Főoldal » Archívum

Postok a Vasút kategóriában

Címlap, Énblog, Érdekesség, Vasút, Vasútfejlesztés »

[ golaz | 2011 aug 28 | 3 megjegyzés ]

Nézzünk körül egy kicsit Líbiában, ahol most ugyan nem sok vasút van, de valamikor volt.

A nem sok jelenleg 14 kilométer és ennek rövid története a következő:

1993 – ban Kadhafi kijelentette, hogy meg kell építeni a Transmagreb vasútvonalat és egy az ország déli részére vezető szárnyvonalat. Orosz és kínai cégek végezték az építési munkákat, az oroszok már elkészültek egy 14 kilométeres szakasszal amikor kitört a felkelés és abbamaradt az építkezés. Nagy kérdés, hogy folytatják, vagy ez a vasút is gazdátlanul fog porosodni a sivatagban.

Ezután a kitérő után tekintsük át, hogy merre és milyen vasutak voltak korábban. A líbiai vasutak az olasz uralom idején az ország két központja, a nyugati Tripoli, (Tripolitania központja)  és a keleti Bengázi (Cirenaica központja) környékén üzemeltek. Ezek a vasutak 950 mm – es nyomtávolsággal épültek, mert az olaszok valamiért nagyon szeretik ezt a nyomtávolságot – ma is sok vonat jár Olaszországban 950 mm – es pályákon.

A vasutakat 1943 – tól  a szövetséges adminisztráció üzemeltette, 1946 – tól pedig a líbiai királyság hatóságai.

A líbiai vasutak története 1911 – ben kezdődött, amikor az olasz – török háborúban az olaszok megérkeztek a mai Tripoli környékére. Mivel semmilyen infrastruktúra nem volt a területen 1912 március 17 – ére 950 mm nyomtávolságú vasutat építettek 11 kilométer hosszban Ain Zaráig hadianyagok szállítására. A vonalat szeptember 5 – ére 39 kilométer hosszan Tagiurába és a másik irányba Garganescen át Zanzurig hosszabbították meg. A háború után, 1913 – ban a hadseregtől az olasz Államvasút vette át a vasútvonalakat és új vonalak épültek, 1919 – re összesen 180 kilométer vasút volt Líbiában, egy Y alakú hálózaton, melynek közepén Tripoli volt, keletre az Y szára a rövid 21 kilométer hosszú, Tagiuraba vezető vonal volt, a  nyugatra vezető vonal a 118 kilométer hosszú Zuarába  és a délre 90 kilométer hosszan vezető Vertice 31 végállomású vonalak voltak.

1942 – ben elkezték építeni a Transmagreb vasutat, amely Tunéziából Egyiptomba ment volna. Egyes szakaszokon a síneket is lefektették és hosszan elkészültek az alépítmények is. Azonban a harci cselekmények feleslegessé tették a vasutat és az építését a háború után sem folytatták. A vasútvonalak többsége 1962 – ben szűnt meg.

Tripoli központi pályaudvara, innen kelet felé, a rövid Tagiurába vezető vonalat próbáljuk meg virtuálisan bejárni. Bár nem sok nyoma maradt. Az állomás Tripoliban a mai tv-székház helyén egy átmenő állomás volt. 2 kilométer után még a város területén Tripoli – Riccardo állomáson, további 1 kilométer múlva  a kaszárnya mellett álltak meg a vonatok. 9 kilométerre volt Fornacci állomás, innen egy időben egy vágány vezetett a versenypályához (ma repülőtér van a helyén). A vasút a tengerparttól távolabb haladt, mára már szinte teljesen beépített területen. Talán ezen a rövid szakaszon látszik a nyoma.

Az Y másik két ága a Tripolitól nyugatra Bivio el – Ghiran településnél ágazott el. A hosszabb, tengerparti Zuarába vezető vonal lett volna a Transmagreb vasút része és a nemrég építeni kezdett vasútvonal is ezen a nyomvonalon halad. A déli vasútvonal Vertice 31 (31 – es hegycsúcs) nevű helyig ment. Ez kb. egy még a sivatagban is teljesen jelentéktelen hely lehetett valahol itt. A vonal végpontja Garian város lett volna, de odáig soha nem jutott el vonat.

Az ország keleti felén, Bengázi környékén csak 1914 – ben épült meg az első vasút Bengázi és Benina között 19 kilométer hosszan. További rövid szakaszok épültek Derna környékén. Ezek mind 600 mm nyomtávolságú vonalak voltak. 1926 – 27 – ben a Bengazi – Benina vonalat átépítették 950 mm nyomtávolságúra és meghosszabbították Barcéig, így összesen 108 kilométer hosszú lett a vasút. A háború idején még 40 kilométer hosszan Derna felé vezették. A barcei vonalon 1965 – ig volt forgalom, ez volt az utolsó vonal, amit megszüntettek.

Dízelmozdony Noagia állomáson. Ez az állomás valószínűleg a Bengázitól délre vezető vonalon lehetett.

Dízelmozdony Bengáziban.

Teherkocsi

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Bengázi vasútállomás

Angol dízelmozdony Bengáziban 1943 után.

Az angol mozdony oldalról.

 

 

 

 

 

 

 

 

Szintén 1926 – ban épült az 56 kilométer hosszú Bengázi – Soluch vonal. Így tehát egy fordított V alakú hálózat jött létre.

Bengázi térképe, az állomás a kör alakú öböl közepétől jobbra van a térképen. A másik vasútállomás a Berca nevű településhez tartozik már. Ahogy a Tripoliban épült állomást is már lebontották, úgy lebontották ezt is, és ahogy a Tripoliban az állami televízió épülete, úgy Bengáziban is a Kadhafi rendszer egyik központja épült a helyére. A térképen két vasútvonal hagyja el a várost, a baloldali délre, a lefelé nyugatra tart. Voltak rövidebb iparvágányok is, amelyek átlépték a város határát, ezekről főleg nem maradt fent semmi. A déli irányú vasút Soluch településen ért véget, 56 kilométer hosszú volt. A nyomvonala ma is kivehető. A másik ág Barce felé 108 kilométer hosszú volt. Ennek a nyomvonala is elég jól követhető és Bengázitól távolodva Regima (kép), Bu Mariam (1. kép, 2. kép) és Sidi Gibrin (1. kép, 2. kép) és Barce (1.kép, 2. kép) állomások megmaradtak.

A háború idején egy normálnyomtávú vasutat építettek az új-zélandi és indiai csapatok a 1941 november és 1942 június között. Ez Sallumnál az egyiptomi hálózathoz csatlakozott és a határ líbiai oldalán 125 kilométer hosszan vezetett Tobrukig. A hadi helyzet változásával a németek és az olaszok használták, majd ismét a szövetségesek. 1946 december 20 – án zárták be. Ennek a vasútnak elég sok nyoma maradt, a nyomvonal, az állomások egész jól kivehetőek.

Sallumtól járjuk be a vonalat, a vonal végpontja itt van. Megvan még az állomás is, sőt még néhány vagon is porosodik az állomáson! Az állomás után egy delta volt, délre az egyiptomi vasút és északra Tobruk felé.  A nyomvonal a kezdetétől eltekintve egész jól látszik a sivatagban

a sivatagban

a sivatagban

a sivatagban.

Már meg is érkeztünk szinte. Tobruk mellett egy érdekes formájú, ovális alaprajzú állomás van és itt is rozsdásodik egy vonat! Ezek az állomások, mivel a rakodók az átmenő vágánytól messze voltak, nehezebb célpontot nyújtottak az ellenséges légierőnek. Kicsivel arrébb Tobruk felé volt a vonal eredeti végpontja (kb. így nézhetett ki), 1942 – ben szép vonalkifejtésekkel levezették a kikötőig, mert akkor innen Egyiptom felé szállították rajta a hadianyagokat.

Ha lesz érdeklődés a téma iránt, akkor a következő cikkben a járműveket mutatom be. Ha nem, akkor elsüllyed a virtuális homokban. :)

 

Élménybeszámoló, Vasút »

[ golaz | 2011 aug 22 | 1 megjegyzés ]
A régi zimonyi állomás emlékműve a Dunaparton

A régi zimonyi állomás emlékműve a Dunaparton

1884 – től a Belgrádba Magyarország felől érkező vonatok még hazai földön betértek a Duna mellett fekvő zimonyi vasútállomásra, majd egy hatalmas réten épített alacsony töltésen érték el a Száván átvezető hidat. Rögtön a híd túloldalán balra kanyarodtak és már Belgrád központi pályaudvarán voltak. Innen irányváltás után folytatták útjukat a Balkánon. A tehervonatok a pályaudvarról átállhattak a Száva melletti rakodóparthoz. Ekkor Belgrád határállomás volt, a Nisbe induló fővonal elején, 1919 után viszont belföldi vasútvonalak csomópontjává vált. A Skopje, Nis és Újvidék vagy Zágráb felé menő vonatokat meg kellett fordítani.

(tovább…)

Élménybeszámoló, Vasút »

[ Tastam | 2011 aug 18 | Nincs megjegyzés ]

A közelmúltban egy székelyföldi utazáson vettem részt, amely annyiban volt érdekes számomra, hogy először utaztam arrafelé személygépkocsival. Feleségemmel és egy baráti párral mentünk, a program középpontjában nem a vasút állt. Szállást egy középponti helyen, Csíkszeredában (Miercurea Ciuc) foglaltunk, ahonnan csillagtúra-szerűen indultunk, majd’minden napon más irányba. Számos olyan helyet sikerült felkeresnünk, amelyet eddigi, vonatos útjaim alkalmával nem láthattam, azonban a szóba jöhető látványosságok nagy részének megtekintését – idő hiányában – most is egy későbbi időpontra kellett halasztanunk. A gépkocsivezetés feladatának oroszlánrészét barátom teljesítette, semmiképp nem lett volna célszerű, hogy jómagam egy friss jogosítvány birtokában pont az erdélyi hegy-völgyes úthálózaton gyakoroljak. Természetesen minden nap sikerült vasutat is látnunk és megörökítenünk. Lehetőség szerint a nyíltvonali helyszíneket próbáltuk előnyben részesíteni, hisz’ korábban leginkább állomásokon fotóztunk. Lássuk hát, mi minden került terítékre a vasúti témakörben! (tovább…)

Címlap, Élménybeszámoló, Vasút, Villamosok, BKV »

[ vorsignal | 2011 aug 18 | 2 megjegyzés ]

Csehország villamosos városai mindig tartogatnak érdekes dolgokat a közlekedés iránt érdeklődők számára (is), különösen akkor, ha az illető megrögzött Tatra mániás. Természetesen Brnóban is jelen vannak Csehország (és a volt szocialista blokk) emblematikus villamosai, a “gömbölyűtátrák”. Ezekből két fő típus készült, a szóló a T3-as, a csuklós pedig a K2-es típusjelzést kapta. Az egyes kocsikat az idők folyamán különböző műszaki tartalommal újították fel, így a típusjelzések mára meglehetősen szövevényesek lettek. (tovább…)

Lapszemle, Könyvbemutató, Vasút »

[ IST | 2011 aug 15 | Nincs megjegyzés ]

Nemrég landolt a postaládámban a Modern Locomotives Illustrated legutóbbi száma, amelyet már nagyon vártam. A várakozás oka a téma volt, mivel az újságban a Class 158-as és Class 159-es dízel motorvonatok kerülnek bemutatásra. A magazint aztán hiányérzettel tettem le: a korábbi számokhoz képest nagyon kevés információ van a kialakítás körülményeiről, sokkal többet foglalkozik a szerző azzal, hogy merre, milyen festésben futott ez az univerziális gép. Természetesen vannak fotók az építés alatt lévő járművekről, kezdetleges rajzok a várható kinézetről, de így is több az infó a képek mellett, mint a szöveges részben, ez pedig a korábbi számokat alapul véve kissé csalódást keltett bennem. Mondjuk legalább a képanyag az eszméletlenül jó szokás szerint, így aztán nyilván nem bánom, hogy továbbra is előfizetője vagyok a magazinnak, valamint javaslom a beszerzését annak akit érdekel a brit vasút, főleg mivel egy napjainkban is közlekedő motorvonatról van szó benne.

Címlap, Élménybeszámoló, Vasút »

[ B.Zsolt | 2011 júl 26 | 6 megjegyzés ]

Planegg állomáson minden nap keresztülrobog jó pár regionális ingavonat a müncheni S-Bahnok mellett. Már sokfelé utaztam, de ezekkel a vonatokkal még nem, így hát utánajártam, hová is mennek pontosan. Az iránytáblájuk szerint minden második egészen Innsbruckig közlekedik.

A DB.de menetrendi keresővel megpróbáltam megkeresni az Innsbruckba közlekedő vonatot. De akárhogy is próbálkoztam, mindig a Rosenheim-on át közlekedő, Milánóba tartó EuroCity-t ajánlotta fel a program, vagy egy több-átszállásos kapcsolatot. Nem találtam a menetrendben közvetlen vonatot. Végül egy trükkhöz folyamodtam: beírtam egy közelebbi, kisebb állomást, majd a menetrendben megnéztem, mi közlekedik oda. Végül csak ráakadtam így a regionális vonatomra. Érdekes, mert ez az eljutás számomra csak kb 30 perccel hosszabb, de árban kevesebb, mint a fele! (tovább…)

Élménybeszámoló, Vasút »

[ Tastam | 2011 júl 23 | 1 megjegyzés ]

Az igazi vasútbarátnak, ha vonatközlekedés beszüntetésének veszi hírét, megnehezül a szíve, légyen az “áldozat” hazai, vagy külhoni vaspálya. Mostanában a korábban mintavasútnak tartott Osztrák Szövetségi Vasút (ÖBB) háza tájáról érkeznek ilyesfajta hírek, július utolsó napján például – a tervek szerint – a Friedberg – Felsőőr (Oberwart) vonalon megy el az utolsó személyvonat. Ez a vonal pedig megdobbantja szívünket, hiszen burgenlandi szakasza 1888-ban, a vasút megépítése idején Magyarország része volt. A Szombathely – Pinkafői Helyiérdekű Vasút igen változatos történelmét sajnos végigkíséri a visszafejlődés, hiszen a pálya forgalmát több lépcsőben, fokozatosan számolta fel a gazda. A hév vonalának nagy része Trianon után Ausztriához került, a forgalmat ezután az ÖBB (1947-ig BBÖ) szervezte. Ekkor épült meg a Pinkafőtől (Pinkafeld) Friedberg állomásig vezető összeköttetés, hiszen a pálya osztrák földön nem csatlakozott sehová. A határforgalom a vasfüggöny felhúzása után, 1950-ben szűnt meg, rá egy évtizedre az addigra államosított Szombathely – Búcsú vonal forgalma állt le. Ausztriában ekkor még a volt határállomásig, Rohoncig (Rechnitz) jártak a vonatok, ám 1982. október 18-án a Rohonc – Nagyszentmihály (Großpetersdorf), majd 1987. június 30-án a Nagyszentmihály – Felsőőr szakaszon állt le a személyszállítás. E 25 km-es vonalszakaszt 1989 óta a Südburgenländische Regionalbahn (SRB) társaság kezeli, mely a nem túl sűrű teherforgalmat két MÁV-eredetű M31-essel bonyolítja le. A nyári időszakban nosztalgiavonatok közlekednek egy szakaszán, melyet korábban gőzmozdony, jelenleg M31-es továbbít. A Felsőőrnél kiágazó, 1903-ban átadott, Felsőlövőre vezető szárnyvonal személyforgalma 1987. június 30-án állt le, itt jelenleg – meghatározott napokon – motoros pályakocsikból álló turistavonatok közlekednek. 2011. június 28-án egy kisebb csapat tagjaként beutaztam a még üzemelő pályát Friedberg és Felsőőr között, az alábbiakban erről az utazásról lesz szó. (tovább…)

Érdekesség, Vasút, Villamosok, BKV »

[ Peti44 | 2011 júl 18 | 12 megjegyzés ]

Nem kell rögtön komoly dologra gondolni, nem villamosítják a Budapest – Esztergom vasútvonalat, csak egy kis érdekességre hívnám fel a figyelmet. Még régebben egy civil szervezet elhatározta, hogy a kaszásdűlői hévmegállóban kidíszítik az esőbeállót. Ezt úgy sikerült megoldani, hogy festékszóróval színes képeket festettek az esőbeálló falaira, amelyek a környék fontosabb látnivalóit ábrázolják. Aztán az aquincumi megállót is megcsinálták, és itt jött ez a baki. Az egyik kép ugyanis az Északi-összekötő vasúti hidat ábrázolja, és (gondolom) a könnyebb érthetőség kedvéért tettek rá egy vonatot is, viszont nem a 2-es vonalon megszokott Desirot, hanem a Flirtöt. Nyilván nem értettek hozzá, de szerintem azért utánanézhettek volna előtte. (tovább…)

Címlap, Élménybeszámoló, Vasút »

[ B.Zsolt | 2011 júl 17 | 2 megjegyzés ]

Mióta elolvastam a Vonattal a Föld körül című könyvben a TGV-ről szóló fejezetet, azóta szerettem volna kipróbálni, milyen is utazni vele. Évek óta terveztem, hogy Párizsból Marseille-be elutazom a francia szupervonattal. 2010-ben már egész közel jártam hozzá, a pénztárnál már megérdeklődtem a jegyárakat, és másnap majdnem meg is vettem a jegyet, azonban kaptam egy e-mailt egy volt kollégámtól, hogy munkalehetőség van Münchenben, ha van kedvem, menjek ki. Így a tervem újabb egy évet csúszott, helyette azon a nyáron Velencébe utaztam egy napra Münchenből (lásd a tavalyi cikkemet). (tovább…)

Érdekesség, Lapszemle, Könyvbemutató, Vasút »

[ crash | 2011 júl 12 | 2 megjegyzés ]

Nem szokásom túl gyakran honlapajánlókat írni – lapszemlét is már jó ideje nem írtam, de most következzen egy ilyen téma. Esti internetes bóklászásom közben bukkantam a BritishRailways.tv oldalra. Nem vagyok egy nagy angol vasút fan (najó, a class66 azért nagy kedvenc), de a monitor előtt ragadtam egy pár órára az oldal hatására. A honlap a vonatmagazinhoz hasonló közösségi oldal, ahová mindenki szabadon tölthet fel általa készített angol vasúti témájú videókat.  (tovább…)

Kiállítás, Modellvasút, Vasút »

[ crash | 2011 júl 8 | 11 megjegyzés ]

Először gondolkoztam, hogy milyen címet adjak a postnak, de csak belevettem a Temofeszt – a keresőket is eteni kell kulcsszavakkal, az ilyeneket meg külön szeretik. A lényeg, hogy hálistennek ismét van nagyszabású vasútmodell-kiállítás az egykori Északi Járműjavító területén, és most Temofesztnek hívják. Ne kérdezze senki, hogy mit jelent – én elsőnek termoszfesztnek olvastam, és nagyon nem tudtam hova tenni a dolgot. Ja, és mégvalami a névhez: állítólag már az előzőeknek is ez volt a nevük, mert hivatalosan III. NEMZETKÖZI VASÚT ÉS KÖZLEKEDÉS – TECHNIKAI MODELL FESZTIVÁL (TEMOFEST) a rendezvény neve. Nekem akkor is Termoszfeszt…

Idén – az előző kettővel ellenkezőleg – a nagycsarnokban kerül megrendezésre a kiállítás, ahol háromezer négyzetméteren gyűltek össze a hazai vasútmodellezők. Mindig azt mondom, ha megkérdezi valaki, hogy miért érdemes ezt megnézni, hogy mert itt van Magyarország vasútmodellezőinek 80%-a, ezt nem érdemes kihagyni. A másik ok, hogy én azt látom, hogy a hazai kluboknál ez a kiállítás az év meghatározó rendezvénye, mindenki készül valami újjal, és igyekszik úgy szervezni a programot, hogy itt lehessen. (tovább…)

Énblog, Vonatfotózás »

[ Benbe | 2011 júl 2 | Nincs megjegyzés ]

Észre sem vettem, és Hajtó Bálint-i méretekre növekedett a honlapom! Úgyhogy mielőtt elrohannék két kedves barátom lakodalmába fotózni, még hírt adok róla, hogy (a hagyományokat követve) ismét egy vendégművész képe lett kerek ezres, mégpedig Panyik-Tóth János MDmot 3006-ot ábrázoló fotója a tízezredik kép a benbe.hu-n!

Élménybeszámoló »

[ LokottZsiraf | 2011 jún 24 | 4 megjegyzés ]

Lássuk a múltkori stockholmi utazás képes beszámolójának második felét!

Az első részben jártunk néhány metróállomáson – főként a T-centralenen. Mai, fájóan rövid kirándulásunk során utazunk egy megállót a Saltsjöbananon, megtekintjük minden stockholmi buszvezető fegyverét A Személyre Szabott Pecsételőt, illetve felfedezzük a stockholmi villamosjáratot kalauznőstől. Tippelős kérdés, vajon hányas számú az egyetlen belvárosi villamosvonal? Hajtás után a részletek. (tovább…)

Élménybeszámoló, Vasút »

[ Tastam | 2011 jún 23 | 2 megjegyzés ]

Ha a Székely gyorsról van szó, tapasztalataim szerint két részre oszlik a hazai vasútrajongó-társadalom. Az egyik tábor helyesli, figyelemmel kíséri és esetleg utazik vele, míg a másik csoport tagjai elítélik a vonat közlekedése körüli felhajtást, de azért általában odafigyelnek rá, viszont nem utaznak vele. Ez utóbbi megállapítás leginkább arra a tényre vezethető vissza, hogy a sajnálatos módon egyre emelkedő részvételi díjat sokan nem tudják, vagy nem akarják kifizetni, esetleg más, olcsóbb(nak tűnő) megoldást választanak az odajutáshoz. Az alábbiakban bemutatott felvételek a 2011 Pünkösdjekor leközlekedett Székely gyors útja során készültek, azonban más közük nincs a nevezetes vonathoz. Nem lesz látható sem ováció, sem zászlólengetés, de a szerelvény kocsijai is legfeljebb mellékesen, a háttérben bukkannak fel. Mondhatjuk úgy is, hogy ez a fotóriport a Székely gyorsos tudósítások mellékterméke, amely a Román Vasút (CFR) mindennapos életébe enged bepillantást. Lássuk hát, mi mindent láttam, mit sikerült megörökítenem a bautzeni gyártású gyorsvonati vagon ablakából, illetve az ott-tartózkodás idején – természetesen a teljesség legcsekélyebb igénye nélkül. (tovább…)

Címlap, Élménybeszámoló, Vasút »

[ btx | 2011 jún 22 | 9 megjegyzés ]

Pénteken közlekedett utoljára menetrend szerinti MDmot vontatta szerelvény teljes összeállításban. Elképzelhető, hogy a Bx-eket még néhány hétig láthatjuk más vonatok kocsijai közé besorozva, azonban a vezérlőnek 17-én lejárt a futási engedélye, így ővele már nem fogunk többet találkozni. Ez azt is jelenti, hogy a MÁV amúgy sem túl színes dízelparkja még egy járművel szegényebb lett, az MD-k kiszolgálta vonalak egy részén a csehszlovák ipar remekei, a Bzmot-ok vették át az uralmat, amelyek szerintem az utasok szempontjából nézve visszalépést jelentenek a Piroskákhoz képest – nekem pedig ezentúl egy okkal kevesebb lesz, hogy elmenjek Debrecenbe.

(tovább…)