Home » Keresés

Keresés eredményei

Építés, Modellvasút, N »

[ 2011 aug 1 | 4 megjegyzés ]

Hétvégén volt némi szabadidőm, így aztán azon kaptam magamat, hogy elővettem egy Ratio műanyag, valamint egy Metcalfe papír kitet és nekiálltam a ragasztgatásnak, hátha valami normális dolog sül ki belőlük amit aztán felhasználhatok a T-Trak moduljaimon. A ragasztgatás melléktermékeként elkészült néhány fotó is, ezeket osztom meg veletek nem túl sok szöveggel egyetemben. (tovább…)

Építés, Érdekesség, Modellvasút, Modellvasúti hir, Tippek-Trükkök »

[ 2011 máj 22 | 3 megjegyzés ]

Nem tudom mennyire emlékeztek még pre-zli cikkeire, amelyekben azt mutatta be hogyan épít papírból állomásokat. A papír sohasem megy ki szerintem a divatból, én is használom azt például a T-Trak modulomnál a Metcalfe termékeinek köszönhetően. Ma befutott a postaládánkba egy levél, mely arról ad hírt, hogy más is belevágott a papír alapú építkezésbe. Nagy László egy honlapot hozott létre idén, amelyen immáron kilencedmagával gyűjti és ingyenesen elérhetővé teszi különböző kötöttpályás járművek papír alapú változatait. Bárki letöltheti a szükséges file-okat, amelyet kinyomtatva és összeragasztva aztán összeállíthatja magának a modelleket. Nagyon jó ötletnek tartom, hogy nehézségi fokozatokat is megkülönböztetnek a honlapon, így a kevés rutinnal rendelkezők is találhatnak maguknak olyan járművet (közel 200 féle nagyvasúti és városi vasúti közlekedési eszköz van fent már a weboldalon!) amelyet nagyobb probléma nélkül összeállíthatnak. Nyilván a technikának megvannak a maga hátrányai, sohasem fogunk olyan kerek formát kapni ami tökéletes lenne egy Flirtnek, de véleményem szerint ez nem is arról szól. Akit érdekel a dolog az látogasson el a PapírJaguár honlapjára, nagyon jó kis cuccokat fog látni. A készítőknek pedig kitartást kívánok, gyűjtögessétek, rajzoljátok szorgalmasan a modelleket!

Építés, Modellvasút, Tippek-Trükkök »

[ 2011 máj 1 | 7 megjegyzés ]

Nem ezt terveztem vasárnapra, de ebben az esős, borongós időben úgysem lehet nagyon mit csinálni, így úgy döntöttem nekiállok egy kicsit úgy tenni, mint aki modellezik. Néhány héttel ezelőtt Bucóval készíttettem két modult a T-Trak rendszere alapján. Meg is kaptam érte a magamét a srácoktól a börzén, nem győztek poénkodni a méretén és a súlyán (részletek alant), de úgy voltam vele, ezzel csak-csak haladni fogok itthon. Aztán nap-napot követett és még mindig csak a faanyag árválkodott otthon, semmi előrehaladás nem történt. Ma viszont nekiültem a dolognak, fényképezőgéppel a közelemben. (tovább…)

Lapszemle, Könyvbemutató, Modellvasút »

[ 2009 dec 21 | 1 megjegyzés ]

NGJ 6-09-01December lévén, a brit N Gauge Society kiadta hírlevelének utolsó idei számát – ezennel 98 színes és tartalmas oldalon. Ha a bemutatott újdonságok terén nem is kiemelkedő, mégis bővelkedik az érdekességekben, kezdve Roger Sant “Wiesmühl” nevű, 400*60 cm-es asztalával, amely az osztrák-német hatérvidék valamely szakaszát dolgozza fel. 60 centi nem sok, ezért is kényszerült a kolléga a mellékvonal belső hurkában 192.5 mm-es (!!!) ívsugarat alkalmazni. A kis hely ugyebár nagy úr, no de azért mégis… A tolató szolgálatot egy DB 212-es látja el, az ugyan elmegy ott is, de egy-egy ilyen ív nyilván behatárolja a használható járműveket, mozdonyok és kocsik terén egyaránt.

(tovább…)

Lapszemle, Könyvbemutató, Modellvasút »

[ 2009 dec 1 | 3 megjegyzés ]

mr137-1A brit modellvasúti magazin, a Model Rail novemberi száma – az évszaknak megfelelően – leginkább a 2010-re várt újdonságok beharangozására adott alkalmat. Túl a Model Rail által első ízben gyártatott, 00 építési nagyságú, Sentinel típusú iparvasúti tolatógőzös CAD tervén, terítékre került N-ben a Dapol által ígért Class 58-as dízel és Class 86-os villamos mozdony, a Class 153-as motorvonat első prototípusai, és a sokak által várt nagysebességű (HST) vonófejek és vezérlőkocsik. A 16,5mm-en futó brit gőzösök rajongói teljesen új építésű GWR Castle 4-6-0 típusú szerkocsis gépet kapnak majd a Hornby jóvoltából, míg a Bachmann a BR 3MT 2-6-2T szertartályos mozdonyból egyből három festési variánst is kínál. Meglepő módon ezennel egy, a brit piacon kevésbé kelendő H0-s (1:87) modell is bekerült a szelekcióba, méghozzá az Electrotren három tengelyes STVA autószállító képében. Mit keres ez egy angol újságban? Készült belőle egy 500 darabos kisszéria, a Csalagútra engedélyezett kivitelből…

(tovább…)

Énblog, Kiállítás, Modellvasút »

[ 2009 nov 18 | 4 megjegyzés ]

01_erkezes_StuttgartbaMiután Zsivány jól megelőzött mindenkit, így számomra az élménybeszámoló kellemesebb része maradt csak, a magam – jóval gyengébb – képeivel bemutatni hogyan is nézett ki a stuttgarti kiállítás az én szempontomból. A kiutazás végülis az utolsó héten dőlt el, btx barátom jelezte, hogy ha vonattal megyünk ő szívesen jönne, így átadtam a helyemet másnak a szerveződő kocsiban, mi meg vettünk jegyet magunknak Zsiványhoz hasonlóan a Danubius EuroNightra, annyi különbséggel, hogy pénteken este mentünk ki. Visszafelé ugyanezt a szerelvényt céloztuk be szombat éjszakai indulással, így három nappal a start előtt a MÁV 88 euróért adott egy oda-vissza jegyet ülőkocsiba.

(tovább…)

Címlap, Élménybeszámoló, Modellvasút, Vasút »

[ 2008 nov 17 | 2 megjegyzés ]

Szombaton került sor a harmadik N-es találkozóra a Láng Művelődési házban, a modellbörze keretein belül. A korábban már megszokott módszer alapján jó előre megbeszéltük a fórumon – és most először a vonatmagazinon is – hogy ki, mit hoz, mit villant meg a többieknek. Korábban jó ötletnek tűnt, hogy a színpadon rakjuk össze a sínt, és a színpad mellé állva lehetett meglesni, megvitatni az éppen futó N-es csodákat. (tovább…)

Címlap, Kiállítás, Modellvasút »

[ 2008 nov 5 | 18 megjegyzés ]

2008. november 15.-én 8-12 óráig vasútmodell találkozót szervezünk N-es méretarányban érdekelteknek a budapesti Láng Művelődési Házba (XIII. kerület, Rozsnyai u. 3). Az eseményre természetesen várunk mindenkit, így azok is jöjjenek bátran, akik (még) nem modelleznek, vagy esetleg más méretarányt képviselnek. Persze azokat is várjuk, akik a honlapunkkal kapcsolatban szeretnék elmondani az észrevételüket. Részletek…


(tovább…)

Építés, Modellvasút »

[ 2008 nov 3 | 3 megjegyzés ]

Miután már négy N-es (1:148) Metcalfe kittet sikerült összeraknom, úgy döntöttem, hogy ideje az ősidők óta mozdulatlanul sorvadozó, magyar témájú H0 asztalra is alkotni valamit. Az régóta eldöntött kérdés volt, hogy az állomásépület valamennyire az aszófői épületre fog hasonlítani, úgyhogy az ott készített fényképek alapján, szemmértékre készítettem egy 3D-s modellt a Google Sketchup-ban, amit aztán 87-szer lekicsinyítettem és feltextúráztam, a már jól bevált PowerPoint, valamint a fent említett kittekből ellesett trükkök és megmaradt “üvegfóliák” segítségével. A végeredmény kellően göfe, s ráadásul a különböző tömbök között egyszer tintapatront is cserélni kellett, amitől a színek is eltérőek lettek, de mindegy, jobb híján most ez lesz az állomás. Alja és teteje még nincs, csak ideiglenes, de az épület nagyja kész.

(tovább…)

Építés, Modellvasút »

[ 2008 szept 18 | 7 megjegyzés ]

Az elmúlt napokban tovább építettem az állomásomat, amelyhez eddig a melléképületeket állítottam csak össze. Sokat gondolkoztam azon, hogy mi legyen vele, végülis úgy döntöttem, beszerzem a főépületet is, azzal néz ki igazán jól ez a Metcalfe összeállítás. Bár korábban egy kisebb megállóhely volt az elképzelésem, ahova maximum egy háromkocsis motorvonat fér be (N-ben ez fél métert jelent), nemrég ez módosult, főleg az miatt, hogy ötkocsis Super Voyager-t, illetve Class 442-est is kívánok majd üzemeltetni, és akkor még nem beszéltünk az esetleg csatolva járatandó Class 159-esekről, ami már hat kocsi. Bevezetőnek ennyi elég, lássuk mi is sült ki a dologból!

(tovább…)

Építés, Modellvasút »

[ 2008 júl 6 | Nincs megjegyzés ]

Ma végre ismét jutott időm arra, hogy tovább építsem kis városkámat, így elővettem a Metcalfe egyik csomagját, hogy végre belekezdjek a vasúti megállóhely építésébe. A csomagot kibontva szembesültem azzal a ténnyel, hogy ez nem lesz rövid mulatság, az eddigi épületekhez képest meglehetősen sok darabból áll a szett, így végül csak egy kis részével készültem el. Ráadásul még el is szúrtam egy helyen. A leírás meglehetősen jónak mondható, minden egyes lépést bemutat, én viszont sajnálatos módon nem vettem észre az egyik feliratot, így egy erősítő lap kimaradt az egyik oldalból. Ami azért is szerencsétlen, mert némi rést láthatnak a vájt szeműek felülnézetből. Ha minden jól megy, akkor ezt majd el tudom tüntetni a tetőtéri lapok használatával, legalábbis most ebben bízom. De inkább lássuk azt, hogy mit csináltam jól!
A technika immáron szokásosnak mondható: egy kemény kartonból kellett kiszedni az előre kivágott és így csak néhány helyen kapcsolódó lapokat. A képen látható épülettömb falai egy darabból állnak, viszont az ajtóknál nem csak az üveget szimbolizáló műanyag lapot, hanem magát az ajtót is külön kellett ragasztani. Belül, innen nem látható módon egy padló is van, illetve két erősítő lap, hogy a tető is megmaradjon stabilan a helyén. A peront külön kellett hozzáilleszteni az épülethez, alulról kis lapokkal van megtámasztva, így meglehetősen szilárdan áll. Természetesen ez a rész is fog kapni tetőt, valamint a kép bal szélén látható lyuknál lesz egy feljáró, egy külön épületben lévő rámpa, ergo az egész még hátrafelé is növekedni fog. És ez lesz még csak az egyik fele, hiszen még egy ugyanilyen épületegyüttest fel lehet építeni a csomagban található lapokból. Naná, hogy az ennek a tükörképe lesz. Mindenesetre alakul a dolog, nekem már most is tetszik. Amit viszont tudok, hogy kimaradt a rendelésemből, az a plusz peronok, amire márpedig szükségem lesz, így hamarosan újra küldhetem az igényeimet a Metcalfe-nak.

Építés, Modellvasút »

[ 2008 máj 20 | Nincs megjegyzés ]
Hétvégén tovább folytattam alkotói tevékenységemet, amelynek eredményét itt oldalt láthatjátok. Így újabb három ház készült el, amelyekkel gyakorlatilag befejeztem a Metcalfe pakkjai közül kettőt. Érdekes módon ezek is különböznek valamennyire a már felépítettektől, legalábbis ami a technikát igényli. A bal szélső háznak a kirakatai enyhén befele hajlanak, valamint a mögötte látható árukészletet sem a hátlapra kellett ragasztani. A középső és a jobb szélső háznál pedig valamiért nem volt padló, valamint a bejárati rész is máshogy lett megoldva az eddig megszokotthoz képest. Szerencsére a rutinommal (még ha oly kevés is), ez nem jelentett nagyobb gondot. A jobb oldali ház pedig a tetőmegoldásában más, mint a többi, lévén úgy néz ki, mintha 90 fokkal elforgattam volna az épületet.
Azt vettem amúgy észre, hogy sokkal biztosabban ragasztgatom a darabokat, egy-két használható technikára rájöttem az épületek összerakása közben. Amennyire aggódtam, hogy mennyire béna leszek hozzájuk, annyira elfogadható lett számomra az eredmény. Jó, nem kell őket nagyító alatt nézegetni két centiről, de az összhatás nekem nagyon bejön. Gyakorlat teszi a mestert – mondják -, én már annak is örülök, hogy ezek összejöttek. Nagyon tudom javasolni minden kezdőnek, hogy bátran próbálkozzanak épületek összerakásával, jobban néznek ki a szerelvények egy-egy ilyennel a háttérben.

Végezetül még egy fotó, hiszen nyilván egymás mellé pakoltam az épületeket. Még nincsenek leragasztva a talapzatra, csak szerettem volna látni hogyan is néznek ki egymás mellett, hevenyészve leszórva a diliköröm mellé. Jól. (A figyelmesebb szemlélők Unitrack síneket, FEA-B konténerszállító kocsikat, konténereket, valamint a szintén nem túl régen elkészült felüljárót is észrevehetik a képen) Ezzel gyakorlatilag befejeződött a boltok összerakása, a Metcalfe-nak nincs több ilyen jellegű csomagja. Ennek ellenére még esélyes lehet ugyanezekből egy-egy beszerzése, hiszen a reklámtáblák és kirakatbelsők között széles volt a választék, bőven maradt felhasználatlan darab is. Meglátjuk, de előbb jöjjön a megállóhely felhúzása!

Építés, Modellvasút »

[ 2008 máj 12 | Nincs megjegyzés ]
Látva az egyre fejlődő ISTown városát, a Barclays bank is úgy döntött, nyit egy fiókot nálunk. Mindehhez egy belvárosi épületet szemeltek ki, amelynek földszintjén került berendezésre a bankfiók.

Ma elővettem a következő Metcalfe csomagot, amely gyakorlatilag az előző pakk második felének mondható, szintén üzletek vannak benne. Egy darabig szemezgettem velük, hogy melyiket álljak neki összerakni, végül aztán nem kis részben a munkahelyem hatására a bank mellett döntöttem. Az összerakásáról most nem csináltam képeket, hiszen gyakorlatilag ugyanúgy zajlott le, mint az előző csomagnál. Egy homlokzati faltól indult a dolog, a két széle behajtva 90 fokban, mögötte pedig egy másik fal, amire az ablakokat kellett belülről ragasztanom.

Az ajtó szokás szerint csáléra sikeredett, ami közelről szemlélve nagyon látványos, míg a többi része amúgy rendben van. Került az aljába egy bankfióknak megfelelő háttér is pénztárablakokkal és hirdetménnyel. Minden szinten beragasztásra került egy vízszintesen fekvő lap merevítőként. A tetőt ennél szerencsére értelmesebben oldották meg, gyakorlatilag az épület hátfalát jelentő lap nyúlik túl és azt kell visszahajtani. Sokkal könnyebben ragasztható ezzel a technikával, mint a másik csomagban lévő házak megoldása. Amiért pedig szintén jár a cégnek a plusz pont, az a többfajta kiválasztható felirat. Az én döntésem a modern kornak megfelelően a Barcalys-ra esett. A reklámtábla tetejére amúgy lehetett volna tenni ugyanolyan szegélyt, mint ami az épület tetején van, viszont akkor ha valaki felülről-oldalról néz az épületre, akkor a táblából túl sokat nem lát. Így maradtam ennél a megoldásnál, végülis ha nagyon muszáj az utólag is felhelyezhető. Úgyhogy haladok szépen előre, ha lassan is, de legalább épülget a kis városkám.

Építés, Modellvasút »

[ 2008 máj 11 | 2 megjegyzés ]
Lassan itt a nyár, odakint gyönyörűen süt a nap, és amíg Brikó valószínűleg a kertjében építgeti a vasúthálózatát, addig én idebent a lakásban álltam neki egy felüljáró megépítésének. A FEA kocsijaimmal egyidőben ugyanis rendeltem egy apró csomagot is, amely a Ratio terméke és betonból készült felüljárót mintáz. Több brit terepasztalon is láttam már ezt a készletet összerakva, nagyon jól mutat a kétvágányos fővonalak mögött. Mivel terveim szerint egy ilyen vonal egy megállóhelyét fogom majd itthon elkészíteni, ezért nem is vacilláltam sokat a beszerzésén. Mint az a képen is látható talán: egy nylonzacskóban vannak a fröccsöntött darabok, amit egy kartonlaphoz rögzítettek. A karton hátoldalán további Ratio termékek cikkszáma (khm, lásd még az előző bejegyzésemet) található a termék-megnevezésekkel együtt. Az ára 6 font, azaz durván kétezer forint volt. Most pedig jöjjön a képriport, hogyan is csináltam belőle elfogadhatóan kinéző felüljárót!

Miután leválasztottam három alkatrészt a műanyag keretről, akkor jutott eszembe, hogy csináljak egy fotót. Ezen ugyebár a kibontott csomag látható, valamint az összeállításhoz szükséges eszközök. Nem győzöm áldani az eszemet azért, hogy beruháztam anno a Metcalfe szettjére: most is nagyon jól jött a szike és a vágólap. Előbbivel a műanyagot is könnyedén el tudtam vágni, valamint a bénázásom miatt rajta maradt kisebb csonkokat is könnyűszerrel el tudtam távolítani. A vágólap pedig N-es nagyságban teljesen elegendő felületet adott, minden ráfért a munkám során. A vonalzóra igazából nem volt szükség, a kép viszont időnként nagyon jól jött, bár egy A4-es lapnyi hogyan ragasszuk össze útmutatót mellékeltek a csomaghoz. Jobb oldalon a Kibri műanyagragasztója látható, ami nekem eléggé bejövős: jól ragaszt, gyorsan megköt, bár nem túlzottan: ha elszúrom, akkor marad lehetőségem korrigálni, bár a ragasztó jól látható nyomot hagy a műanyagon. Szerencsére N-ben ez azért nem túl vészes.
Az előző képen látható három levágott darab összeragasztva, ezek adják az egyik lábát a felüljárónak. A nem odaragasztott hozzávalón jól látszik két kis vájat, amibe a másik kettő részt kell beleragasztani. A méretet talán jól szemlélteti a 10 forintos, bár azt kell mondjam, hogy a kicsinység ellenére nem okozott nagyobb gondot az elhelyezés. A derékszögbe állítás már inkább, de kis nyomkodás hatására azért meglett a kívánt hatás. Mindenesetre vicces volt fogdosni ezeket az apró darabokat, bár első ránézésre nagyobbnak tűnt a kihívás.
A munka haladt tovább, a tartóra felkerült a járólap, valamint két határoló lap is, amelyek közül az egyik sarkát egy lyukba lehetett beilleszteni. Ami nehézséget okozott itt is, az a függőleges beállítás volt. Nem könnyítette meg a dolgomat az sem, hogy a lapon már nem volt bemélyedés a helyes pozíció eltalálásához. Próbáltam a széléhez képest párhuzamosan odaragasztani a két egymásra merőleges lapot, szemmértékre tűrhetően sikerült. A járólap oldalán látható két fehér pötty a levágott műanyag csonk helye: majd egyszer egy koszolás alkalmával megpróbálom eltüntetni, bár őszintén szólva rendes szemmértékkel nézve nem látható.
A következő fotó már azt az állapotot mutatja, amikorra elkészültem a két tartóval, valamint nekiálltam a sínek fölött átívelő rész összeállításának. Ennek oldallapjait egy-egy műanyag jelenti, viszont a két lépcső és a köztük lévő lap már külön elemként kerültek fel rá. Őszintén szólva nem volt egyszerű megtalálni a helyes pozíciójukat, valamint odaragasztani a helyükre. A lépcsőkkel meglehetősen sokat elszöszmötöltem, sehogysem akartak normálisan megmaradni. Ami különösen nehézzé tette (számomra mint amatőr), az a lépcsők aljának egy síkba hozása az oldalfal aljával úgy, hogy a tetejénél ugyanakkor ne legyen rés közte és a járólap között. Nem volt egyszerű.

Ezért a képért kellően megszenvedtem. A tartókra felkerült az átívelő rész, viszont olyan kevés helyen kapcsolódik egymáshoz a kettő, hogy többszöri kísérlet kellett ennek a látványnak az eléréséhez. Különösen jó fejtörő lehet, hogy hogyan lehetett volna jobban kialakítani a csatlakozást, mert szerintem a mostani nem túlzottan jó. Végülis összeragadt, de miközben csináltam, egyáltalán nem éreztem úgy, hogy ez hosszú éveken keresztül így is fog maradni.

A segédlet azt javasolta, hogy a feljárók elhelyezése legyen az utolsó lépés, így én is ehhez tartottam magamat. Három elem mindössze, a feladat egyszerűnek tűnik. Nem volt az, a fentebb már szintén a lépcsők elhelyezésénél ecsetelt dolgok miatt. Amire viszont oda kellett figyelnem, az a lépcső megfelelő iránya volt az oldallapokhoz képest. Erre nem utal a segédlet, viszont ránézésre látszik, hogy nem mindegy merre felé állnak a fokok. Szerencsére nem szúrtam el, bár az egyik elemnél ragasztózás után döbbentem rá, hogy meg se néztem, jót csinálok-ek. Még időben korrigáltam a hibámat.

A kész felüljáró. A képen nem látható, de nagyon nem sikerült az összerakás. Az utoljára készített lépcsők és a nagy elem összeillesztésénél ugyanis lyukak vannak. Sz
erintem nem hagytak elég kivágást a lépcsők végződésénél. Emiatt az összeragasztás itt is rapszódikusra sikeredett. Elég ha annyit mondok, hogy kissé befelé állnak a lépcsők? Annyira odafigyeltem ugyanis arra, hogy minél több helyen fogja oda a ragasztó, hogy az irányra nem is gondoltam. Nem túlzottan látványos a hiba első ránézésre, pláne nem ilyen szögből, viszont nekem azért feltűnik.
Ami még szintén új a képen, azok a terelőlapok, amelyeket az átjáró aljára ragasztottam fel, legutolsó lépésként. Na ezekkel volt a legkönnyebb dolgom: egy-egy ragasztós ecsetvonás a megfelelő helyre, kis műanyaglap odarak és már készen is volt.

Egy fotó erejéig elhelyeztem az itthoni dilikör fölött egy Class66-os és egy Super Voyager fölé. Mivel a felüljáró állomási peronokhoz készült, amiből viszont nekem még nincs kész egy darab sem, ezért az egyik oldalon egy gyufásdobozzal, a másik oldalon egy üres FEA kocsival támasztottam alá. A háttérben egyébként egy SWT Class 159-es látható. Az eredmény amúgy nekem tetszik, megérte a ráfordított időt, de most már lassan muszáj lesz nekiállnom némi peronépítésnek is. A munkálatok amúgy mintegy 2-2,5 órát tartottak, amibe a köztes fotózás ideje is beleértendő.

Építés, Modellvasút »

[ 2008 ápr 17 | 4 megjegyzés ]
Bár jó régen írtam már a témában, nem felejtődött el a házépítés, gyakorlatilag végeztem a Metcalfe egyik csomagjával. A végeredmény felülmúlta a várakozásaimat: az épületek szépek, kellemes látványt nyújtanak, számomra jól visszaadják a szigetország hangulatát. Ráadásul nem csillognak olyan idegenül, mint a műanyag épületek, koszolás nélkül is jól néznek ki az én mércémmel nézve, bár azért némi patinálás nem árt majd nekik egy esetleges terepasztal esetén.
Fotóztam néhány képet közelről is, ami jól mutatja egyrészt a kidolgozottságot, másrészt pedig a bénázásaimat. Az egyik kirakat illetve egy-két ablak beillesztése nem úgy sikerült, mint ahogy terveztem, sikerült csálén összeragasztani, amely az ilyen közelről készült fotókon jól látszik, míg élőben, normális távról szemlélve már nem annyira szembetűnő. Szintén megjelenő hibás elem a ragasztó itt-ott fellelhető megfolyása illetve “pókhálói”, mondjuk ez utóbbiak végülis nem néznek ki rosszul az ablakoknál, jól megtörik annak homogenitását.
Amivel még fel lehet illetve lehetett volna tuningolni az épületeket, azok a függönyök illetve redőnyök, valamint a különböző kiegészítők. A függönyökhöz nem volt türelmem, és nem is értettem kristálytisztán a leírásban olvasható technikát, így inkább megkíméltem magam tőle. A látvány így sem rossz, de a későbbiekben teszem majd velük egy-egy próbát, nyilvánvalóan más épületeknél. Az üzletekbe is lehet plusz berendezést készíteni, a megvásárolt csomagban különböző kivágható feliratok, egyebek vannak hozzá. Amin elgondolkodtam, az két polc volt a hentes kirakatába, de a rögzítési próbálkozásaimat nem kísérte siker, úgyhogy inkább hagytam a jelenlegi állapotában. Az utcafrontra szintén helyezhetők plusz tárgyak, mint nyitvatartást mutató tábla a járdán, illetve a ház falára ragasztható “To Let” felirat. Ezeket mindenképpen megcsinálom majd, ha meglesz az épületek végleges helye.
Az N-es témában nem nagyon járatosaknak elmondanám, hogy a négy épület összesen 206 mm hosszan foglal el helyet mondjuk egy utcán, mindezt 1:148-as méretarányban. A csomagban amúgy többféle reklámtábla volt az üzletek fölé, így két ilyen pakk vásárlása esetén is tudunk különböző boltokat létrehozni, de egy nyomtató segítségével könnyedén lehet saját ízlésnek megfelelő boltokat alkotni.

És hogy miért is írtam le mindezeket?

Kissé hiányosnak érzem mind a neten, mind a nyomtatott formában megjelenő, kezdőknek szóló írásokat. Remélem, hogy a házépítési bejegyzésekkel azok kedvét is meghoztam a ragasztgatáshoz, akik hozzám hasonlóan nem csináltak még ilyet és eddig – használható útmutatás és lelkesítő szöveg hiányában – nem mertek belevágni. Nyilván az eredmény nem lesz tökéletes első, második, harmadik próbálkozásra, de ha magunknak tetszik, akkor más már őszintén szólva nem is számít. Nekem tetszik, szórakozásnak is jó volt, úgyhogy hamarosan jön a második csomag.