Fantáziátlan vagyok, de megint a Semmeringen jártam. Hogy miért? Leginkább, mivel a múlt héttől kezdve immár menetrend szerint járnak railjet-vonatok is Bécs és Graz, illetve Bécs és (Klagenfurton át) Villach között, ez pedig a hagyományos gyorsvonatok eltűnését és a jellegzetes, öreg 1142 sorozatú mozdonyok visszaszorulását okozza.

Sajnos a 1142-esek fotózásában nem voltam túl sikeres, és a pár, sikerült képen is kell még dolgozni, úgyhogy majd egyszer, egy hosszabb galériában elő is kerülnek. Addig az alábbi képeket tudom ajánlani Ausztria első hegyi vasútjának őszi világának megismeréséhez!

Nehéz tehervonat a 131 030-9-es pályaszámú villanymozdonnyal (mögötte valószínűleg a 131 029-1-es dolgozott)

A hétvégén egy rövid körutazást tettem Szlovákiában. Ezalatt elég sokfelé jártam, elég sokféle hangulatú helyet meglátogattam (természetesen vonatfotózási céllal), és jópár mozdonytípus is az objektívem elé került.

Az útvonal Budapest – Érsekújvár (Nové Zámky) – Nyitranovák (Nováky) – Kós (Koš) – Privigye (Prievidza) – Turócdivék (Diviaky) – Ruttka (Vrutký) – Sztrecsnó (Strečno) – Liptószentmiklós (Liptovsky Mikulas) – Vázsec (Važec) – Poprád-Felka (Poprad-Tatry) – Kassa (Košice) – Budapest volt.

Az Érsekújvár-Privigye vonal másodrendű, dízelvontatású fővonal, majdnem kizárólag 750-es Búvárokkal és 736-os Szamarakkal találkozni a személyvonatok élén, csak a Privigye-Nagytapolcsány (Topoľčany) kirohanósok egy része Ikerbézé (813-913 sorozat). Ezután a festői szépségű Privigye – Nyitrabánya (Handlová) – Felsőstubnya (Horná Štubňa) vonalon átutaztam a Kárpátok Szlovákiát hosszában kettészelő vonulatán, majd Sztrecsnóban egy remek, 9 eurós szálláson aludni tértem.

Hajnalban megnéztem a várat és fotóztam egy pár vonatot vele, majd a Pozsony-Kassa fővonalon folytattam a fotózást, liptószentmiklósi átszállás után a Magas-Tátra lábánál fekvő Vázsecben. Sajnos a gyönyörű liptói víztározó partján nem sikerült fotóznom, túl messze vannak a fotóhelyek az állomástól, de talán majd egy másik alkalommal!

A napot pedig Poprádon fotózással, illetve egy, a Liptov gyorsvonat étkezőkocsijában 8,3 euróért elköltött kiváló vacsorával zártam (sörökkel együtt), majd a Rákóczi IC-vel értem haza Budapestre.

Igen, szó szerint meglátjuk, ugyanis képek következnek. Azokból a képekből szeretnék szemezgetni nektek, amiket 15 évvel ezelőtt, első fényképezőgépemmel készítettem. A képek nem profi minőségűek. Sem tudásom nem volt, a fényképezőgép és a negatív filmanyag sem volt minőségi felszerelés. Mégis így 15 év távlatából visszanézve érdekes lehet, hogy mi volt akkor, mi van most, mi változott azóta és mi nem. Következzenek a képek:

V43 1183 várja 1996 júliusának egyik napos reggelén Székesfehérváron, hogy az éppen megérkezett tapolcai vonatról lejárjon a Szergej és gépcsere után indulhassanak tovább Budapestre. A tapolcai vonatok gépcseréje ekkor még új dolog volt, 1995 őszén még Nohabok jártak a Délibe.

Páros pózolás a fotósnak. M62 215 még többször vissza fog térni a későbbiekben a képeimen, érdemes megjegyezni a mostani állapotát, az olajat prüszkölő motorjától koszos tetőt. Nekem így Szergej a Szergej.

Napfény, nyár, irány a Balaton. Reggeli gyorsok keresztje Csajágon. A vonómozdony M62 215, amit csak azért nem fényképeztem le, mert a vezérnek sűrgős dolga támadt a bokorban, nem akartam megzavarni. Szemből érkezik a vérnarancs ruhás M61 020 “Alutus” nevű vonatával, melynek nagy része a román államvasút (CFR) sötétkék, egyik végükön széles ferde fehér csíkkal ellátott kocsijaiból állt. A vonat fehérvári gépcsere után a Keletibe ment, hogy utána romániai célpontja felé induljon tovább. Az Alutus csak pár évig közlekedett Tapolcára, és a mai időkhöz képest érdekes lehet, hogy nem csak a szerelvényt vitték tovább a vidéki célállomásra, hanem maradt a vonatszám is, közvetlen vonatként volt meghírdetve.

Visszatértünk Fehérvárra, az időpont még mindig 1996 júliusa. V43 1177 személyvonatával vár az indulásra. Klasszik Szili, klasszik Bhv-k és a szokásos BDh a kerékpárszállításhoz. A mozdonyon még él a beosztott személyzet által elkészített egyedi festés: keret a pályaszám körül, csíkozás az akkuládán, a légtartályon, a pályakotrón, az ereszcsatornán és a gép “fehérváriságát” hírdető városcímer sem hiányozhatott. A piros orr a távvezérlési csatlás leellenőrzöttségére utal.

Először is bocsánat a kép minőségéért, de ezt muszály megmutatnom. A mozdony M44 501, mint ipar tartalék tevékenykedik. A mögötte látható kéttengelyes személykocsiban tartózkodott a tolatószemélyzet. A kocsi homlokfalán elmlékeim szerint egy homlokfényszóró is volt, azokra az esetekre, ha tolva kellett kimenni valamelyik iparvágányra. Nem mindenhol volt meg a lehetősége a körüljárásnak illetve nem húzták vele az időt, kimentek tolva. Az első teherkocsi egy Ks/Lgs típusú kocsi, amelynek a rakománya érdekes. A kocsi MÁV “háztól-házig” kisméretű konténerekkel van megrakva. Akkoriban még használták őket. Ma már csak legfeljebb szertárként funkcionálnak.

Na hosszú idő a 15 év?

Aki nem tudja ebből eldönteni, az kisérje figyelemmel a további cikkeimet, ugyanis terveim szerint cikksorozatot szeretnék csinálni. Az első fényképezőgépem használatba vétele után hosszú évekig többé-kevésbé rendszeresen fényképeztem, minden hónapra jutni fog valami. Foly.köv.

A képek egy részét a http://rail.phototrans.eu/ weblapon találtam, ezt a kiváló oldalt minden, a téma iránt érdeklődőnek tudom ajánlani.

Április 16-án, a bakonyi túrával egy napon közlekedett Kassára élményvonat a Nosztalgia Kft. szervezésében. Sajnos az indulás, ill. a vonatfűtés tekintetében volt némi fennakadás… de aztán belföldi supercity-ként szeltük át az országot:)

Kassán a járműparádé nagy részéről lemaradtunk, de azért elbóklásztunk a hatalmas fűtőházban. Majd séta a városban, egy laza ebéd és sör volt a befejező akkord:)

és akkor a galéria:

[nggallery id=60]

Az előzetesbe a képeket igyekeztem úgy összeválogatni, hogy minél szélesebb rálátást biztosítson a piros vonatok sokszínűségére. Nem a legjobban sikerült képek ezek feltétlenül – maradjon meglepetés is az albumokhoz!

[nggallery id=59]

Ahogy arról már hírt adtunk, lekerült a korábbi ÖBB-masinákról a logó, és most jelkép nélkül, az oldalfalon kis NÖVOG-felirattal közlekednek a járművek. Néhány Jaffa-kocsin még látszik valami, de a fotókat ez alig befolyásolja.

Messziről még lehet fotózni, a tájban a kis villanymozdonyok és a sisis vonalakat mutató, agresszív arcú motorvonat jól mutat. Sajnos azonban a munkanap és szombaton Laubenbachmühléig közlekedő betétjáratok mind a kis Bombardier dízelmotorvonatokból állnak, amik egy ilyen komoly vasútüzemen, ilyen léptékű tájban a fotós számára hasznavehetetlenek, hiába gazdaságosak kis méretüknél fogva. Persze, még ez is jobb, mintha buszok járnának helyettük, mint azt a NÖVOG korábban tervezte, ugyanis a vasút – egyébként igen tekintélyes – hivatás- és távolsági forgalmát teljesen föl akarta függeszteni, és csak a hétvégi kirándulóforgalomra (elsősorban az Ötscherbär emelt komfortfokozatú vonatra) koncentrálni.

Meglátjuk még, mit hoz a jövő – amíg az unalmas Stadler-vonatok meg nem érkeznek, mindenképp érdemes lehet ellátogatni a kisvasútra, de igazi fotózást leginkább kocsival közlekedve lehet csapni.

[nggallery id=58]

Ez a hír talán nem sokakat csigáz föl, a legtöbben talán nem is hallottak róla, a napi gőzmozdonyos közlekedést kedvelők számára azonban egyfajta mekka volt az alacsony hágón át a nehezen megközelíthető szénbányákat a vasúti törzshálózattal összekötő vasútvonal. Különösen érdekes, hogy – mint a legtöbb kínai kisvasúton – itt is a LÁEV gőzmozdonyához roppant módon hasonló, de kínai gyártmányú gőzmozdonyok közlekedtek.

Kínában üzemelt normál nyomtávú vasút is gőzmozdonnyal – a Ji-Tong vonalat 1995-ben nyitották meg, még kizárólag gőzüzemre, itt a QJ sorozatú gőzösöket 2005-ben cserélték dízelekre -, mégis, igazán népszerűek a kis erdei- és bányavasutak voltak. Ezek talán leghíresebbje volt a Hua Nan vasút. Immár a megépült utakon teherautók szállítják a szenet a normálnyomközű vasútállomásig.

A vonalról többet megtudni és képeket találni elsősorban a következő, angol nyelvű webhelyeken lehet:

• Beszámoló egy 2004-es útról
• Beszámoló vonalhálózattal
• Flickr képek
• railpictures.net képek
• További videók

Idén is bemutatásra kerül egy gépészeti újdonság is: a fórumra kiszivárgott információk szerint a tavaly még a Gyermekvasút Mk45-öseit idéző fényezésű C50-es a hagyományos, fekete-piros GV-színtervet kapja meg.

Bővebb információk: gyermekvasut.hu

Képek a tavalyi kisvasúti napról

A képek egy részét a Vonatmagazin Galériájában már láthattátok.

“Kedves Vasútfotós barátunk!

Egy igazi időutazásra invitálunk, ugyanis 2011. március 14-n egy olyan fotósvonatra várunk, amelyet egy C-50-es típúsú mozdony fog húzni. A különlegessége abban áll, hogy a királyréti vonalon több mint 30 éve nem továbbított menetrend szerinti vonatot ez a mozdonytípus. Feledhetetlen együttállásokat kínálunk, mind a kisvasút, mind a nagyvasút vonataival, és olyan fotóhelyeket, amelyeket máskor nehezebben lehetne megközelíteni. Az indulási idopontot úgy időzítettük, hogy a távolabbi országrészekből sem legyen gond megközelíteni Kismarost.

Az utazás során, kérjük tartsd be kollégáink utasításait, akik jelezni fogják a fotómegállás helyszíneit és az indulásokat.
A program 11.45-től regisztrációval kezd?dik, majd Flirt típusú motorvonattal fotózható együtt a c50-es vontatta szerelvény. A fotósvonat egy vonali fotós megállás után Királyrétre közlekedik, ahol a Királyréti Hajtánypálya felújított járm?veit lehet kipróbálni. Visszaúton igazi csemege vár Paphegyen, ahol a Tóbi nevű motorvonattal, Mk48-as mozdonnyal, és a kisvasút Morgó nevű gozösével lehet készíteni együttállós képet. Útközben Kismaros felé több helyen lesz fotómegállás, Morgó állomáson pedig az Öreg Morgó Étteremben az éhes gyomrokat finom pizzával lehet kezelni. Kismarosra 17.15-re érünk vissza, ahol még a szerelvényt együtt lehet fotózni a 70-es vasútvonal vonataival (Szili+BMX összeállítás is lesz), egészen 18.15-ig.
A jegyeket előre kell megrendelni február 28-tól, legkés?bb 2011. március 13-án 17.00-ig. Lehet?ségek: online a www.kisvasut-kiralyret.hu internetes oldalon, szombat-vasárnap telefonon a kisvasút menetjegy pénztárában: 06 27 375 076 (9 és 17 óra között), illetve 8 és 16 óra között: 06 20 9514912.
A Retró Fotósvonat jegyárai:
Teljes árú jegy (tartalmazza az utazást a fotósvonaton, és egy 32 cm-es pizzát): 3.500 Ft.
Kedvezményes árú jegy (diák-nyugdíjas-vasúti arcképessel rendelkezoknek, 32 cm-es pizzával):
3.000 Ft.
Figyelem! A vonat legalább 30 utas jelentkezése esetén indul el!”

A Királyréti Erdei Vasút honlapjáról

Kedvcsinálónak álljanak itt egy tavalyi fotóvonatozás képei:

Továbbiak a benbe.hu-n.

480 001-0 Budapest - Déli pályaudvaron

A Bombardier megkezdte a MÁV-Trakciónak szállítandó 480-as sorozatú TRAXX P160 AC2 típusú mozdonyok első példányával a magyarországi, közforgalmú próbameneteket. A még mindig a gyár tulajdonában lévő mozdony immár menetrend szerinti személyszállító vonatokat továbbít, hol önmagában, hol a vonat eredeti gépét előfogatolva. Ma Szombathelyen járt, ahonnan a Ljubljanából érkező Citadella gyorsvonathoz Bobán csatlakozva tért vissza Budapestre.

480 001-0 Kelenföldön

480 001-0 Budapest - Déli pályaudvaron

480 001-0 Budapest - Déli pályaudvaron

A próbamenetek hétfőig tervezett fordáját föltöltöttem a honlapomra.

[singlepic id=828 w=320 h=240 float=center]

Három, korábban dízeles vonalon is villamos vontatással közlekednek a személyvonatok, eközben eltűntek az M41-esek a Kazincbarcika-Ózd vonalról is, helyettük InterPici motorvonatok közlekednek. Ezzel a 92-es vonal népszerűsége valószínűleg nagyban csökkenni fog.

Nem úgy a 94-es számú Miskolc-Tornanádaska(-Hídvégardó, országhatár-Abaújtorna) vonal, amelynek magyarországi szakaszán a Bzmot szerelvényeket M41-esek váltották. A Bódva völgyében haladó vonalról remélhetőleg sok szép képet fogunk látni mostanában.

A hét minden napján járnak immár az M41-esek Zirc és Veszprém között is, azon a szakaszon, amely véleményem szerint szépségében és fotózhatóságában fölülmúlja a Cuha-szurdokot is. Mostani kirándulásunknak más apropója is volt: Zircnél ágazik ki az a csak teherforgalmú mellékvonal, amelyen ismét Remot-Dácsiák húzzák a bauxitszállító szerelvényeket Dudarbányáról Veszprémbe, hogy hamarosan az Ajkai Timföldgyár nyelje el az ércet. A napi három rakott tehervonat a vadregényes mellékvonalon ebben a szép, napos időben a hóval borított tájon talán az év egyik legjobb magyarországi fotótémája volt. Engem legalábbis sokkal jobban lázba hozott, mint akárhány MÁV TRAXX gépmenet tudna.

Az oda- és visszaút töltelékeként, illetve vasárnap vonattal is fölkerestem a 29-es számú Börgönd-Tapolca vasútvonalat. Értelmetlen, de fotósok számára üdítő változás, hogy egy hajnali Zánka-Köveskál – Tapolca személyvonat kivételével minden vonat M41-es vontatással közlekedik, amit hétvégén egy Desiro motorkocsipár színesít. Mindkét nap sikerült lencsevégre kapnom az M41 2143-as, régies, bár nem autentikus festésű, számomra egy NoHAB fölbukkanásával egyenértékű nosztalgiát kiváltó dízelmozdonyt is.

[nggallery id=57]