Publikusan elérhető az elektronikus menetigazolvány adatbázisa az interneten az emig.mav-trakcio.hu címen. No, nem az egész, csak a személyvonatokra vonatkozó rész. Mi is ez? Az elektronikus menetigazolvány tuljadonképpen egy olyan mozdonyfedélzeti számítógépes rendszer, amely a jármű bizonyos tulajdonságait adott időközönként elküldi a rendszerbe. Ilyen a GPS szerinti pozíció,sebesség, motor fordulatszám, de még a gázolajtankban lévő üzemanyag mennyisége és a motor hűtővizének hőmérséklete is. A rendszerbe a mozdonyvezető, amikor felszáll a gépre, bejelentkezik, így elvileg a MÁV pontosan tudja, hogy adott időpillanatban a mozdonyai hol vannak, és ki vezeti őket. (tovább…)

Nincs tévedés a címben, szándékosan írtam egybe Vasbandi nevét. Aki szereti a gőzösöket, az csak így ismeri őt. Na mondjuk erről ennyit.

Az egész úgy kezdődött, hogy volt egy kósza ötletem, ami arról szólt, hogy próbáljak meg egyszer egy kicsit beruházni is egy filmecskébe. No nem egy nagy összeget, csak annyit, amennyit egy vágó kér egy húszperces mozi összekaszabolááért.

Nem jó, mégsem innen kezdem. (tovább…)

Egy új vonatfotó-válogatással készültem el, ezúttal az elmúlt ősz és a most tetőző tél jegyében.

A hófödte hegycsúcsok mellett finom, apró részletek miatt is érdemes lehet a képekre kattintani. Kiemelkedőek a válogatás gőzmozdonyos képei, szerencsére nem csak Amerikából. A kiváló francia és szlovák képek mellett ezúttal is szerepelnek mindenféle látványos fényhatások, és egy bájos hölgy is!

Az újjáépített Frauenkirche mellett található drezdai közlekedési múzeum (Verkehrsmuseum Dresden) épülete is részleges felújítás alatt állt, szerencsére azonban ez a kiállítást nem befolyásolta. A múzeum látogatása általam – meglepő módon – két részletben történt. Ugyanis első alkalommal elkövettük azt a hibát - ekkor még a párom is velem tartott - , hogy mindösszesen 2 órával a zárás előtt mentünk be a múzeumba. Nem kell mondanom, hogy ez mennyire volt elég… Így másnap megismételtem a mutatványt, így további 3 óra eltöltése után már elmondhattam magamról, hogy többé-kevésbé minden, számomra érdekes dolgot megnéztem. (tovább…)

Ismét könyvajánló következik, ismét csak Angliából. Ősszel szereztem be a The Second Generation DMUs könyvet, amelynek a magyar fordítása olvasható a bejegyzés címében. A szerzője Colin J. Marsden, ismert név a brit vasútfotós/könyvírós piacon, a kiadója pedig az Oxford Publishing, az Ian Allan Publishing terjesztésében. A4-es formátum, kemény borító, 144 oldalnyi anyag szól a britek vasútjáról, ezúttal a dízel motorvonatokat szemügyre véve. És hogy miért második generációs, és vajon hogyan kapcsolódnak a buszokhoz ezek a járművek? Megmagyarázom. (tovább…)

335 km/órás sebességgel is teszteli majd a világ leggyorsabb vonatának új generációját, az AGV szuperexpressz-t az Alstom Transport azon próbafutások során, amelyek napjainkban vették kezdetüket Olaszországban. Az AGV, amely a legendás TGV vonatok utóda több, mint 60 000 kilométert fog futni az olasz vasúti fővonalakon 2010 január és július között annak érdekében, hogy a fedélzetén élő és dolgozó 10 mérnök elvégezhesse a vonat végső beállításait és megtörténhessen a szerelvény biztosító- és jelzőberendezéseinek olasz vasúti irányítórendszerhez történő igazítása, majd pedig azok engedélyeztetése. A budapesti metrószerelvényeket is gyártó Alstom Transport gyáraiban közben a terveknek megfelelően halad a további 24 nagyon nagy sebességű AGV szerelvény gyártása. Az első AGV szuperexpressz, amely a leggyorsabb vonat lesz az európai kontinensen, várhatóan 2011 második félévében áll majd forgalomba. (tovább…)

Immár három évtizede koptatják az egykori csehszlovák ipar termékei, a Tátra villamosok a síneket: először 1980. február elsején álltak forgalomba az 59-es viszonylaton. A típusból 1984-ig 320 motorkocsi érkezett a fővárosba. Az új járművek számos technikai újdonságot is hoztak Budapestre: újra megjelent bennük az utastéri fűtés, vezérlésüket már egy kezdetleges számítógép végezte. Nem utolsó sorban pedig jelentősen növekedett az utazási komfort a tágas, fűtött, neonvilágításos utastérnek hála, a járművezetőknek pedig nem kellett többet a nyitott vezetőállásos kocsikban fagyoskodniuk. (tovább…)

Több túra képeiből válogattam össze a beszámolót, amelyik a 80-as, 81-es és 85-ös vasútvonalakra, valamint az erdei vasút mátrafüredi vonalára kalauzol el egy virtuális séta keretében. Tőlem szokatlan módon sok V43-as és egy-két Taurus is fölbukkan, de azért rövid időre egy igazi mozdony, M62 108 is megjelenik.

A vonatokért kattints ide!

Az elmúlt hét keddjén feltűnt a fórumokon néhány fotó, az eddig nem nagyon mozgó M61 010-ről. A dolog mögött komoly esemény van:  a  NOHAB-GM alapítvány, a tulajdonában lévő, M61 010 pályaszámú mozdonnyal sikeres hatósági futópróbát tett. Elvileg innentől kezdve a pálya nyitva áll a Tízes előtt, megkapta azt a papírost, ami kimondja, hogy közlekedhet a magyarországi vasúthálózaton. (tovább…)

Elhangzik a sípszó. A Jendrassik motor felbőg, miközben a vezér egyesével adja a fokozatokat, a szerelvény lassan elindul, megkezdődik a zakatolás, én meg az előtérben állok, és élvezettel szívom be a dízelmotor füstjének illatát. Bemegyek az utastérbe. Látom a falvakba hazatérő embereket, hallom, ahogy egy részük már javában beszélget, kitárgyalják a hét történéseit, más részük próbál pihenni, vagy egy – az állomáson beszerzett napi vagy hetilap hasábjait bújva teszi színesebbé az utazást. Továbbmegyek. Átmegyek a Btx-be, a két kocsi között arcomat megcsapja a kintről beáramló hideg levegő, megküzdök az átjáró ajtajával, majd meghallom a villamos-fűtőmotor monoton zúgását, és érzem, ahogy beleremeg az egész vezérlő. Itt már szellősebben vannak az utasok. Ledobom magam egy üres blokkba, levetem a kabátomat és a pulcsimat, kibámulok az ablakon, tekintetem elréved a végtelen rónaságban. Hazatértem! Haza egy olyan helyre, ami évekig az otthonom volt, most viszont már egyre kevesebbszer van részem benne, és tudom, jövőre talán már nem léphetem át a számomra oly kedves “ház” küszöbét! (tovább…)

Ma délelőtt a Budapesten eluralkodott sóhiány miatt 28 kocsis tehervonat érkezett a 2-es vonal legtöbbször kihalt állomására (nem a szakácsok, hanem az útkarbantartók fogytak ki a csúszós utakon használt keverékből). A vonatot a MÁV-Trakció M62 230 pályaszámú Szergeje továbbította.

(tovább…)

Mint arról korábban írtam a blogomon, rendelkezem egy fantasztikus, kisvárosi Vollmer vasútállomással, amely Moritzburg névre hallgat. Gondoltam egyet, és mikor Drezdából elugortunk megnézni a gyönyörűszép moritzburgi kastélyt, útba ejtettük a moritzburgi vasútállomást is - gondoltam, összehasonlítom, mennyire adja vissza a valóságot a makett (vagy egyáltalán áll-e még a régi épület). Nos, összehasonlítva a makett, és a valóságos állomásház képét, mindenki eldöntheti, mekkora a hasonlóság. (tovább…)

Még a nyáron jutottam el Balatonfűzfőre, a Nitrokémia hajdani vasútállomására. Ez most a Balatoni Iparvasút telepe. Baromi érdekes dolgok vannak. Például ácsorog az udvaron egy meglepően jó állapotú 375-ös. Azonkívül van itt egy olyan diesel, amelyikből csak egy van Magyarországon. Azután vannak olyan mocik, amik a kemencei kisvasúton dolgoznak. És van egy öreg szopós is. Igazi csemege a videósnak. Főleg, ha nem annyira lusta, mint én… (tovább…)

Tavaly elbúcsúzott a hosszabbik budapesti vasúti Duna-híd, és a helyére pár hónap alatt új, korszerű, nagyobb sebességet lehetővé tevő, biztonságos felszerkezet került. A Hídavatás, Hídbúcsú című album pár hónappal az építkezés előtt kezdi a visszatekintést, bemutatja még forgalom alatt az Újpesti vasúti hidat, majd az utolsó nosztalgiavonat és a bontás fázisai következnek.

Eközben már elkészültek Csepelen az új híd acélszerkezetének darabjai, ezek szállításáról néhány légifotó, beépítésükről pedig a hidat pótló kishajóról készült kép számol be. Az album végén a híd terhelési próbájának képei láthatóak, eközben pedig számos fotó, ami a híd hiánya miatt a Szentendrei HÉV vonalán Császárfürdőig közlekedő Desiro és Uzsgyi vonatokat ábrázolja. Jó szórakozást!

Drezda egy kicsivel több mint félmilliós lakosú város. Területének 62%-a zöldterület - azt hiszem, ennyinek Budapest is örülne… A gépjármű közlekedés nem elviselhetetlen: a történelmi belváros területének jelentős részéről ki vannak tiltva, vagy erősen korlátozva vannak, de másfelé sem találkoztam 4-6 sávos “belvárosi autópályákkal”. Természetesen a közlekedési morál, illetve a hangulat is más - nem jellemző az idegbaj, az örjöngés, a dudálgatás, hanem mindenki igyekszik úgy eljutni a céljához, hogy közben másoknak is lehetőséget adjon erre. (tovább…)