogy kaptam a Wintrack készítőjétől egy példányt, hogy próbáljam ki az új verziót. A küldemény feladójának külön kérése, ha legközelebb kedvem támad terepasztal-tervet rajzolni, akkor legyek szíves ezzel, az új verzióval tenni.

Ennek nagyon megörültem, és otthon amint tehettem, felinstalláltam a programot. Kicsit tartottam tőle, hogy menni fog-e vagy sem, mert nekem Mac-em van, és bár kellemes tapasztalataim vannak a kíndózos programok futtatását lehetővé tevő Parallels Desktoppal, azért a kisördög nem alszik. Nos, nem jelentkezett semmi probléma sem az install, sem a futtatás során, sőt,  a 3D megjelenítés is tökéletesen működött. Első pipa megvan.

Kíváncsi voltam, mik azok az új dolgok, amelyeket én még nem használtam az előző verziókban. Demókat persze kipróbáltam, de az eddigi rajzok mind a hatos verzióval készültek, nem mélyedtem bele nagyon az újdonságokba – minek, ha úgysem tudom használni -Most viszont itt a lehetőség…

A legelső dolog, ami érdekelt, az a felsővezeték kezelése. Korábban próbáltam már a demóval, de a demóval sok sikert nem könyvelhettem el. Most belecsaptam a lecsóba, és egyből találkoztam is a legelső problémával: csak H0-ban használható a felsővezeték-rendszer. A program nem tartalmazza, illetve nem különbözteti meg a H0, TT és N-es felsővezeték-tartó oszlopokat, pontosabban mindig csak H0-ás oszlopokat rak a pálya mellé.
Ha az ember H0 méretben építkezik, akkor viszont roppant jó a felsővezeték tervezésének lehetősége. Kétféleképp használhatjuk a dolgot: első esetben lerakjuk előre az oszlopokat, és utólag madzagozzuk be a rendszert. Ennek előnye, hogy van lehetőségünk előre eltervezni, melyik oszlopot, hová, és milyet rakunk. A másik megoldás szerint, madzaghúzás közben, a hosszlánc elem hosszának meghatározása után (ez tulajdonképpen úgy történik, hogy az egér húzásával mondjuk meg, milyen hosszú legyen a hosszlánc-elem, és az adott távolságnak megfelelő, a katalógusban szereplő hosszláncot választ a program – ezt az egér görgőjével felül lehet bírálni) a megkérdi, milyen oszlopot rakjon az adott pozícióba. Ez gyorsabb, azonban ott, akkor, abban a pillanatban kell meghatározni, milyen oszlop kell az adott helyre, nincs lehetőség sok vacillálásra.

Nagyon szép, amit rajzolni lehet, azonban egy újabb dolog jött be a terepasztal-tervezésbe: nem csak a vágánygeometriát, a helyet kell figyelni, hanem a felsővezetéket is. Mondjuk aki szép felsővezetéket akar építeni, annak igencsak tanulmányoznia kell a nagyvasutat, hogy melyik rész, miként, honnan, van függesztve, veszítve. Bonyolultságban a pálya tervezésének idejére dobjunk rá még kétszer annyi időt, és akkor megkapjuk, hogy mennyit kell molyolni a felsővezetékkel. Milyen sűrű oszlopkiosztás kell, milyen hosszlánc-mérettel valósítható meg az adott vágánykapcsolat. A szoftver nézi pl., hogy a hosszláncok elemi között mekkora a törés, így erre is figyelni kell, de ez nem róható fel a program hátrányának, sőt az előnye az, hogy az ember már tervezéskor szembesül azzal, hogy hol kell a terven változtatni ahhoz, hogy a felsővezeték kijöjjön, és nem a félkész asztal felett kell sakkozgatnia az elemekkel.

A felsővezeték-eszközkészlet  – remélem, hogy írhatom azt, hogy még – nem teljes. Korábban írtam, hogy az N és TT méretben a H0 oszlopokat használja a program, de ami még hiányzik, az a feszítő-oszlopok köre. Nagyon szép madzagcserét, vagy váltó feletti kapcsolatokat lehet tervezni, de ezek végéről hiányzik a feszítő-oszlop. Ellenben, ami megvan, annak a kidolgozása 3d nézetben nagyon szép, még a nagy, oszlopos, állomási megoldások is szépen megjeleníthetőek.

Másik dolog, ami miatt kíváncsi voltam az új verzióra, az a sínelem-könyvtár frissítése. Nem csalódtam, a legújabb N-es Kato vágányelemek nagy részét tartalmazza a könyvtár. Mondjuk aki a kétvágányú elemekkel akar tervezni pályát, az jobb, ha síkban gondolkozik, mert itt nem működik az, ami az egyvágányú részeknél. Ugyanis ilyen résznél nem adható meg lejtő, emelkedő, minden vágányelemet csomópontnak tekint a program (mondjuk jogos, hiszen egy kétvágányos elemnek négy csatlakozási lehetősége van), így csak egyenként lehet a magasság-adatokat szerkeszteni, ami macera. kárpótlásul viszont az elemek – viaduktok, kerítéses sínelemek, hidak – nagyon szépen vannak megjelenítve, ennél jobb az embernek nem is kell egy terepasztal-tervező program esetében.

Apropó könyvtár.. a 3d objektumok könyvtárában vártam némi fejlődést, de egy darabbal nem kapunk több 3d-s épületet, mint a korábbi verziónál. Konkrétan mozdonyok, kocsik esetében egy szál Br01-es van az alapkészletben, még egy kocsi sem. Mondjuk, a 2d alaprajz megvan, tehát ki lehet mérni, hány kocsi fér a mozdony után az adott vágányon, és sokaknak ennyi is elég lehet.
A 3d modellek hiánya azt jelenti, hogy 2d módban az épületek alaprajza felhasználható a tervezéshez, de 3d nézetben, a modell hiánya miatt az nem jelenik meg. Ahhoz hogy minden modell rendelkezésre álljon 3d módban, a 99 Eurós program mellé le kell szurkolni további 89 Eurót. Azonban jó hír a rosszban, hogy a korábbi 3d-modell cd-k használhatóak, nekem a 6.0-ással együtt jött modell cd minden további nélkül rátelepedett a 10-es verzióra, egy csapásra egy csomó épületet elérhetővé téve 3d-ben. Mondjuk ez nálam nem kis piros pontot jelent, hogy a program majd öt év távlatában is kompatibilis – ilyet kevesen tudnak.

Ha már a tervezéskor használatos kocsi-és mozdonymodellekről volt szó, itt is felfedeztem egy jelentős újítást. Eddig “csak úgy” le lehetett tenni egy modellt a sínre, de ha ívben, váltón volt, nekünk kellett tologatni-forgatni, amíg rendesen a helyére kerül. Most ehhez egy rendkívül jó segítséget kap az ember: a modell sínre rakása után, ha el akarjuk tolni a modellt, a rajzolóprogramokban megszokott módon a jármű csak határozott húzásra távolodik el a sínpártól, addig a sínhez “ragadva” mozog, követve a sín és a mozgás vonalát.

Ami még újdonság, hogy szerkeszthetőek a szintvonalakat és a poligonokat alkotó pontok. Ha az embernek nem sikerül leraknia elsőre jól, akkor egyszerűen arrébb húzza a pontot, éppen úgy mintha egy rajzolóprogramban dolgozna. Ez jó dolog, én ennek hiánya miatt sokat bosszankodtam.

Amit még nem volt időm kitapasztalni rendesen, az a modulok tervezésének lehetősége a Wintrackban. Elvileg lehet benne végprofilokat szerkeszteni, és láttam pár helyen olyat, hogy az adott klubnak az összes modulja meg lett rajzolva a programban, és ezzel tervezték meg, hogy a modultalálkozón hogyan rakják össze a pályát. Na, ez érdekel, de erről post később lesz, mert azt ki kell tapasztalni, csak úgy hülyeségeket írni meg nem akarok.

Nos, ennyit mára a szerintem a piacon fellelhető legjobb terepasztal-tervező program legújabb verziójáról. A bemutató végére azt még hozzátenném, hogy nem vagyok meggyőződve róla, hogy minden újdonság a tízes verzióban jelent meg, nekem ezek a fejlesztések keltették fel az előző verzió óta a figyelmem.
Mi maradhat a végére? Nekem tetszik a program, és ámbár a majd’ száz eurós ára többeket elriaszthat, de az ember ebben az esetben a pénzéért minőséget kap. Ha a TT/N felsővezeték működne rendesen, a program csillagos ötöst is kaphatna tőlem.

A programról a www.wintrack.de honlapon lehet bővebben olvasni, és szintén itt lehet az a telepítőt megrendelni.

4 votes, average: 5.00 out of 54 votes, average: 5.00 out of 54 votes, average: 5.00 out of 54 votes, average: 5.00 out of 54 votes, average: 5.00 out of 5 (4 votes, average: 5.00 out of 5)
You need to be a registered member to rate this post.
Loading ... Loading ...


11 megjegyzés »

  • avatar
    B.Zsolt mondta:

    Felsővezetéket csak mazoistáknak javaslok! Sok terepasztalon van villamos vontatás, vezetékek nélkül, néhányon vezetékkel, és csak nagyon kevés asztalon szép vezetékkel.

    Kiállításon láttam olyat, hogy a vezeték együtt kanyarodott a vágánnyal. Nem csak az oszlopoknál volt törés, hanem íves vezetékszakaszok is voltak (Mint a Train Simulatorban).

    Itt Münchenben van egy hatalmas terepasztal (nagyobb, mint a keszthelyi), de a vezeték itt is kifogott az építőkön. Hullámos, görbe és forrasztva van. De akkora gülükkel, hogy nincs mozdony, amely végig tudna menni a pályán felemelt szedőkkel.

  • avatar
    IST mondta:

    Az biztos, hogy így sem hívtak még engem. :-)
    Azt viszont ugye tudod, hogy a kedves olvasók hatalmas tábora ennek okán töménytelen mennyiségű terepasztalterv elkészítését várja el tőled? Köztük persze én is, most már nincs kifogás vagy ha van akkor nem fogadjuk el. :-)

  • avatar
    crash ( a szerző ) mondta:

    Természetesen. Eddig is volt terepasztal-terv, nem? :)

  • avatar
    Fegyi mondta:

    Létezik olyan tervező amiben én adhatok meg sínkészletet? Valahogy úgy hogy megadom a méreteket, szögeket, íveket. Konkrétan régi “antik” gyártóktól szeretnék tervezni, amik (gondolom) tuti nincsenek benne ezekben a programokban.

  • avatar
    crash ( a szerző ) mondta:

    Lehet benne flexi sínből adott hosszú egyenest, illetve adott sugarú és hajlású egyenest rajzolni, de itt ez ki is fújt. Hogy te magad szerkeszthetsz-e sínkönyvtárat, azt nem tudom.

  • avatar
    IST mondta:

    Ha jól tudom, akkor XTrackCAD-hez szabadon lehet gyártani különböző vágányelemeket, amiket aztán a programban fel lehet használni. A progi ingyenes, itt találod: http://www.xtrkcad.org
    Nem olyan látványos mint a Wintrack (nincs benne 3D nézet azt hiszem), de tervezésre teljesen jó és alapvetően egy csomó sínkészletet ismer, gondolom ez annak köszönhető, hogy ingyen többen is megcsinálták hozzá a saját vágányanyagukat.

  • avatar
    Fegyi mondta:

    Köszi, pont ilyenre gondoltam!! Idő lesz mire megtanulom hogy kell használni, de az én szempontomból tökéletes.

  • avatar
    IST mondta:

    Szívesen. Én ezt szoktam használni ha kedvem támad töprengeni egy-egy terven, bár igencsak alap pályákat szoktam összehozni vele. Szerencsére tudja az N-es Unitrack rendszert. Bár vannak hülyeségei a proginak, de az ingyenességért cserébe ezeket bőven elnézem neki.

  • avatar
    jenicel mondta:

    Már a 8-as Wintrackben is van bal oldalon egy gomb varázspálcával, hozzá a szöveg: Create Track
    Bármilyen vágányt, kitérőt lehet csinálni, berakja a könyvtárba is kérés esetén. Igaz a végére. De az is valami!

  • avatar
    GigantHU mondta:

    Hm. ez a felsővezeték ez érdekes téma. vajon hogy dolgozik a rendszer, megadod, mekkora a max kígyózás, és annak figyelembe vételével mond hosszat, vagy erre abszolut nem figyel??? (értsd: pl. ívben mekkora lehet a maximális húrhossz, vagy kitérőknél nem esik-e le a szedő a madzagról, stb.)

  • avatar
    crash ( a szerző ) mondta:

    @GigantHU:Nemtom. Csomó mindenre figyel – a két hosszlánc-elem egymással bezárt szögére, vagy pl. a sínközéptől való ma.x távolságra is. Vannak paraméterek – németül, az meg nekem kínai. Alapértelmezett paraméterekkel dolgoztam. Egy megoldás van: átjössz, és megnézed, hogy mit lehet átbürhelni.

Szólj hozzá!

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned.