Főoldal » Modellvasút, Terepasztalterv, Tippek-Trükkök

Terepasztalos tanácsokra várva

IST 2010 október 18 34 megjegyzés

Nemrégiben már megvitathattunk egy ilyet és úgy tűnik hasznos kezdeményezést indítottunk. Ezúttal Sami879 fordult hozzánk tanácsért, bízva a szakértelmetekben illetve a megérzéseitekben. A méretarány továbbra is marad a H0 amit nem is csodálok, hiszen ez a legnépszerűbb itthon (és mennyire örülnék neki ha valaki lenne olyan bátor és megmutatná időről-időre az új vagy régi vasútmodelljeit). A téma magyar, a tervrajz Wintrack segítségével készült el. A bejegyzésben található néhány kép az alapokról is, így akinek nem a tervvel, hanem az építéssel kapcsolatban lenne ötlete, az is írja be hozzászólásba bátran! Na de át is adom inkább a szót Sami 879-nek:

Azért írtam neked mivel nemrég olvastam hogy az egyik olvasó beküldte a terepasztal tervrajzát és ti tanácsokkal ötletekkel láttátok el hogy milyen módosításokat lehetne végrehajtani rajta. Mi is építünk már egy ideje egy terepasztalt, de igazából még mivel viszonylag könnyen módosítható állapotban van ezért szeretném ha elmondanátok a véleményeteket esetleg jó ötleteket is adhatnátok a munkához.


A terepasztal 4500mm x 1500mm-es “H0″ méretarányban. Úgy lett tervezve, hogy függőleges helyzetbe felhajtható legyen. A vázszerkezet hegesztett zártszelvény, merevítésekkel. Erre a szerkezetre került a fa szerkezet.
A terepasztal hegyvidéki hangulatú tájjal rendelkezik és külsőleg MÁV stílusjegyeket fog hordozni magán. Ez főleg annak köszönhető, hogy nagy rajongója vagyok mind a Magyar Államvasutak járműállományának, mind a magyar vasúti tájnak, de az általunk megálmodott pálya alapjául semmilyen magyar pályaszakasz sem hasonlított volna ezért ezek lemásolásáról letettünk. A terepasztalt családommal együtt építem. Ez a harmadik terepasztalunk és eddig a legnagyobb is.


A látványterv nem teljes mivel sajnos nem tudtam hogyan tudnám a nem a pályaszakaszhoz tartozó magasságot beállítani, de remélem így is el tudjátok majd képzelni milyen is lesz ha készen lesz. A fotókon a hegyen elhelyezkedő állomás a rá rajzolt pályaszakasszal ellentétben a tervrajzon látható marad, csak még nem sikerült az asztalon módosítanom a rajzokat. A terepasztal analóg vezérlésű lesz négy FZ1-es trafóval lesz táplálva. Az egyik trafó a külső kört és a nagy pályaudvar külső két vágányát fogja vezérelni, a második a belső nagy nyolcas kört és a nagy állomás belső két vágányát, a harmadik a hegyi állomáshoz felvezető vágányzatot és a kis állomást egészen a 40 cm-es nagyobb híd utáni váltóig, ami a hegyi pályaszakaszt köti össze a nagy belső körrel, a negyedik pedig a terepasztal jobb oldalán elhelyezkedő raktárvágányokat a fordítókorongot és a hozzá tartozó fűtőházat fogja kiszolgálni. A fűtőház egy része a mögötte emelkedő töltésben foglal majd helyet.Mivel a terepasztal még könnyen módosítható állapotban van ezért kértem a segítségetek.

Ezek a képek mutatják a jelenlegi állapotot:


0 votes, average: 0.00 out of 50 votes, average: 0.00 out of 50 votes, average: 0.00 out of 50 votes, average: 0.00 out of 50 votes, average: 0.00 out of 5 (0 votes, average: 0.00 out of 5)
You need to be a registered member to rate this post.
Loading ... Loading ...


34 megjegyzés »

  • avatar
    Misi Misi mondta:

    Szia!

    Nekem első ránézésre tetszik a pálya, jó sok helyen lehet majd látni a vonatokat, és vannak hosszabb egyenesek is, ami jól mutat. Külön tetszik a falra állítós megoldás, sajnálom, hogy én nem gondoltam erre, amikor az én asztalomat kezdtem építeni. Két problémát látok benne: az egyik, hogy a felső pálya az állomással és a belső nagyobb körrel P hurkot képez, erre oda kell figyelni az analóg vezérlésnél.

    A másik probléma hogy a felső ív nagyon szűk. A CAF kocsik nem biztos hogy be tudják venni az ívet, sőt még a piko taurus sem igazán szereti az ilyen szűk kanyarokat. Ha rövidkapcsolósak a személyszállító kocsijaid, akkor pedig előfordulhat, hogy a kanyarban az ütközőiknél összeakadnak, és mikor jönnek ki az ívből jobbik esetben kisiklanak, rosszabbik esetben letörik az ütközőjük.

    Még egy észrevétel, hogy a hátsó két emelkedő kicsit túl meredeknek tűnik a képen. ha hosszabb vonatokat szeretnél rajtuk futtatni, ne építs 4-5 százaléknál élesebb emelkedőt.

    Sok sikert az építéshez!

    Misi

  • avatar
    Sami879 mondta:

    Örülök hogy tetszik,a hegyre vezető emelkedőt mi is úgy véljük hogy túl meredek és azon amennyire lehet változtatunk és szerintem a hegyen lévő ív is nyújtva lesz a hegy szélesítésével,de próbáltam arra törekedni hogy ne vegye el az egész terepasztalt a hegy.Ha érdekel valakit szívesen be scannelem a tervrajzot ami alapján készítettük el ezt a függőlegesre állítható szerkezetet.

  • avatar
    Sami879 mondta:

    Érdekelne, hogy a P hurok az odafigyelésen és a megfelelő szakaszoláson kívül milyen problémák léphetnek fel az elektromos vezérlés bekötésénél mire figyeljek oda esetleg mit tudtok ajánlani?

  • avatar
    IST ( a szerző ) mondta:

    Azt az ívet én is kiszúrtam magamnak, viszont mivel nem vagyok otthon a H0-s méretarányban, inkább megvártam míg más szóváteszi. :-)
    Amúgy nekem tetszik a terv, nem túlzsúfolt, ugyanakkor ad lehetőséget a játékra is. Nagyon bejön az, hogy az állomás nem középen helyezkedik el, így egy vonat kihaladását jobbra hosszan lehet követni, nem tűnik el azonnal egy ívben.
    Amit én megváltoztatnék az állomáson az a jobb oldali váltókörzetnél a kitérők egyikének elhelyezése: ha az 1. vágányra kívánsz beállni a fűtőháztól, akkor két S formájú mozgást kell végeznie a szerelvénynek, ami annyira nem szerencsés. Ha azt a kitérőt kicseréled jobbosról balosra amelyik a választást nyújtja az 1. és 2. között, akkor szerintem jobban fog kinézni és talán üzembiztosabb is lesz.
    Állomással kapcsolatban én lehet, hogy egy csonkavágány még azért megpróbálnék betenni az első vágány mellé, az állomási peron túloldalára, kvázi 0. vágányként. Onnan indulhatnának a fenti kisállomásra rövid, egy-két kocsis motorvonatok, stílszerűen mondjuk egy MÁV-os Desiro vagy Bz szerelvény.
    Ami inkább nagyobb bajom, az a fűtőház eltakarása. Főleg ha az állomás előtt ül valaki, akkor ugye a felüljáró is takarja a látképet, nemcsak a fűtházat megkerülő emelkedő. Tudom, hogy máshogy ezt nem lehet megoldani ezzel a vonalvezetéssel, meg aztán ugye lehet, hogy a valóságban ez nem annyira zavaró, a terv alapján én ezt gondolnám.
    Még valami: mennyire lesz nehéz mozgatni ezt az asztalt? Azért 4,5×1,5 méter az nem kicsi, fogalmam sincs mekkora súlya lesz ennek ha minden fel lesz építve.

    A végére: az eddig elkészített két terepasztalról én szívesen látnék képeket.

  • avatar
    Misi Misi mondta:

    Én még annyit hozzáfűznék, hogy valóban, kicsit eltakarja az emelkedő a fűtőházat, de ezt nem nagyon lehet kijavítani csak ha komolyabban belenyúl az ember a pályavezetésbe. A másik probléma, hogy a külső kör hátsó része is szinte alig látszik szemből, és ha az asztal a fal mellett lesz, akkor mondjuk ha hátul középen kisiklik egy vonat, nehéz lesz összeszedni. Ha viszont az asztal a lenyitás után a helyiség közepén lesz, akkor viszont tökéletes a vonalvezetés, mert ha az ember körüljárja, szinte teljesen mást lát az asztal egyik oldalán, mint a másikon, ami azért nem semmi.

    A trafókiosztás tetszik, az egész család egyszerre el tud vele játszani, viszont akkor is a két belső pályán egyszerre csak 1 vonat közlekedhet, mert amikor az egyik vonat a hurok egyik végéből eljut a másikba(ez konkrétan a teljes belső kis pálya), akkor a 8 as alakú pályának meg kell változtatni a polaritását.

    Még egy észrevétel, a tárolóvágányokhoz a leágazás inkább abból a vágányból történjen, amelyik a fűtőház felé vezet és ezzel hosszabbak lesznek a tárolóvágányok.

    Üdv:

    Misi

  • avatar
    Nygma mondta:

    Egyet értek a fentiekkel abban hogy szerencsés hogy az állomás nem kapott olyan központi szerepet mint szinte minden más terepasztalon.

    Én a teher részéhez szeretnék hozzászólni:
    - Én átrendezném a tárolóvágányokat és az épületet. Én a 4 tárolóvágányt a fordítókorong mellett szétszedném és középre tenném az épületeket. Ha belegondolsz egy ipartelepen általában minden épületnek van saját vágánya, nem pedig egymás mellett állnak. A mostani elrendezéssel csak 1 vágányon lehetnre rakodni a másik 3 mellett nincs peron és hozzáférési lehetőség sem.
    - Felső részen a szénbánya szerinem nincs a legjobb helyen. Ha már vna egy bányád az terepasztalon, szerintem az is kíván magának egy iparvágányt. Legalább lesz miért önürítős kocsikat venni.
    - Forgalmi okok miatt tárolóvágányok, mozdonyszín vágányai és a nyíltvonal mindig is elkülönül egymástól. Nem szokás a nyíltvonalról kiágaztatni ilyeneket. Nagyvasútnál az angolváltótól kiinduló vágány mennek a tárolóhoz és a mozdonyszínhez, és az állomási 2. vágányból lehetne eljutni a hurokra illetve a felső pályára.

  • avatar
    Norbi mondta:

    Üdv!
    Én sem vagyok járatos HO-ban(N-es vagyok,és ha ekkora helyem lenne…:),de pár észrevétel:A felső mellékvonalból a hurkot kivenném,és dupla 8-ast csinálnék.Tehát a felső állomás után balra haladva a lejtő után visszafordítanám a pályát a kisállomás alá,úgy érné el a lenti állomást a bal oldalon.Többen írták,hogy a nagyállomás jobboldali váltókörzete nem szerencsés,a két vonal nem különűl el egymástól,ez a második komoly elektronikai munka lenne a hurok után.Én úgy csinálnám,hogy a baloldalon lenne csak összeköttetés a felső pályával,a jobboldalon a fűtőházzal,és az iparteleppel,aminek így egyből megoldódna a kihúzója.Az állomás elötti egy vágány(vagy mégegy)és mellette egy bakos(Mint IST írta)indulna a mellékvonalon teljesen külön vágányon.A fordítókorong vágányai szerintem rövidek,nem fog odaférni a fűtőház,ezt mérd le.
    Amúgy tetszik a terv,sok sikert hozzá,hajrá!:)

  • avatar
    Sami879 mondta:

    Először is köszönöm mindenkinek aki írt mert olyan ötleteket adtatok és hibákat vettem észre ami számomra nem volt feltétlenül szembeötlő hiba.

    Kedves “IST” :

    1. A terepasztal mozgathatósága:A szerkezetet külön úgy terveztük hogy egy ember is könnyedén le tudja hajtani és fel tudja emelni tényleg nem kell hozzá nagy erő igazából talán legközelebb a kézzel nyitható garázsajtók állnak hozzá közel de ez is csak nagy vonalakban de az elv hasonló.Ha hazamegyek szombaton otthon van a tervrajz és elküldöm neked hogy ezt is kitehesd ha gondolod.

    2. Az állomás vicces de teljesen véletlenül került oda ugyanis először egy 1500X3000 mm-es terepasztalt készítettünk volna ahol központi helyre került volna az állomás, az alap megvolt de mivel idő hiányában állt egy évet a projekt ez idő alatt változott a terv és erről meggyőztem a többieket átalakítottuk a felnyitás lehetőségét és beletoldottunk még 1500mm-t.Az új tervrajzon az alap vágányokon nem változtattunk ezért maradt ott az állomás ahol van,de nagyon örülök hogy ez mindenkinek tetszett így.

    3.A váltó jó ötlet én nem is gondoltam hogy ez baj lehet ezen szerintem változtatunk.

  • avatar
    Sami879 mondta:

    Kedves Misi Misi

    1. Az asztal a faltól 40-50 cm-re helyezkedik el és oldalról lehet bemenni így viszonylag könnyen hozzáférhető, de sajnos annyira nem élvezhető onnan mint mondjuk szemből a terepasztal.Sajnos a pincében szükség van a helyre ezért alakult ki ez a kényszermegoldás de én már annak is örülök hogy ekkor terepasztalom lesz majd egyszer hisz sok embernek még ennyi hely sincsen sajnos.

    2. Amit nem értettem melyik vágányból történjen a leágazás a tárolóvágányokhoz?

  • avatar
    Sami879 mondta:

    Kedves Nygma

    1. A rakodóvágányok közti épület nagyon jó ötlet szerintem alkalmazni is fogom.Igazából az ok az épületek csak nagyjából lettek elrendezve még nem volt 100%-osan meg a helye, úgyhogy megfogadom a tanácsod.

    A bányánál azért nem addig vezettem a iparvágányt mert még mikor terveztem akkor még csak egy ötlet volt a bánya és nem volt biztos hogy oda kerül de mindenképpen kapni fog és szerintem ha lesz pénzem még arra is akkor egy szénrakodót is.

    3.Tetszik hogy az első két vágányból fusson ki a hegyre és a belső körre vezető vágány.Én úgy gondoltam hogy jobbról az első két vágányt összekötő balos váltó után közvetlen beraknék még egy balosat aminek az egyenes végéből jönne a ferde váltó és a két vágány “a hegyre vezető és a belső kör”, a baloldali elágazást pedig az angol váltóba vezetném.ha hazamegyek kimérem a távolságokat és ha megfelel szerintem módosítom is.

  • avatar
    Sami879 mondta:

    Kedves Norbi

    1. A dupla hurokkal az a baj hogy bár jó lenne az állomás alá befordítani viszont a hegy alapmagassága 11cm és nem tudnák olyan rövid szakaszon annyit emelni sajnos, de amúgy tetszik az ötlet és még meglátom meg lehetne e oldani.

    2. A fordító a rajzon azért csalóka mert hosszabbak lesznek mert a valóságban a fűtőház vágányai be fognak érni a mögötte elhelyezkedő emelkedő alá ezért építem házilag a fűtőházat és a fűtőház azon vége ami beér az emelkedő alá össze lesz dolgozva az emelkedővel.

  • avatar
    Sami879 mondta:

    Ami engem még nagyon foglalkoztat.

    Ha marad ez a P hurokvágány pontosan milyen bekötést kellene alkalmazni hol szigeteljük és hol és hogyan kössük be az áramellátáshoz szükséges vezetékeket.

    Amúgy bármilyen ötletet kritikát szívesen olvasok, mert már pár dologra fel hívtátok a figyelmem és jó ötleteket adtatok!

    Köszönöm szépen mindenkinek!

  • avatar
    Sami879 mondta:

    Ja és IST

    A 0. vágány nagyon jó ötlet nekem is tetszik csak az a baj hogy nincs már hely az elágazáshoz szükséges váltónak max még egy angol váltó beépítésével mitől azért tartok mivel már így is 21 váltó van a pályában ha jól emlékszem és nem akarom tovább bonyolítani mert lesz olyan váltó is benne aminek nincs meg a visszajelzéshez szükséges csatlakozása ezért csak szemmel látom hogy milyen állásban van a váltó.

    Ezzel kapcsolatban érdekelne az is hogy ha az elektromos váltónak csak az alap 3 csatlakozása “vezetéke” van akkor hogyan tudnám megoldani hogy mégis vissza tudja jelezni a váltó aktuális állását egy ledre vagy bármi más világítótestre?Esetleg 2 vagy több független érintkezős bontó-záró relével?Vagy mit tudtok ajánlani?

  • avatar
    Regio mondta:

    ” Esetleg 2 vagy több független érintkezős bontó-záró relével? ”

    Léteznek olyan relék,amit ugyanúgy működtetsz,mint egy váltót,de akár 3-4 érintkezőpárja is van. Vagy van mégegy lehetőség: Ha a váltókat nem csak nyomógombbal,hanem kétállású kapcsolóval állítod – úgy értve,hogy a kapcsolókkal beállítod a “vágányutat”,majd egy nyomógombbal állítod a kitérőket – akkor akár a kapcsolók állásából,akár az azokkal kapcsolt ledekkel is látod,hogy melyik pozícióban kellene éppen lenniük. Biztos visszajelzést csak a segédérintkezős,vagy a polarizált szívdarabbal rendelkező kitérőknél kapsz(utóbbiak előnyösek lehetnek akkor is,ha esetleg később digitális vezérléssel próbálkozol),a segédrelék csak azt jezik vissza,hogy éppen hová billentek,de ettől még egyáltalán nem biztos,hogy át is állt az állítómű.

    A “P hurokhoz” feltehetőleg egy hurokvágány-modult kell majd beépítened,erről pl a Roco katalógusban találsz ismertetőt. Röviden az a lényege,hogy behaladás és megállás után polaritást kell váltani abban a szakaszban,ami maga a hurok,mivel kijáráskor – amikor visszatérsz az eredeti pályára,ahol jöttél(lényegében elektromos szempontból szembemész saját magaddal,ami ellentétes polaritást jelent a szakaszhatáron) – zárlatot okozna a szakaszhatáron áthaladó vontatójármű,de akár egy világítással felszerelt személykocsi is,ha annak mindegyik tengelye két pólusban kap feszültséget a pályáról. Ezt kell kivédeni,erre használatos a fentebb említett modul.

  • avatar
    IST ( a szerző ) mondta:

    @Sami879:
    Szerintem van ott hely, ha az általam említett kitérőt kicseréled balosra, majd az egyenesen továbbhaladó ága után teszel még egy balosat, akkor máris egy vágánnyal többed van és nem is csökkentetted le még az első vágány méretét sem azzal, hogy lett egy 0. vágányod is.

  • avatar
    Norbi mondta:

    Kedves Sami879

    1.A felső állomás utáni visszafordítás a 2.-dik képed(alaprajz) szerint az alsó szint felett van.El kell férnie a alatta a pályának.

    2.”A fordító a rajzon azért csalóka mert hosszabbak lesznek mert a valóságban a fűtőház vágányai be fognak érni a mögötte elhelyezkedő emelkedő alá”.Ez nagyon furcsa.Alapesetben a fűtőházban van vége a vágánynak,kivéve,ha van hátul is ajtó,de jelen esetben erről nem beszélhetünk.

  • avatar
    Sami879 mondta:

    Tisztelt Regio

    1. A “P hurok”: Az ön által említett hurokvágány-modulról már én is olvastam és bebizonyosodott a feltelezésem hogy ez lenne a legésszerűbb megoldás.Én egy fajtát találtam ez a ” Roco 10767 Ro Analóg/digitális hurokvágány-modul” ennek a terméknek ha jól számoltam a piaci ára 25000Ft.Ha esetleg ön másfajtát tud ajánlani esetleg olcsóbbat akkor azt nagyon megköszönném.Félre ne értsen nem vagyok zsugori vagy ilyesmi csak pusztán ha az ember tud venni olcsóbban is számára megfelelőt miért ne tenné azt.Nézegettem a Digitools Hurokmodul (HM-1) hurokvágány modulátorát is de ha jól olvastam akkor az csak digitális üzemmódban alkalmazható.

    2. A váltó visszajelzéshez köszönöm az írását sajnos mivel inkább tanulmányaimból fakadóan a gépészeti részekhez értek jobban, ezért csak alapfokú villamossági ismeretekkel rendelkezem pontosabban az egyszerűbb vezérléseket még értem sajnos az bonyurúltabb vezérlésekkel már nehezebben birkózom.Persze folyamatosan szerzem az ismereteket és van a családban és az ismeretségi körben rádió-tv műszerész és más elektronikai műszerész is,de jó lenne pontosabb információ amin ha én nem feltétlenül de ők képet kaphatnak ezekről a rendszerekről.Ezért kérem önt arra hogy esetleg honlap linkekkel vagy kapcsolási rajzokkal tudna segíteni azt nagyon megköszönném.

    Amihez információk kellenek és érdekelne:

    1. érdekelne hogy egy váltó állításához milyen fajta relét érdemes használni a billenőkapcsolós megoldáshoz és a kapcsoló billenőkapcsolós megoldáshoz.”A váltóim között vannak sima rocco elektromos vezérléssel ellátott ami a már említett 3 vezetékes vezérlésül visszajelzés nélküli markin visszajelzés nélküli 3db mechano visszajelzés nélküli és olyan rocco állítóműves aminek van a visszajelzéshez szükséges érintkezőpanelja”.Sajnos azt sem tudom pontosan hogy kell a visszajelzéssel ellátott váltókat bekötni hogy visszajelezzenek?

    2 érdekelne mit kéne alkalmaznom akkor ha nem csak a irányítópultra szeretném őket visszajelezni hanem úgy akarom bekötni hogy egy váltóhoz két jelzőt kötni és csak az “állj” vagy “szabad” jelzéseket működtetni úgy hogy akkor adjon szabadot ha a váltó arra áll amelyik vágányhoz van rendelve a jelző, ezzel pérhuzamosan a másik váltóval összekötött vágányon pedig állj jelzést mutasson.A szerelvényt nem kell befolyásolnia pusztán csak a jelzők is a váltó aktuális állását mutassák.Tudom ez súlyosan megsérti az élethű modellezés szabályait de érdekelne hogy ha nem akarom a jelzőkkel együtt szabályozni a szerelvényt hanem ezt az utat választom akkor mi kellene hozzá és hogyan kéne bekötni.A felső pályát Piko karos jelzők lennének telepítve az alsóra mindenképpen MÁV szabványú fény jelzők vagy Fuggerth vagy más hasonló magyar termék.

    Az e-mail címem: gpman@freemail.hu

    Én gyöngyösi vagyok ha ön nem lakik az ország másik felén és úgy gondolja egyszerűbb lenne ezt személyesen elmagyarázni természetesen csak akkor hogy ha tudna rám szakítani az idejéből akkor szívesen felkeresem önt ha így könnyebbé vagy számomra érthetőbbé tudná tenni és tudna nekem segíteni.

    a válaszát előre is köszönöm.

  • avatar
    Sami879 mondta:

    Tisztelt IST

    A ön leírása a nulladik vágányról nem rossz bár az a baj hogy úgy nem megy közvetlenül a hegyre de még dolgozom rajta hogy lehetne mert szerintem is jó lenne és sokkal valósághűbb.

    Tisztelt Norbi

    Nekem is tetszik az ön megoldása hogy visszaforduljon,de elmondom mi a bajom vele a hegy átlagmagassága 11 cm ami a hegyre jelenleg felvezető emelkedő végénél is annyi az utána következő balos ív 1-2cm-nél nem lejthet többet mivel ha ennél nagyobb lenne az már zavarná az alatta elhaladó két vágányt ha meghagyom a lejtő részét és csak utána fordítom be a hegy alá akkor is mire olyan magasságot érek el hogy be lehessen az egész terep emelése nélkül vinni a vágányt akkor azzal már nem nyernék semmit ráadásul a hegy után hogy eljusson a rendezővágányokig a vonal akkor közben két vágányon is át kel hogy vergődjön ráadásul mivel a rendezővágányok és a fordító is egy külön trafóról üzemel akkor megint ott vagyok ahol a part szakad ha saját vonalába kötöm vissza akkor meg elvesztem a plusz átmenetet a belső kőrről ami számomra nagy érvágás lenne+ szerintem az is ugyanúgy hurok lenne úgyhogy megint bajban vagyok.arra is gondoltam hogy csak egy trafó üzemeltetné a hegyet és a belső kört de akkor is van egy hurkom amivel megint meg vagyok lőve.Ez nem lenne olyan nagy baj bár azért jobban örülnék ha lehetne még plusz tolatásokat végezni fent is de nem tudom hogy érdemes ezért még egy trafót használni.A trafó már megvan de nem kell mindenáron belerakni.

    2. A fűtőházzal megértem az aggályait de sok olyan épületet láttam aminek a tűzfala össze van építve vagy fel van töltve a domboldal és a ház közti rész vagy úgy lett kialakítva a domboldalon a vízszintes felület.Szerintem nem lesz zavaró hogy benyúlnak a vágányok mert így legalább több hely van a vonatok számára kívülről meg nem látni belőle semmit.

  • avatar
    Sami879 mondta:

    Még egy dolog ami foglalkoztat engem.
    Az utolsó 1500X1500-as terepasztalunkat is egy trafó vezérelte úgyhogy ez lesz az első olyan terepasztalunk amit egyszerre több trafó is vezérel.Érdekelne hogy nem fog e a trafók által vezérelt pályaszakaszokon való áthaladáskor a szigetelés ellenére zárlat keletkezni ha igen mit ajánlotok hogy kéne bekötni a trafókat és miképp szakaszoljuk a vágányokat?

  • avatar
    IST ( a szerző ) mondta:

    @Sami879:
    Szerintem nem baj az ha közvetlenül nem megy fel a hegyre hanem mondjuk váltókörzeten át, a lényeg igazából az lenne ennél az elképzelésnél, hogy ha lejött a hegyről akkor félre tud állni a következő indulásig úgy, hogy nem zavarja sem az áthaladó vonatokat, sem az esetleges állomási tolató munkát.

    (Kérhetnélek, hogy maradjunk a tegeződésnél? Vasútbarát körökben ezt szoktuk meg életkortól függetlenül, így ha nem zavar akkor használhatnánk tovább ezt a formát.)

  • avatar
    Nygma mondta:

    Lassan jelöltethetjük ez a postot a letöbbet kommentelt postokhoz.

    Még pár dolog eszembe jutott:
    - keskeny nyomköz?
    - a felső hurok közepére ne lakóépületeket tegyél hanem egy kisebb helyet és arra egy régi várat. Olyan jó kis várakat lehet kapni, és érdekes színfoltja lehet a terepasztaltnak (várárok, régi instálló, sok ember, várnapi forgatag, lacikonyha). Persze lehet hogy a felhajtásnál gondot okoz a vár magassága. És a várost betenném a két állomás közép. Végülis nem elképzelhetetlen hogy egy kisebb településnek van 2 állomása, mint pl Balatonmáriafürdő és Balatonkeresztúr állomások is egymástól csak pár 100 méterre vannak.

  • avatar
    Sami879 mondta:

    Persze nekem teljesen megfelel én egy 23 éves Főiskolai hallgató vagyok
    “Gépészmérnök”, de nem hiszem hogy olyan túl nagy korkülönbség lenne köztünk.Igazából mivel volt már olyan eset, hogy valaki úgy érezte hogy nem adom meg a kellő tiszteletet ezért írtam minden kommentet magázva és kissé hivatalos jelleggel.

    IST: Mindenképpen tetszik az ötleted a 0. vágánnyal pl.hozzánk közel Vámosgyörkön is úgy van, hogy az Újszászi vonalról érkező Bzmot egy 0. vágányra érkezik mondjuk ott annyiban mád hogy a vágány végén egy váltópáron visszajön az 1. vonalra, hogy a körüljárást meg tudja tenni.

    Tetszik a vár már mi is gondoltunk rá de ha csak nem egy nagyon kicsi várat alkalmaznánk akkor nem férne el a faltól,ha meg kicsit teszünk oda akkor meg az összkép lenne egy kicsit groteszk.

  • avatar
    Sami879 mondta:

    Még annyit ha bárki tud nekem segíteni az elektronika megtervezésében vagy megoldásokat tud kínálni akár személyes találkozó keretében akár az e-mail címemre írva vagy akár ide is azt nagyon megköszönném mivel szeretném ha később az elektronika nem jelentene akadályt.A következő lépés a hegy és más tereptárgyak átalakítása után a parafázás és a vágányfektetés ezek a témák lesznek a legaktuálisabbak.De ez mellett szívesen ismerek meg másokat akik szeretnének segíteni mert jó ha az ember tud tanácsokat kérni mert nem biztos hogy egyedül minden részét kellően meg tudja oldani.

  • avatar
    G-gab mondta:

    Sami879!

    Engem érdekelne az a felhajtó mechanizmus, lévén nálam is kevés a hely!

  • avatar
    Norbi mondta:

    Kedves Sami879!

    Próbáltam Anyrail progival gyorsan csinálni egy tervet a felső pályához,de azt nem tudom feltölteni sajna,ha lesz időm,Wintrack-al megcsinálom.

    A vár kérdése nagyon egyszerű:Levehetővé kell építeni.

    Milyen márkájú sinjeid vannak?

  • avatar
    Sami879 mondta:

    G-gab :A hétvégén jutok csak legkorábban haza mert Dunaújvárosban tanulok és még van szombat délelőtt is kötelezettségem,de a hétvégén megkeresem meg készítek róla több fotót is.

    Norbi: azt megköszönném ha meg tudná csinálni mert úgy azért jobban el tudnám képzelni az ötletét

  • avatar
    Sami879 mondta:

    A legtöbb sin rocco flexibilis sin. van egy két m másfajta flexibilis is de az nem biztos hogy bekerül

  • avatar
    IST ( a szerző ) mondta:

    @Norbi:

    A pályaterv megvan .tra file-ban, ha gondolod akkor este felteszem a honlapra és belinkelem ide, aztán azt lehet masszíroznia mindenkinek akinek van Wintrack-je. Talán egyszerűbb úgy és nem kell nulláról megépíteni a tervet.

  • avatar
    Regio mondta:

    Kedves Sami879!

    Én is csatlakoznék IST-hez,a tegeződést illetően.

    Nos,a hurokmodult illetően Én is az említett Roco termékre gondoltam,de nem voltam biztos benne,hogy egy,vagy két külön termékről van-e szó az analóg és digitális rendszerhez. A kapcsolórelékről igazából annyit tudok,hogy ilyenek is vannak,nagyon régi Ezermester újságokban olvastam róluk,még a PIKO és Zeuke korszak idejéből… Néhány egyszerű kapcsolási vázlat található a ZZemoki honlapon is. Az állítóművekben általában egy “feszültségmentes” bontó-záró kontaktus van beépítve visszajelzési célokra,ezzel lehet a különféle kütyüket kapcsolgatni.(A kapcsolórelé hasonló,mint a váltóállító,de csak érintkezőket mozgat,megsokszorozva a kitérőbe épített érintkezők számát.) De a Roconak mintha lenne olyan állítópultja is,amibe már eleve beépítik a visszajelzést,az már más kérdés,hogy igazából csak azt jelzi vissza,hogy utoljára milyen parancs lett kiadva,fizikailag “nem látja” a váltó állását. Részletekbe sajnos nem tudok belemerülni,pár éve még komolyabban tervezgettem egy hasonló jelzővezérlő rendszert,de sosem készült el. A Fuggerth kelzőkkel egyszerűen megoldható ez a bizonyos “szabályellenes” jelzővezérlés,ugyanis van egy jó tulajdonságuk: Az összes LED számára egyetlen,közös előtét-ellenállást építettek bele,így a szabad jelzéshez tartozó LEDek állandóan bekapcsolva tarthatók,mert ha a vörös működésbe lép,akkor a feszültségesés miatt a többi fény elalszik rajta(azonos tápegységről működtetve őket). Így elegendő lehet a kitérőkkel a vörös fényt kapcsolni,egy olyan logikai hálózat közbeiktatásával,ami azért kizárja az egymást veszélyeztető vágányutakra a szabad jelzés kiadását. Ehhez viszont elektronikai ismeretekre van szükség.

  • avatar
    IST ( a szerző ) mondta:

    Akkor itt a terv:
    http://www.vonatmagazin.hu/temp/sami879.tra

  • avatar
    Norbi mondta:

    Sami879:Nyugodtan tegeződjünk:)

    IST:Köszi!

  • avatar
    Norbi mondta:

    Kedves Sami879!

    Itt a terv:
    http://www.vonatmagazin.hu/temp/sami879norbi.tra

    Nem készítettem el pontosan,de a lényeg rajta van.Nekem Wintrack-ban Béta verzióm van,és nálam HOe-be jött ki.Nem véletlen úgy csináltad?Nálam Roco-ból csak HOe van,Trix,Marklin,stb.van HO-ban,de az illesztésnél ezek nem jöttek össze,mert sokkal szélesebbek.

  • avatar
    Sami879 mondta:

    Megnéztem a tervet amit csináltál és így már világosabb mit is akartál elmondani.Komolyan elgondolkodtattál mivel így kikerül belőle a hurok és nem kell hozzá még egy trafó mivel az így alkotott belső pályára elég egy is.Még ma megpróbálok időt szakítani és átrajzolom a pályát úgy ahogy bennem ki alakult és elküldöm a képeket vagy berakom ide nem tudom melyik lesz a könnyebb.

    Igazából nem tudom hogy H0-ban vagy H0e-ben rajzoltam mivel bemértem pontosan a H0 méreteit a váltókat is magam szerkesztettem mivel nem voltak olyan méretben ami megfelelt volna azoknak a váltóknak amivel én rendelkezem és ami úgy általában forgalomba vannak nem tudom miért.
    A váltók megszerkesztésében egy piko pályatervrajz katalógust használtam amiben benne voltak a pilz típusú váltók méretei lemértem az én váltóimat és ezek meg a katalógusban találtak alapján határoztam meg a méreteket.

    Regio: Köszönöm a leírást én két fajta fényjelzőn gondolkodtam a fuggerth és van a vaterán akár összerakva akár szereld magad packban MÁV szabványú fényjelző de akkor jobban járok ha fuggerth-et választom?

  • avatar
    Regio mondta:

    Én igazából nem pártolnék egyetlen jelzőt sem,mégpedig azért,mert csak a Fuggerth-féle áll rendelkezésre. Azért csak az,mert amikor beszereztem,más nem volt még forgalomban. Valaki – talán Alfamodell? – tervezett fotómaratott fém jelzőket piacra dobni,de ez akkor a magas ár miatt elmaradt. Pedig gyönyörűek voltak a fotók alapján. Mostanában a MES (remélem,hogy jól írtam a nevét) gyártmányú,szintén fém MÁV-szabványú fényjelzőkkel szoktam szemezgetni a Modell Kit honlapján,meg néhanapján az üzletben,de jelenleg sajnos nem tudnám finanszírozni a készlet cseréjét. Láttatlanban a Vaterásról sem tudok nyilatkozni,de a szereld magad packból valószínűleg fel lehet építeni a Fuggerth-féle jelzőkhöz hasonló elektromos megoldásút is,max az alkatrészeken kell picit variálni(konkrétan az előtét-ellenállásra gondolok és természetesen a bekötésre ez pedig elhanyagolható pluszköltség a jelző árához képest,ha szükséges egyáltalán). A szereld magad verziónak még megvan az a plusz élménye – persze némi hozzáértés szükséges – hogy saját magunk építhetjük össze,valamilyen szinten a saját munkánknak is érezhetjük.

Szólj hozzá!

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned.