A kezdő oldalon ez kép fogad minket:

A regisztráció nem nagy dolog, csak mindent a megfelelő sorba kell írni:

Visszaigazoló mailben lévő linkre kattintva, már csak meg kell adni az E-MAIL CÍMET és nem a felhasználónevet valamint a jelszavad.
Rövid várakozás után betölt a Flash alapú program.
Jobb oldali nyilakra vagy feliratra kattintva érhetőek el az elemek. Szerintem a KATO Unitrack katalógusában szereplő összes elem benne van. Egyenesek, ívek, kitérők, hidak, viaduktok, pillérek, állomások, peronok, jelzők, stb. Bal oldali oszlopban vannak csoportosítva az elemek, jobb oldalon, pedig az egyes darabok. Mindegyikhez mutat előnézeti képet. Felső menü soron ez első a “Fájl” fül.

Pályatervek: Gördítve választhatunk a különböző tervek közül. Benne vannak az alap készletek (V1, V2, stb.) és azok különböző kombinációi, valamit sok-sok egyéb terv. Beillesztés gombra kattintva beszúrja a megnyitott lapra, ahol tovább szerkeszthetjük a terveket.

Például: egy irdatlan méretű pályaudvar:

Kilépéshez szükséges gombok: IGEN =  NEM =

Ha valaki nem is csinálja végig, remélem örömmel olvasta.

Fél év alatt megvetemedett.Bár ezt lehet az anyagválasztásra is fogni,de nyáron meleget,télen hideget kap,ezt sokáig semmi sem bírja.Felvetettem apámnak egy új tervet.Rábólintott,pedig nem lesz egyszerű kivitelezni.Az egészhez hozzá kell tennem,hogy aki panelba él,és egy jó kis terepasztalt akar,akár komoly kompromisszumot kell kötni.A nappali 6×3.5m-es,megpróbálom 2 képpel vázolni a helyzetet.A nappali végében van egy”kocsmarész”,azt kell átköltöztetni az erkélyre:

Ezután az a bontásban lévő asztalt a”kocsma”helyére.A komoly munkát igénylő változtatás csak előnyökkel jár,amivel nem fárasztanálak titeket.Az erkély:

És most a lényeg,a terv:

A szélességen már késöbb,apámmal való egyeztetés után változtattam,meg kellett beszélni a dupla 8-as 2 vágányú fővonalat,most 345×120-as.Főbb paraméterek:Kb.14 méter hosszú,2 vágányos fővonal 12 vágányos pályaudvarral,körfűtőházzal,kb.9 méter hosszú hegyi mellékvonal egy 2 vágányos,és egy 3 vágányos állomással.A pályaudvar első 2 vágánya a mellékvonalat szolgálja ki,3.-6.vágány személyvonatot fog fogadni 85-től 170 cm hosszban,a 7. vágány személy/tehervonatot 190 cm hosszban.Ez azt jelenti,hogy mondjuk egy Nohab+10 Y kocsival,vagy egy Br 50+22,2 tengelyes söröskocsival befér:) .8.-12. vágány tehervonatokat fogad 90-től 170 cm hosszban,a 12. vágány meghosszabítva kamionpakolásra,10 Rola+kisérő.

Az asztal bal oldalán láthatjuk a 2 vágányos állomást,iparvágánnyal,ahol fűrésztelep lesz.A vár ennél magasabban lesz.

A pályaudvar elött a 6 állásos körfűtőház.Az elötte lévő vágányzat még változni fog,sajnos az FLM 3-as váltója,és az íves váltója se túl megbizható,de kidobni nincs szívem őket,még ezen a problémán dolgozunk.A tárolóvágányokon darus,ill.kiszolgáló szerelvényekre gondoltam,de ez majd idővel kialakul.

A jobb oldal a 3 vágányos állomással,kis faluval,stb.

A pályaudvar mögött egy kisebb város lesz,templommal,városházával,kis térrel,meg még ki tudja mivel:)Nagyjából ennyi,de még sokat kell dolgoznom ezért az asztalért.Ha vannak kérdések,tapasztalatok bármivel kapcsolatban,ide várom őket,vagy ha magánjellegű,a capika72@gmail.com-ra.

Üdvözlettel:

Norbi

Azért írtam neked mivel nemrég olvastam hogy az egyik olvasó beküldte a terepasztal tervrajzát és ti tanácsokkal ötletekkel láttátok el hogy milyen módosításokat lehetne végrehajtani rajta. Mi is építünk már egy ideje egy terepasztalt, de igazából még mivel viszonylag könnyen módosítható állapotban van ezért szeretném ha elmondanátok a véleményeteket esetleg jó ötleteket is adhatnátok a munkához.

A terepasztal 4500mm x 1500mm-es “H0″ méretarányban. Úgy lett tervezve, hogy függőleges helyzetbe felhajtható legyen. A vázszerkezet hegesztett zártszelvény, merevítésekkel. Erre a szerkezetre került a fa szerkezet.
A terepasztal hegyvidéki hangulatú tájjal rendelkezik és külsőleg MÁV stílusjegyeket fog hordozni magán. Ez főleg annak köszönhető, hogy nagy rajongója vagyok mind a Magyar Államvasutak járműállományának, mind a magyar vasúti tájnak, de az általunk megálmodott pálya alapjául semmilyen magyar pályaszakasz sem hasonlított volna ezért ezek lemásolásáról letettünk. A terepasztalt családommal együtt építem. Ez a harmadik terepasztalunk és eddig a legnagyobb is.

A látványterv nem teljes mivel sajnos nem tudtam hogyan tudnám a nem a pályaszakaszhoz tartozó magasságot beállítani, de remélem így is el tudjátok majd képzelni milyen is lesz ha készen lesz. A fotókon a hegyen elhelyezkedő állomás a rá rajzolt pályaszakasszal ellentétben a tervrajzon látható marad, csak még nem sikerült az asztalon módosítanom a rajzokat. A terepasztal analóg vezérlésű lesz négy FZ1-es trafóval lesz táplálva. Az egyik trafó a külső kört és a nagy pályaudvar külső két vágányát fogja vezérelni, a második a belső nagy nyolcas kört és a nagy állomás belső két vágányát, a harmadik a hegyi állomáshoz felvezető vágányzatot és a kis állomást egészen a 40 cm-es nagyobb híd utáni váltóig, ami a hegyi pályaszakaszt köti össze a nagy belső körrel, a negyedik pedig a terepasztal jobb oldalán elhelyezkedő raktárvágányokat a fordítókorongot és a hozzá tartozó fűtőházat fogja kiszolgálni. A fűtőház egy része a mögötte emelkedő töltésben foglal majd helyet.Mivel a terepasztal még könnyen módosítható állapotban van ezért kértem a segítségetek.

Ezek a képek mutatják a jelenlegi állapotot:

“Összeszedtem a gondolataim, és a következő lenne a megalomán terv: a helyszín Budapest egyik fiktív, külső, modernebb kerülete lenne, napjainkban, egy vontatási teleppel, villamosított fővonallal. Az alap mint mondottam crash egyik H0-s terve volt, azt bonyolítottam meg rendkívül, például úgy, hogy a rejtett állomáson tárolási és fordítási lehetőség is van (cirkalmasabb mint a felszíni).

Az 1. kép lenne a felszín és a rámpák, a 2. pedig a rejtett. A 3. kép a 3D-s nézet, ami nem teljes: egyrészt mert nem tudom építek-e alagutat végig a jobb oldalon, másrészt a város lemodellezéséhez sincs 3D-s tárgyam a programban, fejben úgy-ahogy megvan. Tapasztalatom nulla, úgyhogy kéretik belekötni mindenbe, ami per pillanat nem valósítható meg. Azt hiszem az első a felhajthatóság…
Azt már megkaptam, hogy inkább dioráma, de tudatosan terveztem ilyenre.”

Ennek nagyon megörültem, és otthon amint tehettem, felinstalláltam a programot. Kicsit tartottam tőle, hogy menni fog-e vagy sem, mert nekem Mac-em van, és bár kellemes tapasztalataim vannak a kíndózos programok futtatását lehetővé tevő Parallels Desktoppal, azért a kisördög nem alszik. Nos, nem jelentkezett semmi probléma sem az install, sem a futtatás során, sőt,  a 3D megjelenítés is tökéletesen működött. Első pipa megvan.

Kíváncsi voltam, mik azok az új dolgok, amelyeket én még nem használtam az előző verziókban. Demókat persze kipróbáltam, de az eddigi rajzok mind a hatos verzióval készültek, nem mélyedtem bele nagyon az újdonságokba – minek, ha úgysem tudom használni -Most viszont itt a lehetőség…

A legelső dolog, ami érdekelt, az a felsővezeték kezelése. Korábban próbáltam már a demóval, de a demóval sok sikert nem könyvelhettem el. Most belecsaptam a lecsóba, és egyből találkoztam is a legelső problémával: csak H0-ban használható a felsővezeték-rendszer. A program nem tartalmazza, illetve nem különbözteti meg a H0, TT és N-es felsővezeték-tartó oszlopokat, pontosabban mindig csak H0-ás oszlopokat rak a pálya mellé.
Ha az ember H0 méretben építkezik, akkor viszont roppant jó a felsővezeték tervezésének lehetősége. Kétféleképp használhatjuk a dolgot: első esetben lerakjuk előre az oszlopokat, és utólag madzagozzuk be a rendszert. Ennek előnye, hogy van lehetőségünk előre eltervezni, melyik oszlopot, hová, és milyet rakunk. A másik megoldás szerint, madzaghúzás közben, a hosszlánc elem hosszának meghatározása után (ez tulajdonképpen úgy történik, hogy az egér húzásával mondjuk meg, milyen hosszú legyen a hosszlánc-elem, és az adott távolságnak megfelelő, a katalógusban szereplő hosszláncot választ a program – ezt az egér görgőjével felül lehet bírálni) a megkérdi, milyen oszlopot rakjon az adott pozícióba. Ez gyorsabb, azonban ott, akkor, abban a pillanatban kell meghatározni, milyen oszlop kell az adott helyre, nincs lehetőség sok vacillálásra.

Nagyon szép, amit rajzolni lehet, azonban egy újabb dolog jött be a terepasztal-tervezésbe: nem csak a vágánygeometriát, a helyet kell figyelni, hanem a felsővezetéket is. Mondjuk aki szép felsővezetéket akar építeni, annak igencsak tanulmányoznia kell a nagyvasutat, hogy melyik rész, miként, honnan, van függesztve, veszítve. Bonyolultságban a pálya tervezésének idejére dobjunk rá még kétszer annyi időt, és akkor megkapjuk, hogy mennyit kell molyolni a felsővezetékkel. Milyen sűrű oszlopkiosztás kell, milyen hosszlánc-mérettel valósítható meg az adott vágánykapcsolat. A szoftver nézi pl., hogy a hosszláncok elemi között mekkora a törés, így erre is figyelni kell, de ez nem róható fel a program hátrányának, sőt az előnye az, hogy az ember már tervezéskor szembesül azzal, hogy hol kell a terven változtatni ahhoz, hogy a felsővezeték kijöjjön, és nem a félkész asztal felett kell sakkozgatnia az elemekkel.

A felsővezeték-eszközkészlet  – remélem, hogy írhatom azt, hogy még – nem teljes. Korábban írtam, hogy az N és TT méretben a H0 oszlopokat használja a program, de ami még hiányzik, az a feszítő-oszlopok köre. Nagyon szép madzagcserét, vagy váltó feletti kapcsolatokat lehet tervezni, de ezek végéről hiányzik a feszítő-oszlop. Ellenben, ami megvan, annak a kidolgozása 3d nézetben nagyon szép, még a nagy, oszlopos, állomási megoldások is szépen megjeleníthetőek.

Másik dolog, ami miatt kíváncsi voltam az új verzióra, az a sínelem-könyvtár frissítése. Nem csalódtam, a legújabb N-es Kato vágányelemek nagy részét tartalmazza a könyvtár. Mondjuk aki a kétvágányú elemekkel akar tervezni pályát, az jobb, ha síkban gondolkozik, mert itt nem működik az, ami az egyvágányú részeknél. Ugyanis ilyen résznél nem adható meg lejtő, emelkedő, minden vágányelemet csomópontnak tekint a program (mondjuk jogos, hiszen egy kétvágányos elemnek négy csatlakozási lehetősége van), így csak egyenként lehet a magasság-adatokat szerkeszteni, ami macera. kárpótlásul viszont az elemek – viaduktok, kerítéses sínelemek, hidak – nagyon szépen vannak megjelenítve, ennél jobb az embernek nem is kell egy terepasztal-tervező program esetében.

Apropó könyvtár.. a 3d objektumok könyvtárában vártam némi fejlődést, de egy darabbal nem kapunk több 3d-s épületet, mint a korábbi verziónál. Konkrétan mozdonyok, kocsik esetében egy szál Br01-es van az alapkészletben, még egy kocsi sem. Mondjuk, a 2d alaprajz megvan, tehát ki lehet mérni, hány kocsi fér a mozdony után az adott vágányon, és sokaknak ennyi is elég lehet.
A 3d modellek hiánya azt jelenti, hogy 2d módban az épületek alaprajza felhasználható a tervezéshez, de 3d nézetben, a modell hiánya miatt az nem jelenik meg. Ahhoz hogy minden modell rendelkezésre álljon 3d módban, a 99 Eurós program mellé le kell szurkolni további 89 Eurót. Azonban jó hír a rosszban, hogy a korábbi 3d-modell cd-k használhatóak, nekem a 6.0-ással együtt jött modell cd minden további nélkül rátelepedett a 10-es verzióra, egy csapásra egy csomó épületet elérhetővé téve 3d-ben. Mondjuk ez nálam nem kis piros pontot jelent, hogy a program majd öt év távlatában is kompatibilis – ilyet kevesen tudnak.

Ha már a tervezéskor használatos kocsi-és mozdonymodellekről volt szó, itt is felfedeztem egy jelentős újítást. Eddig “csak úgy” le lehetett tenni egy modellt a sínre, de ha ívben, váltón volt, nekünk kellett tologatni-forgatni, amíg rendesen a helyére kerül. Most ehhez egy rendkívül jó segítséget kap az ember: a modell sínre rakása után, ha el akarjuk tolni a modellt, a rajzolóprogramokban megszokott módon a jármű csak határozott húzásra távolodik el a sínpártól, addig a sínhez “ragadva” mozog, követve a sín és a mozgás vonalát.

Ami még újdonság, hogy szerkeszthetőek a szintvonalakat és a poligonokat alkotó pontok. Ha az embernek nem sikerül leraknia elsőre jól, akkor egyszerűen arrébb húzza a pontot, éppen úgy mintha egy rajzolóprogramban dolgozna. Ez jó dolog, én ennek hiánya miatt sokat bosszankodtam.

Amit még nem volt időm kitapasztalni rendesen, az a modulok tervezésének lehetősége a Wintrackban. Elvileg lehet benne végprofilokat szerkeszteni, és láttam pár helyen olyat, hogy az adott klubnak az összes modulja meg lett rajzolva a programban, és ezzel tervezték meg, hogy a modultalálkozón hogyan rakják össze a pályát. Na, ez érdekel, de erről post később lesz, mert azt ki kell tapasztalni, csak úgy hülyeségeket írni meg nem akarok.

Nos, ennyit mára a szerintem a piacon fellelhető legjobb terepasztal-tervező program legújabb verziójáról. A bemutató végére azt még hozzátenném, hogy nem vagyok meggyőződve róla, hogy minden újdonság a tízes verzióban jelent meg, nekem ezek a fejlesztések keltették fel az előző verzió óta a figyelmem.
Mi maradhat a végére? Nekem tetszik a program, és ámbár a majd’ száz eurós ára többeket elriaszthat, de az ember ebben az esetben a pénzéért minőséget kap. Ha a TT/N felsővezeték működne rendesen, a program csillagos ötöst is kaphatna tőlem.

A programról a www.wintrack.de honlapon lehet bővebben olvasni, és szintén itt lehet az a telepítőt megrendelni.

• Három vágányos – egyszerű
• Villamosított ? A villanymozdonyok nem kerülnek kizárásra a játékból
• GySEV – egyik kedvenc témám
• A biztber látványos, minden vágány mellett fényjelzővel
• Egyszerű, de látványos felvételi épület
• Nincs a közvetlen szomszédságában épület, vagy olyan tereptárgy, ami az építést bonyolítaná

E mellett van még egy olyan erénye az állomásnak, amely miatt számításba jöhet, hogy egyik oldalában egy nyíltvonali elágazás van, amelynél kiágazik egy vonal Deutschekreutz felé. Ha az ember okosan tervez, akkor a nyíltvonali elágazás egy opció az állomáshoz, amit vagy mellérak, vagy nem. Ha nem, akkor csak egy sima állomása van, ha igény van rá a játékban, akkor igen, és mindjárt igen összetett forgalmat lehet a kis, háromvágányos állomáson lebonyolítani.

Mielőtt valaki megkérdezi a felsővezetéket, egyenlőre nem tervezek munkavezetéket, csak oszlopokat. Majd ha a nálam okosabb modulosok kitalálnak valami jól használható megoldást a drót kérdésére, akkor én is továbblépek. Addig pedig csak oszlopok lesznek.

A modulkeretek tervezésekor az alábbi szempontokat tartottam szem előtt: nem legyen sokféle modulkeret, kevés – de kezelhető méretű – modulból álljon, és mégis sikerüljön kihozni belőle akkora állomást, amelyen egy rendesebb vonat elfér. A vágányanyag Peco code55, a leghosszabb, 900mm-es ívű kitérőkkel tervezve. Az állomás végénél lévő ívek 1700mm-esek, és a kiágazás minimális ívsugara is 1000mm.
Mivel csak három vágány van, igyekeztem úgy kitalálni, hogy a már meglévő nyíltvonali modulok méreteivel megegyezzenek a tervezett modulok. Ez sikerült is, öt egyenes, és két íves modulból kihoztam az állomást, mindössze egy háromszög alakú, alig harminc centis kis doboz az, amit nem lehet hova rakni. De ez utóbbi elemnek a szállítása már csak nem lehet probléma.

A tervezést Wintrack-el végeztem. Mondjuk a 100 Eurós ár sokakat elriaszthat, én pont a kilences megjelenése előtt vettem meg pechemre, amiben még fejlettebb a felsővezeték kezelése, de így jártam, másrészt pedig a nyolcas verzió is használható. Ennél a tervnél tanultam meg a program felsővezeték-tervező részét, amiről el kell mondanom, hogy igen jól sikerült. Az ember pillanatok alatt megérti, és ha el tud attól vonatkoztatni, hogy természetesen nem áll rendelkezésre minden felsővezeték-fajta, és csak mankónak használja az építéshez, akkor igen hasznos tud lenni. Külön jó, hogy a több vágány fölé belógó tartókhoz külön-külön lehet a felsővezetéket tartó függesztéseket berakni, így különféle vágánytengely-távolságok esetében is jól használható a rendszer (mint a modell – pl. a Viessmann ilyen termékeinél is eltolhatók a függesztések oldalirányba).

Megrajzoltam, fiókba raktam. Az eredmény tetszik, egyszerű is, látványos is, de azt hiszem nem ez lesz az az állomás, amit meg fogok építeni. Jó lenne, valami egy vágányos villamosított vonalon fekvő, 4-5 vágánnyal rendelkező állomást találni, amelynek szép, jellegzetes magyar felvételi épülettel rendelkezik. Szóval a keresés nem állt meg, további agymenések várhatóak post formájában modulállomás-tervezés témakörben…

Az állomásról készített képek a www.vasutallomasok.hu oldalról származnak.

A terv két nézőpontot ad: az egyik oldal a nyíltvonal, míg a hegynek álcázott paraván mögött egy kisebb gyártelepet kiszolgáló iparvágány-rendszer található. Ha valakinek nincs kedve kidolgozni a hátsó részt, akkor el is hagyhatja a csonkavágányokat, és némi automatika beépítésével felváltva járathatja a vonatait. Roppant jó tud lenni egy ilyen megoldás is – én például órákig tudom nézni a különféle mozgó vonatokat – itt akár négy vonatot is lehet járatni, ami már igencsak leköti a szemlélődőt. A viszonyítás kedvéért leírom, hogy a fenti terven, az úriember kezében lévő vágányelem 248mm hosszú.

Ha valaki a Model Railroaderben megjelent cikksorozatra kíváncsi, akkor a http://www.trains.com/mrr/default.aspx?c=a&id=3727 linken kaphat információt (innen elindulva, akár meg is vásárolhatja az adott lapszámokat).

A terepasztal modulárisan lett felépítve, négyvágányos pályával rajtuk és persze számos állomással. A sínek hossza egy-egy körben 20 métert ér el, ami N-es méretben elég korrekt vasúti forgalmat tud jelenteni. A pályát sörgyár, szénbánya, különböző rakodóvágányok is színesítik, így változatos tehervonati szerelvények is üzemeltethetők. Persze fűtőház és ezzel fordítókorong sem maradhatott ki a mókából, mondhatni ezek alapvető kellékei egy ennyire nagy terepasztalnak. Merthogy a mérete nem csekély: 10 darab 1,2 méterszer 0,6 méteres modulból áll, ami mellé még hat 1,2 méteres modul is társul a tárolópályaudvar részére, ahol 24 vonat állhat egyszerre, ez pedig több mint elegendő lehet kiállításokon a látogatók figyelmének lekötésére. Az asztal üzemeltetéséhez hat kezelő kell, lévén nem digitális üzemű, a nagy számú vonalak és vonatok miatt ennyire szükség van.

Az asztal Christine és John Brady közös alkotása, ők a brit N Gauge Society Word Wide Group-jának a tagjai. A képek (John Brady és Tim Hitch) közléséhez az NGS WWG hozzájárult, John örömmel vette, hogy magyar közönségnek is be tudja mutatni a munkájuk eredményét.

A pálya alapvetően dízelüzemre ven kitalálva. DR 118,119 viheti a személy- és tehervonatokat, míg a 110-esek a tolatós tehereket szolgálhatják ki. Elképzelhető azonban, hogy nehezebb gépek – Taiga-trommel (a mi M62-esünk NDK-s megfelelője) és Ludmilla is tiszteletét teheti a terepasztalon. Ezeknek azonban komolyabb tehervonatokat illik összeállítani, vagy egy komolyabb expresszvonatot – ez utóbbi azonban jól meggondolandó, hiszen ilyen kicsi állomásokról ritkán indultak sok kocsis expresszvonatok. Ha rövidebb vonatokkal operálunk, akkor az állomás vágányhosszaiból adódóan valóságosabbnak hat a kép – a vonatok nem érnek váltókörzettől váltókörzetig. 

Az alaptéma egy kisváros állomása, a vonalvezetés pedig a klasszikus nyolcas, csak még egy csavarral megnyújtva. Azzal, hogy a váltókörzetek ívbe kerültek, sikerült az állomás első három vágányát 190cm hosszúra venni. Így 5-6 négytengelyes személyvagon mozdonnyal együtt elfér az állomáson, és a minimális R4 íveknek köszönhetően modern, hosszabb kocsik is közlekedtethetőek a pályán.  A fűtőház a dízel-, vagy villanymozonyok közlekedtetésével is megmaradhat, legfeljebb a szenelő és homokoló tornyokat nem szükséges megépíteni.

Ugyanezt az asztalt N-es méretben is megrajzoltam, a következő publikálandó terv ez lesz.

Az alapkoncepció egy nagyobb város ritkábban lakott részén lévő, hajdan nagyobb forgalmú állomás. Mostmár csak az elővárosi szerelvények állnak meg, és néhány tolatós teher hoz néha 1-2 kocsit a rakodóvágányra. A fenti gyárnál lévő iparvágány is ad némi forgalmat, de az alsó állomáson nem EC-k állnak meg, és nem is százkocsis tehervonatok kereszteznek. Viszont lehetőség van a játékra. 

A belváros, a magas házak érdekes kidolgozási lehetőséget adnak. Én egyvalamivel toldanám még meg: a főutcán villamosvonalat építenék, egy esetleges hurokkal az állomás előtt, de Faller Car buszokkal is igencsak fel lehet az asztalt dobni.

A hegyes táj roppant jó lehetőséget ad azoknak, akik szeretik a sziklás hegyoldalakat. Akár sima, füves részek, akár sziklák szabdalta erdő is megjeleníthető a tájon. Az igazán mániás modellező felépítheti a BRAWA felvonóját az állomás és valamely hegycsúcs között, még több életet vive a terepasztalba.

Egy régi ígéretemnek teszek eleget most, mégpedig terepasztal-terv vonatkozásában. Kaptam jópár levelet ez ügyben, akkor hajrá, vágjunk bele ebbe is  Azonban nem csak nekem áll a lehetőség, aki úgy érzi, szívesen megosztja másokkal a rajzolt terveit, az ne habozzon, tessék alkotni és publikálni a vonatmagazin.hu-n.  A sort egy H0-ás mértű tervvel nyitom, klikkelés után pedig egy rövid leírást is lehet róla olvasni.

Az alapötlet egy völgyben fekvő kisebb állomás, mellékvonali, vagy kisebb forgalmú fővonali részen. A terv alapkoncepciója az állomás felett átmenő nagy völgyhíd, és a látványos vonalmenet. Ez utóbbiból három rész van, ahol figyelhetjük a vonatot haladás közben – van aki nem szeret tolatni, csak nézni a vonatait. 

Három vonatot lehet járatni felváltva, de ha a hátsó parádé-részt hegy alá rejti az ember, ott akár egy háromvágányos rejtett állomás is elfér, és van lehetőség a vonatcserére.