Főoldal » Bemutatók, Szimulátorok, Virtuális Vasút

Bristol-Exeter

IST 2010 december 19 3 megjegyzés

Még anno a Rail Simulatoros időkben adta ki a JustTrains azt az infót, hogy ezerrel dolgoznak a Bristol és Exeter közötti vasúti pálya felépítésén. Aztán az eltelt napok, hetek, hónapok alatt a dolog teljesen elsikkadt, e-mailes rákérdezésemre is csak azt tudták mondani, hogy majd egyszer készen lesz. Bíztam benne, hogy azért nem egy újabb olyan beígért dologba futottunk bele megint, ami soha nem kerül megjelenésre, mivel szeretek virtuálisan vonatozni Nagy-Britanniában. Jó, nyilván, a valóságban is, azonban arra jóval kevesebb lehetőségem adódik. A bizakodás aztán simán elhalt, megjelent a RailWorks, a JustTrains-nél inkább a Newcastle-York Modern pályát promotálták, úgyhogy el is feledkeztem a pályáról addig, amíg aztán hirtelen a nagy semmiből elővarázsoltak néhány képet és videót. Ezek után ismét eltelt némi idő, hogy aztán a héten azon kapjam magam, hogy nézegetem a kézikönyvet a kezemben mielőtt elindulnék HST szerelvényemmel Bristolból Exeter felé.

Nagyon úgy néz ki, hogy a mélyelemzés  a pályáról a jövő távoli homályába kerül, egy hét múlva elhúzok jó messzire (majd arról is írok később), így aztán esélyem sincs végigjátszani az összes küldetést. Nem mintha túl sok lenne, de a 8 feladat így is elég lenne kilenc órányi játékra. Ráadásul egyáltalán nem unalmas játékra. De talán nem kellene a közepébe vágnom.

Először is a kötelező körök: a Bristol-Exeter pályát a JustTrains adta ki RailWorks-höz és RailWorks 2-höz, letölthető és dobozos verzió is van belőle, én utóbbival rendelkezem. Ez azzal az előnnyel jár, hogy jól mutat a polcomon a többi mellett, na meg persze nézegethetem a 32 oldalas kézikönyvet. Ez egyébként szokás szerint fekete-fehér a borítóján kívül, és sajnos meglehetősen sablon szövegeket tartalmaz, úgymint hogyan telepítsük a szoftver, mi micsoda a képernyőn a RailWorks 2-ben (amit nem igazán értek, hogy minek kellett, hiszen nincs különbség az alapprogramhoz képest), hogyan lehet vágányutat állítani, stb. Ami kicsit feldobja a füzetet azok az állomások képei, amelyek mellett néhány mondatnyi infót is kapunk. Tudtátok például, hogy az éves utasforgalma Weston-Super-Mare állomásnak 930 ezer ember?

A telepítés nem egy nagy móka, lemez behelyezése a meghajtóba, keretprogram elindul, tovább-tovább-tovább és már meg is van, nem kell vele bajlódni, nem igényli ezer más letölthető cucc meglétét. Mondjuk szép is lenne…

A pálya 85 mérföldnyi vasúti pályát kínál nekünk, a nevéből adódóan nem meglepő módon Bristol Temple Meads és Exeter St Thomas állomások között, azaz utunk Nagy-Britannia déli részébe vezet. Mindkét hely elég durva vágányhálózattal rendelkezik, de útközben is van bőven elágazás illetve Tauntonnál nagyjából félúton egy viszonylag nagynak mondható rendezőpályaudvar. A táj nem annyira változatos mint mondjuk a West Coast Main Line-nál, ugyanis inkább lankás vidéken vezet át az utunk semmint hegyek és völgyek között. Ennek ellenére egyáltalán nem unalmas a vezetés, pedig elég rendesen féltem tőle a bemutatott videók miatt. A készítők ugyanis belepakoltak egy rakat egyedi objektumot kellőképpen jól elszórva. Itt olyanokra gondolok, mint a végre nem csak egyfajta gyalogos felüljáró modellje (gondolom emlékeztek a szürke, betonból készített egyen felüljáróra amit orrba-szájba pakoltak le mindenfajta pályára, bár pont itt még autentikus is lenne), a fákra, az állomásokra, a parkolókra, a rögbipályára, és még sorolhatnám mi mindenre. Nekem legalábbis feldobta a vezetésemet az, amikor egy bevágásban haladva nem egy- vagy kétfajta felüljáró alatt vitt el az utam, hanem több különbözőt is szemügyre tudtam venni, különböző magasságokban. Apróság, de tényleg baromi sokat számít. A fák megemlítése viccesnek tűnik, de nem az: aki sokat játszik valamelyik szimulátorral (és ez itt most bármi lehet az MSTS-től elkezdve a Trainzen át a BVE-ig), nagyon jól be tudja azonosítani az egyes fatípusokat: fákat senki sem szeret modellezni, a többség ugyanazokat az alapból elérhető modelleket szórja le a pályára, és azt váltogatja. Itt viszont láttam remekül sorba rendezett magas jegenyéket a szokásosak között időről-időre, kiváló összhatást keltve ezzel.

Nagyon jó pontnak számítottak az olyan objektumok, amelyek nem tűntek fel lépten-nyomon: rögbipályát talán ha egy város mellett láttam csak, a bedminsteri toronyház sem tűnt fel minden településen. Az állomásokról már esett szó, de azért itt is kiemelném, hogy egyedileg lettek lemodellezve, végre nem a tucatszámra felhúzott épületeket látjuk, hanem tényleg egyedi darabokat. Exeterben találkoztam a brit utastájékoztató táblával is amit a londoni metrón is megcsodálhatunk és ami a játékban kvázi három soros: az első sorban mutatja a következő vonatot az adott peronról, a másodikban azt, hogy az hol áll meg, a harmadikban pedig a 2. és 3. vonat indulási idejét és célállomását. Erről láthattok is fentebb egy fotót. Szőrösszívűként megjegyezném, hogy kár, hogy csak annyira működik, hogy a 2. és 3. vonat kijelzését váltogatja, de azt sem a virtuális valóságnak megfelelően: az este hat után induló vonatom melletti peronon is még csak a negyed négyes vonat indulását mutatta. Vagy lehet, hogy ennyit késtek a szerelvények?

További pozitívumként említeném a működő vasúti sorompókat ami mondjuk őszintén szólva engem nem annyira izgat, mint ahogy írtam is már valamelyik korábbi bejegyzésemnek: a vonatot vezetve én már úgyis csak azt látom, hogy le van zárva az átjáró, ha nyitva van amikor elhaladok ott, akkor az már régen rossz. Nem mondom, ha a jelzővel össze lenne kapcsolva és csak akkor kapnék szabadot ha valóban lezárult az átjáró és ezt egy-két küldetésben tapasztalni is lehetne, akkor lenne értelme. De így… No mindegy, hangulati elemnek jó, a hangja mondjuk borzasztóan idegesítő sípolás amit a vonatból is remekül lehet hallani. Viccesen megjegyezhetném, hogy biztos azért építenek a britek annyi felül- és aluljárót, hogy ne kelljen túl sokszor hallgatni ezt a hangot.

Nagy-Britanniában vonatozva megtapasztaltam, hogy arrafelé valóban működik a P+R rendszer: az állomások mellett hatalmas parkolók állnak az autósok rendelkezésére, eléggé jó kihasználtsággal. Mivel a pálya napjaink vasútját dolgozza fel, ezért ezek a parkolók a játékban is megjelennek, érdemes figyelni a megállók környékét mekkora placcokat pakoltak le ilyen célra. Szintén jó móka, hogy a tárolóvágányokra egy csomó, nem vezethető jármű is került, olyanok, amelyeket maximum más fizetős kiegészítőben kaphatunk a kezünk közé. Így aztán ne csodálkozzon senki, ha egy Class20-as tolatómozdonnyal ellátott síntisztító szerelvény mellett halad el, vagy például ha Taunton állomáson egy Class 60-as várakozik indulásra egy ballasztos vonat élén.

A külcsínről szerintem ennyi bőven elég, összefoglalva a fentieket annyit tudnék elmondani, hogy a gyorsvonattal egy óra alatt letudható pálya kellően érdekesnek mondható. A kézikönyv stáblistáját megnézve három embert neveznek meg mindössze fejlesztőként (megérdemlik, hogy itt is szerepeljenek: Darren Porter, Tom Williams, Adam William), így máris érthetővé vált számomra miért volt ez a hatalmas csúszás. Darren Porter egyébként az a személy aki modernizálta a Newcastle-York útvonalat is.

Feljebb már említettem, nyolc feladat (plusz a szokásos szabad kóborlás) várja, hogy megcsillogtassuk mozdonyvezetői képességeinket, így ezekről is ejtenék pár szót, bár az összeset még nem teljesítettem. A küldetések Richard Armstrongnak köszönhetők, aki pedig az Armstrong PowerHouse gárdáját erősíti, ők azok akik küldetéscsomagokat és eredeti mozdonyhangokat készítenek. No de visszatérve az eredeti folyamra: a nyolcból kettő természetesen egy-egy gyorsvonati oda-vissza út a két végállomás között. Nem meglepő módon HST-vel kell végigzúznunk a 85 mérföldet. A legnagyobb megengedett sebesség egyébként 110 mph a vonal egy szakaszán, de inkább 90-100-zal lehet menni a legnagyobb részében. Ennek megfelelően egy megállással Tauntonban 60 perc az út. Alapvetően ezek nem jelentenek nagy kihívást, tolni kell neki végig és úgy tartható a menetidő, csak egyszer kell a megállásra normálisan odafigyelni. És még ha az HST gyorsulását is megcsinálná normálisra valaki, akkor aztán boldog lennék.

Mindemellett nem maradhat el a szokásos személyvonatos megoldás sem, ezúttal egy Class 166-os képében, de nosztalgiavonatot is vezethetünk egy Class 45-össel az élén. A tolatásos munkák rajongóinak Taunton állomás nyújt lehetőséget erre elsősorban, egy Class 47-essel lehet egy meglehetősen vegyes vonatot összeállítani fél óra alatt. Ez kipróbálva a végére már 27 vagon volt a mozdonyom mögött, nem mondom, hogy nem erőlködött a végén a járgány, hogy el tudjam vele érni a félelmetes 40 mph-s sebességet végül a fővonalon. Ennél amúgy ajánlott erőteljesen a 9-es gomb használata a vágányhálózati részhez, előfordult velem ugyanis olyan, hogy fékezés közben átállítottam magam után a kitérőt és mire megcseréltem a vezetőállást az álló mozdonyon, addigra a program valami oknál fogva visszaállította a kitérőt. Ezt pedig már csak akkor vettem észre, amikor rossz irányba terelt, úgyhogy tolathattam vissza. Ha lett volna mozdonyrádióm, akkor a forgalomirányító nem örült volna a hallottaknak. Mindenesetre ti majd figyeljetek oda erre!

A küldetések egyik legjobbja a hókotrós móka Taunton és Exeter között (lásd a fenti képet, kihajolva  a mozdony ablakán mindössze ennyit látunk, de bentről nézve sem jobb a helyzet), a gőzösözés se semmi, úgyhogy tényleg találhat magának mindenki kedvére valót. A gyors meneteket kedvelők mondjuk húzhatják a szájukat, mert jellemzően inkább 60-100 perc között mozog egy-egy küldetés, de én azt mondom, hogy így van ez jól, végre kapunk valamit a pénzünkért. Az utóbbi időben ugyanis engem meglehetősen bosszantott, hogy egyes letölthető kiegészítőkhöz alig 2-3 feladatot mellékelnek, amiket aztán egy óra alatt lehet is teljesíteni. Ha valakinek nincs kedve feladatokat kreálni magának, akkor meg ott ül a gép előtt csalódottan, hogy akkor ez ennyi volt? Na itt ez szerencsére nem áll fenn, mert bár a kiegészítő nem olcsó, 7500 forint a Virtual Transportnál, az ár-érték aránya szerintem korrekt. Szóval a sok-sok mozdony, motorvonat, tehervagon és egyéb apróságok helyett én inkább ilyenből kérnék még többet. És bár imádom a brit vasutat, azért csak-csak jöhetne már egy európai vonal is.

(A képek azért ennyire keskenyek, mert 2880*900-as felbontásban játszok az RW-vel és miután csináltam tengersok képernyőmentést, azután döbbentem rá, hogy ez így kissé bután fog kinézni a honlapon. Most már így jártam, majd legközelebb jobban figyelek erre.)

2 votes, average: 5.00 out of 52 votes, average: 5.00 out of 52 votes, average: 5.00 out of 52 votes, average: 5.00 out of 52 votes, average: 5.00 out of 5 (2 votes, average: 5.00 out of 5)
You need to be a registered member to rate this post.
Loading ... Loading ...


3 megjegyzés »

  • avatar
    jsim mondta:

    Kíváncsi vagyok rá, a képeket elnézve nem lett rossz a pálya, nagyon tetszik a negyedik képen az Exeter St Davids állomás. Ha pedig tényleg Richard Armstrong kezelte a szcenáriókat, akkor már nem is aggódom azok minőségéért. Biztos vétel. :-)

  • avatar
    morhange mondta:

    Remélem egyre több lesz a valós idejű játék, úgy értve, hogy ha valóságban is 60 perc a menetidő akkor a játékban is, vagy legalább közelítse meg az értéket.

  • avatar
    IST ( a szerző ) mondta:

    Az ArmstrongPowerHouse például a West Coast Main Line-ra kiadott olyan küldetéscsomagot, amelyben a valóságnak megfelelő forgalom van és a menetrend is az igazi életben lévő közlekedésen alapul.
    Ugyanakkor a Bristol-Exetert nem ellenőriztem ebből a szempontból, de meg fogom tenni. :-)

Szólj hozzá!

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned.