Kérdésem lényege feléjük igazából az volt, hogy hol is tudnám itthon megvenni a programot, készül-e belőle magyar verzió, vagy pedig maradjak a külföldi megrendelésnél, ugyanis például az angoloknál vagy a németeknél – többek között – forgalomban van. A szegedi illetőségű CyperphobX névre hallgató csapat nem késlekedett a válasszal, mint megtudtam egyelőre csak külföldre találtak kiadót/forgalmazót, de szó van az itthoni terjesztésről is, az azonban még a jövő zenéje. A srácok voltak olyan rendesek és küldtek egy elérhetőséget a magyar – nem kereskedelmi – verzióhoz, így aztán semmi sem gátolt meg abban, hogy az éjszakáim jelentős részét villamossínek építésével, lámpák összehangolásával, buszútvonalak tervezésével, az átmenő forgalom terelgetésével töltsem. És gyanítom, hogy ti is ezt tennétek, ugyanis a program jó. Nagyon jó. De nem mennék ennyire előre a dolgok elébe, vagyishát egy kicsit mégis, következzen a részletesebb leírás előtt a program bemutató filmje:

Forgalomirányító illetve tömegközlekedést megszervező programot láttunk már mindannyian, nem is egyet, gondoljunk csak mondjuk előbbiből a SimSigre, utóbbiból a Traffic Giantre. Olyanra azonban nem emlékszem, ahol a tömegközlekedés megszervezésén kívül közvetlenül is ráhatásunk lett volna mondjuk az autókra vagy a kamionok forgalmára. Nyilván közvetett módon útépítéssel igen, de olyan komplexitással mint ami a TM-ben van már nem hinném. Persze ez bizonyíthatja az én meglehetősen rémes memóriámat is…

A Traffic Manager elindításakor alapvetően egy kisvárosban találjuk magunkat, amelynek lakói ide-oda vándorolnak ahogy azt már megszokhattuk az ilyen jellegű stratégiai programokban. Legfőképpen autóval közlekednek és baromira le szeretnék tenni azokat a parkolóházakban, hogy a célt inkább tömegközlekedéssel érjék el. Mindezt azért is szeretnék, mert dugók vannak, méghozzá nem kicsit, elsősorban persze saját maguk miatt, másodsorban az átmenő forgalom miatt. Ez persze azzal jár, hogy a szmog mértéke egyre csak növekszik, ami semmiképpen sem jelent vidám helyzetet. De itt jövünk a képbe mi és megmutatjuk, hogy nem csak a szánk nagy, nem csak fórumokon tudjuk osztani az észt a tutibbnál tutibb forgalomszervezési ötletekkel, hanem bizony istenkirályok vagyunk ha egy erre szakosodott számítógépes programban kell legénynek lenni a gáton, akarom mondani forgalomirányítónak a város fölött. Bár tudom, hogy mindenki már úgy született, hogy két másodperc után elboldogul mindenfajta játékkal, itt azonban a beépített oktatóvideókat érdemes végignézni, nem kevés bosszúságtól kíméljük meg magunkat ezzel: túl sok időt nem igényelnek és világosan megmutatja mindegyik az egyes problémákhoz fűződő lehetséges cselekvéseket. Nem szoktam ezt mondani, de itt tényleg hasznosak.

A problémát némileg vázoltam fentebb, de lássuk mikkel szembesülünk és milyen lehetőségeink vannak a megoldásra! Kezdjük mindjárt az áthaladó forgalommal!
A körgyűrűvel nem rendelkező városok esetén ugyebár gondot jelent, hogy olyanok is ott vannak az utakon akiknek igazából nem kellene, mert ők egyszerűen csak tovább akarnak haladni. Ezen forgalom iránya jól belőhető a valós életben is, táblák segítségével szépen lehet terelgetni az adott helyen ismeretlen autósokat, akik bár nem biztos, hogy így a legrövidebb úton jutnak át a városon, az már elképzelhetőbb, hogy kevesebb probléma árán. A játékban külön kis sárga alapú fekete kamion jelöli ezeket az autósokat. Útmutatás nélkül csak össze-vissza kacskaringóznak a városban, már-már tudatosan nem arra akarnak menni a behajtási és kihajtási pontok között, mint amerre normális lenne. Ezen viszont mi segíthetünk, minden egyes kereszteződésben megadhatjuk nekik, hogy merre kanyarodjanak. Nyilván nem egyesével, hanem pár egérkattintással komplett útvonalakat jelölhetünk ki nekik. Elsőre gondolom ti is azt hiszitek, hogy ez így túl könnyű: a játék elindítása után megállítjuk az időt, megnézzük honnan-hova szeretne eljutni az átmenő forgalom (több behajtási és kihajtási pont is van!), bekattintjuk a megfelelő útvonalakat, aztán ennyi, probléma letudva, jöhet a többi. Na ez nem fog működni. Vagyis igen, rövid ideig.

A játékban ugyanis telik-múlik az idő: egymást váltják a percek, az órák, a napok és a hónapok. Éjszaka inkább az átmenő forgalom az erős, ilyenkor gyönyörűen működik az erre eltervezett stratégia. Reggel megjelennek a bejárók a kocsijaikkal és ami éjszaka simán ment, az reggelre hatalmas dugókat tud okozni. Ilyenkor célszerű megnézni melyik utakat nem használják (annyira) a többi autósok és megpróbálkozni inkább az ezekre való tereléssel, mert hamar kiderülhet, hogy egy-két kereszteződésre tereltünk rá mindenkit és máris hosszabb dugót okozunk vele mint az M1-M7 bevezetőjénél kialakított buszsáv.

A “normális” autósok terelgetésére nincs nagyobb esélyünk, azok arra mennek amerre látnak illetve amerre a céljuk van. Persze finomítások itt is vannak, remek móka például, hogy megadhatjuk minden egyes kereszteződés minden egyes sávjánál, hogy onnan merre lehet kanyarodni. Megfigyeltem például, hogy egy kétszer kétsávos útnál a külső sáv a jobbra kanyarodó (alig egy-kettő) autósnak volt fenntartva, a belső sáv pedig az egyenesen haladóknak és a balra kanyarodóknak. Utóbbiak viszont egyrészt jóval többen voltak, másrészt a szembeforgalom miatt nem igazán tudtak beférni a balra lévő utcába és emiatt az egyenesen haladók is ott álltak mögöttük, szépen növelve az amúgy sem csekély sort. A jobb oldali sáv pedig üresen tátongott. Nosza néhány kattintás és máris átrendeződött a szituáció: a külső sávot megkapták az egyenesen haladók és jobbra tartók, a belső sáv pedig a balra kanyarodóké lett. Máris jóval gördülékenyebben ment a forgalom, néhány perc után megszűnt az emiatti dugó. Remek.

A dugók oszlatására a sávok átrendezésén kívül közvetlenül lámpák telepítésével (és főleg összehangolásával) és az utcák egyirányúsításával is tudunk hatni. Előbbi persze néha több problémát jelent mint segítséget, de mód van arra, hogy ezen felülkerekedjünk. Közlekedési jelzőlámpa alapvetően egyik kereszteződésben sincs, viszont ahova telepítettünk, ott nekiindulhatunk a vele való szöszmötölésnek is. Nyilván ha van egy többsávos főutunk ahova szeretnének kikanyarodni az autósok kis mellékutcából, akkor utóbbiak addig szenvednek benzint pöfögve a levegőbe, míg a nagy-nagy dugó közepette nem keletkezik egy kis lyuk ahova beférhetnek. Ha van lámpánk, akkor ez a helyzet javulhat, de semmi értelme annak, hogy a kis mellékutca alacsony forgalma a nagy főút forgalmát blokkolja. Így aztán akár minden egyes lámpának beállíthatjuk, hogy meddig legyen rajta szabad jelzés, szóval simán lehet az, hogy a főút 40 másodpercig zöld, a kis utca pedig alig 10-re kap szabadot. És ez így baromi jól működik, emiatt sokkal jobb, mint más hasonló programokban a lámpás kereszteződés. Mert életszagú és tényleg lehet ezzel szabályozni a forgalmat. Persze aki nem szeret ilyesmivel nyűglődni az beállíthat a két alapprogram közül (minden irány egyenlő idejű szabadot kap szépen egymás után illetve a szembeutcáknak egyszerre van zöld), de azok inkább el se indítsák a játékot ugyanis hamar kudarcba fog fulladni a nemtörődömségük. Bátrabbak elég klassz zöldhullámokat kaphatnak így amin legalább annyira jól lehet majd haladni a virtuális autósoknak, mint az igaziaknak éjfél után a Róbert Károly körúton.

Na lássuk mink van még: útépítés. Ez még egy jó móka, bár hihetetlenül sok időt, pénzt és erőforrást igényel egy-egy kis szakasz megépítése is. Nem kell arra gondolni, hogy átalakítjuk a várost, házakat rombolunk le és a helyükön ezersávos autópályát építünk az átmenő forgalomnak, de néhány helyen a zöldfelület rovására lehet plusz egy-egy sávot építeni, akár villamospályával is. Kezdetben ennek sok értelme nincs, nem hiszem, hogy bárki is belevágna addig amíg nem látja pár virtuális hónap tapasztalatát, hogy kiderüljön hol a legégetőbb a bővítés, hol lenne rá a legnagyobb szükség. Ráadásul többfajta úttípus között is lehet választani, nincs elaprózva ez a rész sem.

A következő rész a tömegközlekedés helyes felépítése és máris itt a magyarázat miért is foglalkozunk ezzel a játékkal egy kötöttpályás témát körüljáró honlapon: a buszok mellett villamosokat is járathatunk. Szerencsére a megkapott kis résznyi városban is van egy villamospálya, így akár azonnal be is indíthatjuk az első járatunkat, de nem árt figyelni néhány dologra: a villamos is az úton közlekedik (mármint a síneken amelyek az úton vannak), így ha dugó van akkor bizony az is araszol a forgalomban. A pálya meghosszabbítása macerás és időigényes, de idővel megtérülhet, csakúgy mint a buszok járatása is: ha sikeresen eltaláljuk a megfelelő útvonalakat és emiatt aztán sokan használják a járműveket, akkor kevesebb lehet az autósok száma, valamint a tébolyultan erre-arra kóválygó és elégedetlen embereké is. Az útvonal létrehozása villamos esetén a legegyszerűbb, nyilván csak arra mehet a villamos amerre a sín van, busznál viszont minden kereszteződésben meg kell adni, hogy merre forduljon. Az eddigi Traffic Giantes és Cities in Motionös tapasztalatom alapján ezt a részt nem éreztem annyira gördülékenynek, főleg az oda-vissza járatok hiánya miatt. Most vagy nem lehet ilyeneket csinálni, vagy én vagyok a különösen béna és nem találtam meg. Az addig rendben volt, hogy A-ból B-be elmegy a busz az útmutatásunk alapján, vissza viszont már nem, hanem kezdi elölről. Nyilván ha csinálunk egy másik számú járatot ami B-ből megy A-ba, akkor máris van vissza is egy járatunk, vagy csinálhatunk egy A-B-majdnem A-t is, de olyan nem lesz, hogy ugyanaz a járgány pörög folyamatosan. Ez nekem nem tetszett annyira, de hozzá lehet szokni.
Itt amúgy az ilyen játékoknál megszokott módon nekünk kell beszerezni a járműveket amelyek között több is van. Sajnos megnevezve nincsenek ezek, de a kinézetük, tulajdonságaik azért eltérnek. A játék elején a jobbak zárolva vannak, akkor tudjuk ezeket beszerezni, ha teljesítettünk néhány célt. De erről majd később.

A tömegközlekedés felépítését célszerű nyilván a gyalogosok preferenciái alapján összehozni, különben villámgyorsan visszaülnek az autóikba és generálják a további dugókat ami nem igazán jó móka. Van egy kis ikonunk amivel megnézhetjük, hogy ki-merre tart, ilyenkor vonalak kerülnek berajzolásra a képernyőre, meglehetősen átláthatatlanná téve a helyzetet. Nem egy rossz elképzelés, mert így aztán tényleg tudjuk, hogy hova szeretnének menni, melyek azok az épületek amit sokan szeretnének meglátogatni, viszont kissé káoszt teremt, én jobban szerettem a TG megoldását az épületek színezésével. Nekem hiányzott egy nagy áttekintő térkép is ezekkel a vonalakkal, mert folyamatosan scrollozgatni csak azért, hogy megtervezhessem a megfelelő útvonalakat meglehetősen idegőrlő.

Problémákhoz visszatérve mindenképpen megemlíteném a romló állapotú utakat illetve a koszt. Előbbi főleg télen és utána jelent nagyobb kihívást, az áttekintő térképen szépen megjelölve láthatjuk, hogy hol romlott le éppen annyira az út, hogy megérje már odaküldeni egy javítóbrigádot. Utóbbit megintcsak alkalmazni kell, valamint a forgalom is megváltozik miatta: a járműveknek alacsonyabb sebességgel kell megkerülniük a javítás helyszínét, így a korábban remekül belőtt zöldhullámoknak búcsút mondhatunk, egészen egyszerűen elképesztő, hogy egy ilyen jellegű karbantartás mennyire meg tudja változtatni a forgalom szerkezetét. És ezt most baromira lelkesen mondom! Kis negatívumot azért megemlítenék: jó lenne ha a térképre kattintva oda lehetne ugrani a javításra váró út helyére, nem kellene azt keresgélni.

A kosz feltakarítására szintén vannak járgányaink amelyeknek útvonalakat adhatunk meg amit azok becsülettel végig is járnak, a térképen pedig láthatjuk mennyire piszkosak az útjaink. Erre már csak azért is szükség van, mert a program folyamatosan méri a teljesítményünket és azalapján adagolja a rendelkezésükre álló pénzt. Sikerült egy autónak áthaladnia a városon gyorsan és probléma nélkül? Hopp, máris kapunk 3 egységet a kék csillag mellé, amiből lesz 30 pénzünk. Ha nem találta meg a kihaladási pontot akkor viszont jön a levonás. Ha dugók vannak, akkor vele együtt jár a szmog is, ami megintcsak levonással jár. Mindezek állását a képernyő tetején lehet nyomon követni, na meg nyilván a statisztikában is. Mindemellett egyéb feladataink is vannak amiért vagy pénz jár, vagy plusz járművek. Ezek olyanok mint építsünk meg 5 közlekedési lámpát, vagy indítsunk el öt útvonalon tíz buszt húsz járművezetővel. Némelyik viszonylag könnyen teljesíthető, némelyikhez viszont hosszú órákat kell a számítógép előtt tölteni. Főleg ha a város teljes egészét szeretnénk megkapni.

Dugóról jut eszembe: szerintem a fejlesztők a játékot Budapestről mintázták, ugyanis ahhoz hasonló a forgalom. Hiába nem tud behajtani derék autósunk az utcába mert ott már áll a sor, azért megpróbálja a bekanyarodást a zöld lámpánál. Aztán ha pirosra vált a lámpa és jönne a szembeforgalom, akkor az meg van lőve, nem tud menni mert blokkolják előtte az utat. Mondhatnám azt is, hogy igen, ez a nagy magyar valóság, jól sikerült a modellezés. De ahogy a valóságban is hevesen káromkodok ilyenkor, úgy a játéknál is fogom a fejemet. Persze egy idő után a valóshoz nem hasonlítóan eltűnik a blokkoló autó a helyszínről, de csak akkor ha tényleg már hosszú ideje áll miatta a forgalom. Az eltűnés előtt azért vicces látni, hogy a kereszteződés közepén kiszáll belőle a járművezető…

Erről jut eszembe, hogy a grafikáról nem írtam semmit még. A CyberphobX meglehetősen kis létszámú csapat, a készített program sem igényli a csilivili élethű grafikát, így aztán nem is kapjuk meg ezt. És azt kell mondjam, hogy nincs is rá szükség. OK, el tudnám képzelni izometrikus 3D-ben a programot, esetleg élethűbb járművekkel, ultraközeli zoom-okkal, de nem hiányzott. Nagyon jól átlátható a terület, semmit sem blokkolnak az épületek, nem kell ide-oda forgatni a látószöget (és nem is lehet) azért, hogy mondjuk rá tudjunk kattintani valamire. A fejlesztők célja szerintem a forgalom élethű szimulációja volt és nem a környezeté. Emiatt aztán elmarad látványvilágilag mind a CiM-től, mind a TG-től, de ez engem egyáltalán nem érdekelt. A menürendszer sincs agyonbonyolítva, nem vágja haza a játékot a folyamatos ide-odakattintgatás. Az oktatóvideók végignézése után mindent tudunk hogyan kell csinálni, végtelenül jól használható kezelőfelületet tudtak összehozni a srácok amely ráadásul nem is vesz el túl sok helyet a város látványából. A megjelenő ablakok ide-oda mozgathatók ha arra szükség van, de itt tipikusan az a helyzet, hogy nem fogunk egyszerre ötöt megnyitni és azokon belül ugrálgatni. Hangok terén ugyanez a helyzet: kellemes zene megy a progi alatt néhány hangeffektussal. Nem fogjuk nevezni a valaha hallott legjobb játékzene díjára, de a legidegesítőbbre sem, én úgy vélem, hogy segít a koncentrálásban, szóval részemről ezért is piros pont jár.

Közlekedésmániásoknak feltétlenül ajánlanám a játékot, nagyon-nagyon jó időtöltést nyújt a Traffic Manager. Egészen elképesztő szerintem, hogy egy-egy tűrhetően működő rendszert mennyire képes felborítani a napszakok miatti forgalomváltozás, egy-egy spontán kialakult és rövid időn belül akár magától is megszűnő dugó, vagy éppen egy útfelújítás vagy közlekedési lámpa telepítése. Első ránézésre könnyed ujjmozdulatnak tűnik a program működtetése, a nehézségek felfedezése, de a komplexitás abban is megnyilvánul, hogy egy probléma megoldásával lazán okozhatunk egy másikat és az azzal való foglalkozás akár az előzőre is visszahathat. Annyi mindent lehetne még írni a játékról, de már így is azt kockáztatom, hogy nem olvassátok végig. Nagyon bízom benne, hogy sikerül magyar kiadót vagy forgalmazót találnia CyberphobX-nek, mert ez egy olyan játék ami észrevétlenül oktatja is a vele próbálkozókat.

A program ugyanis nem adta magát könnyen, egyszerűen nem volt hajlandó elindulni. Letöltés, telepítés és indítás után ugyanis kaptam egy gyönyörű fekete monitort rajta a felirattal a monitorom menüjéből: Out of range. Többször próbálkoztam, felbontásátállítástól kezdve addig, hogy visszatértem az egy monitoros üzemig, de semmi sem segített. Aztán végül egy fórumban találtam rá a megoldásra: a program a config file-ban (amit trükkös módon a Dokumentumok közé rejt…) a képernyőszélességet és magasságot is nullára vette, azon próbálta megjeleníteni a játékot. Nyilván nem sikerült neki. Az értékeket egyszerűen átírtam a Jegyzettömb segítségével és végre valahára sikerült elindítanom a játékot.

A CiM a világ négy nagyvárosának forgalomirányítását adja majd a kezünkbe 2011 február 22-étől: Bécs, Helsinki, Berlin és Amsterdam tömegközlekedését szervezhetjük meg 1920 és 2020 között a már a Traffic Giantban is megszokott módon. Adott ugyebár a város gyönyörűen megmunkált 3D-s képe, forgatható és zoomolható kameranézetekkel, házakkal, utakkal, járdákkal, autókkal, repülőkkel, gyalogosokkal, szóval kellemesen élő települést kapunk. A cél az, hogy különböző tömegközlekedési eszközökkel kiszolgáljuk az emberek igényeit, azaz leszoktassuk őket az autójukról. Alapvetően egyszerű a szituáció: megállókat pakolunk le, közöttük útvonalat állítunk össze, hozzárendelünk egy járművet és útjára indítjuk. Ha olyan területeket kötöttünk össze amik között közlekednek az emberek, akkor előbb-utóbb megjelennek a megállókban és elkezdik használni a járműveket. Mivel gazdasági szimulációról (is) van szó, ezért minden pénzbe kerül, az utasok pedig menetjeggyel fizetnek. A feladatunk részben az, hogy a menetdíjbevétel fedezze a költségeinket. Emellett persze különböző teljesíteni való célok is várnak ránk ahogy ezt már az ilyen típusú játékoktól megszokhattuk, szám szerint 12 lesz belőlük. Aki ezt kevesli az játszhat “sandbox” módban is, ahol nem kell küldetésekre koncentrálni, egyszerűen csak építkezni a magunk – no és persze a város lakosainak – örömére. Nagyobb durranásnak ígérkezik az, hogy pályaszerkesztő is jár majd a programhoz, azaz saját települést is létrehozhatunk, így aztán gyanítom, hogy akár Budapest utcáin is kavaroghatunk majd.

A program első ránézésre jól néz ki, a stílusnak megfelelő módon sok kis ablakban mutatja a helyzetet, grafikonokkal lát el minket. Alapvetően könnyű a kezelhetőség, nincs menürengeteg csak ikonok, szerintem egyszerűen bele lehet tanulni. Az oktató játékmód szájbarágósan magyaráz el mindent, akinek a Traffic Gianttel volt már tapasztalata, annak szerintem nem kell túlzottan belemélyednie, hamar bele fog rázódni. A játékmenet is a nagy őst idézi, hatalmas újítást ahhoz képest nem látok benne. Mondjuk ezt nem rovom fel hibaként, inkább örülök annak, hogy valós városokban próbálkozhatok a kor grafikájának megfelelő színvonalú programban.

A bétát megtaláljátok például ezen a honlapon, azonban hangsúlyoznám a béta jellegét: kifagy, kidobál, szóval még nem túl stabil, vannak vele problémák. Remélem a megjelenésig ezt még javítják, de ennek ellenére jól el lehet vele szórakozni. Ami még lényeges: az ára 20 euró a Steamen, úgyhogy nem az a hatalmas rablás kategória, ennyit nekem megér. Jelenleg is elő lehet rendelni, amivel öt egyedi jármű jár együtt, azok máshogy nem kerülhetnek majd a birtokunkba.

Ennyit erről, megyek is vissza játszani, mert engem bizony teljesen magába szippantott a program. A “Csak még egy kör” nevű szállóigét (anno még a Civilization után ugyebár) én momentán “Csak még egy megálló” szövegre módosítanám.

Folytassuk RailWorks-szel, méghozzá azért, mert annyira friss az infó, hogy még szinte meleg. Az éjszaka folyamán újabb frissítést kaptunk a programhoz annak örömére, hogy mindjárt megjelenik a német kiadás. A csomagnak köszönhetően (keresgélni nem kell, a Steam automatikusan letölti és telepíti a szükséges file-okat, majd ha készen van akkor azt vígan jelzi felénk) immáron a németeknél is kicsit több a variációs lehetőségünk a járműveket tekintve, hiszen a gőzösök közül a BR 52, a villamos mozdonyokból pedig a BR 143 és BR 151 áll majd rendelkezésünkre, valamint egy rakat személykocsi és tehervagon. De erről már amúgyis írtam két hete. A csomagnak köszönhetően azonban más is megváltozik, tupíroztak ugyanis a német jelzési rendszeren, bevezetésre került a HP, KL és KS jelzési rendszer, amit megpróbáltak lemodellezni. Azért írom, hogy próbáltak, mert nekem valahogy nem stimmel a dolog, Zusiban jobban kell gépészkedni a jelzéseket tekintve, de várom, hogy a német vasúthoz jobban értők megírják a véleményüket. Az mindenesetre biztos, hogy a jelzési rendszer forráskódja nyílt, így aztán akár magyar rendszer is összebarkácsolható belőle. Ezen kívül a PZB-n is csiszolgattak, új kabinhangot is vettek fel hozzá, a végén még kezd majd szimulátorra hasonlítani a RailWorks is… Érdemes még ellátogatni a programban a beállításokhoz, ott ugyanis bekapcsolhatóvá vált az a funkció, hogy ha túl gyorsan (értsd: sebességhatár fölött 5 km/h-val) megyünk a járművünkkel, akkor automatikus kényszerfékezés lép életbe. Szintén kapcsolható az, hogy vörös jelzőnél kilépjen a program a küldetésből, vagy mehessünk tovább. Az új tulajdonságoknak megfelelően a Hagen-Siegen és a Seebergbahn pályákat is módosították, így ezek valamennyivel élethűbb hatást keltenek. Fontos info: az eddig elmentett küldetések a program megváltozása miatt nem használhatók!
Szintén RailWorks, bár kissé más téma: annak ellenére, hogy őszre tervezték a Glasgow Air Rail Link pálya kiadását, most nagyon úgy tűnik, hogy május lesz belőle, egészen pontosan május 3. Remélem ez nem azt jelenti, hogy összecsapták a pályát… Meglátjuk. Akit egyébként érdekel ez a kiegészítő, a kézikönyvét már most elkezdheti nézegetni, erről a linkről ugyanis letölthető. Szerintem érdemes belepillantani még annak is, aki nem kívánja megvásárolni a pályát, ugyanis ez egy jó példa arra, hogyan is kellene kinéznie egy igényesen összeállított kiadványnak, van benne a jármű belsejétől a teljes útvonalhálózatig, a jelzők magyarázatán át minden. A kiegészítővel kapcsolatos sajnálatos hír még annyi, hogy mégsem lemezen kerül majd forgalomba, hanem Steamen megvásárolhatóként.
Ja igen, és jön a Burlington Northern festésű SD-40-2-es amerikai dízelmozdony is, valamint készülget a Dash 9-es is…

Játszottatok már e-mailben? Gondolom nem is mostanában fogtok, már elmúltak azok az idők, amikor ilyennel kísérletezgettünk. Anno a levelezős (igen, postán) játékokat váltotta fel ez a metódus, mondván gyorsabb és ingyen van, de aztán az internet és a szélessáv elterjedésével egyszerűen elfeledkezett róla mindenki. Vagyis hát majdnem mindenki.

A Crayon Rail Fanatics-nál ugyanis úgy döntöttek, hogy az Empire Builder névre hallgató stratégiai programjukat alkalmassá teszik arra, hogy hatan is játszhassanak vele e-mail útján. Érdekes konstrukció, de így aztán bőven van idő megtervezni mik legyenek a következő lépések. A használata a szokásosnak mondható, az e-mailben jön az, hogy mit léptek a többiek, a program ezt maga lekezeli, ráadásul kapunk egy komplett listát az előző kör óta eltelt eseményekről. Sajnálatos módon mindenkinek rendelkeznie kell az eredeti szoftverrel, így az nem működik, hogy cska egyvalaki veszi meg a többiek meg hozzá csatlakoznak, pedig egy ilyen megoldás ha jól emlékszem még a StarCraft esetén összehozható volt. No de az teljesen más téma. Az EB egyébként megkapta az 1.4-es frissítését, ennek része ez a fajta játékmenet, csakúgy, mint a képen is látható Agent of Change térkép amit West Virginia Rails-ként is ismerhetnek a programot kedvelők. Nagy könnyebbséget jelenthet a játékosoknak a miniatűr térkép az alsó szekcióban, amely eddig meglehetősen hiányzott, így azonban jobban át lehet tekintetni a területeket, a progit pedig leginkább az színesíti, hogy most már minden egyes járműtípushoz különböző képet lehet rendelni, így aztán nem kell, hogy mindig ugyanazok a vonatok tűnjenek fel a képernyőn.

A fenti kép alanya bizonyára ismerős a valóságból, a fotó azonban egy szimulátorhoz való: Zsoltee nyitott magának, no meg az átfestéseinek egy új oldalt, amelyet itt értek el. Ezen a fenti gépen kívül olyan mozdonyok érhetők el, mint az ÖBB világrekorder Taurusa, a 18  labdarúgó EB  tiszteletére átfestett járgány, vagy éppen a Railjet féle Teknők. Érdemes körülnézni MS Train Simulator rajongóknak. a honlapon.

]]> http://www.vonatmagazin.hu/2010/04/virtualis-vasuti-hirek-2/feed/ 3 http://www.vonatmagazin.hu/2010/04/virtualis-vasuti-hirek-1/ http://www.vonatmagazin.hu/2010/04/virtualis-vasuti-hirek-1/#comments Fri, 23 Apr 2010 19:06:17 +0000 IST http://www.vonatmagazin.hu/?p=18038 Mivel észrevettétek és többen jeleztétek is felém elektronikus levélben, hogy az utóbbi időben a szokásosnál kissé kevesebb virtuális vasúti hírrel találkozhattatok itt a vonatmagazinon, azt hiszem éppen itt az ideje egy kis magyarázkodásnak és változtatásnak. Az elmúlt hónapok nálam legfőképpen a munkáról szóltak, meglepően kevés szabadidőm maradt magamra és azt próbáltam megosztani a számítógépes vasút / modellvasút között. Azt vettem észre, hogy egyre kevesebbet vonatozok a gépemen, cserébe viszont túl sok időt töltök a neten mindenfajta hülyeség olvasgatásával amit talán nem ártana abbahagynom. Nos, hogy azért ti se maradjatok ki a betevő falatok nélkül arra az elhatározásra jutottam, hogy hetente/kéthetente egyszer jelentkezem majd a híreimmel, egy hosszú bejegyzésbe ömlesztek bele mindenfajta újdonságot, sőt, próbálom majd sűríteni a bemutatók kínálatát is, ugyanis ez is eléggé elhanyagolásra került. Ami meg nem jó. No szóval itt van az első hosszú virtuális vasúti hírrovat:

Kezdeném mindjárt egy aprósággal, méghozzá az ESTWsimmel. Eme német forgalomirányító program ugyanis átlépett a 4.6-os változatra, ami azt jelentette, hogy néhány terület is megkapta a frissítést erre a verziószámra. Ennek megfelelően Bréma főpályaudvara (lásd kép) mellett még a Verden-Nord pálya is átdolgozásra került. Sajnálatos módon a hírlevél nem tartalmazza a változtatásokat, a program fórumrendszere is meglehetősen lanyhán látogatott, így infót az sem tartalmaz, egyedül azok tudják kideríteni az újdonságokat, akik megvásárolták a közel 50 euróba kerülő területeket. Mármint darabja ennyi. Mivel ez rám nem igaz – a német rendszer engem nem vonz ennyire – így maradjunk annyiban, hogy hurrá, van új verzió!

Maradjunk a forgalomirányításnál, viszont ugorjunk át a Csatorna túlpartjára, ahol látogassuk meg a SIAM honlapját! Itt a North London Line megjelenése az újdonság, amely a Windows-on is futó programok sorába tartozik. Nem kell meglepődni, a cég ugyanis kissé elmaradt a modern kor hívó szavától amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy külön felhívják rá a figyelmet: mivel a NLL mérete nagy, ezért nem szállítják floppy lemezen! Ifjabb olvasóinkat megkérném, hogy forduljanak a szüleikhez vagy a guglihoz és kérdezzenek rá arra, hogy mi is az a floppy, az idősebb olvasók pedig morzsoljanak el bátran egy könnycseppet a szemük sarkában eme nosztalgikus mondatot olvasva. Viszont: a fejlődés az fejlődés, ugyanis az NLL megvásárlói tudnak csatlaozni a Leicester Central szimulációjához. Apró bökkenő, hogy az NLL 1938-ba kalauzol bennünket, az LC pedig 1957-be, de kicsire nem adunk. A tervek szerint amúgy a sorozat következő tagja Woodford Halse lesz. Az NLL így a II. világháború előtti időszakot mutatja be, azaz meglehetősen nagy forgalmat kell lebonyolítanunk benne amely alatt személy- és persze tehervonatokat is kell érteni, utóbbiak remekül kihasználják az összeköttetést az egyes vonalak között. A területet 45 font leszurkolása (13 500 forint) után tudjuk kipróbálni, amit PayPal számláról lehet teljesíteni. Akiknek megfelel, annak akár e-mailben is átküldik a pályát és a kézikönyet. Kép nincs, a honlap sajnálatos módon nem tartalmaz ilyet. És kipróbálható verzió sem létezik.

Régen foglalkoztam már a Loksim3D-vel, most ezt is megteszem, megjelent hozzá ugyanis az osztrákok 1014-es mozdonyának vezetőállása. Ezt 1024*768-as illetve 1280*1024-es felbontásban is letölthetjük és telepíthetjük. Minőségileg véleményem szerint lehetne jobb is, de elnéző vagyok vele, mivel mégiscsak egy ingyenes programról van szó. A Loksim3D felépítésének köszönhetően bármelyik pályán igénybe vehetjük a mozdony szolgálatait, a menüben meglehetősen egyszerűen lehet kiválasztani azt, hogy mi bizony ezzel szeretnénk vezetni. A pakk alig 2,5 mega, így nem fogjuk vele leterhelni a hálózatot.

Irány Németország, ahol a ProTrain sorozat hamarosan megkapja a 35-ös számot viselő újabb darabját. Ebben Erfurt és Halle között vezethetünk majd, ráadásul a Német Demokratikus Köztársaságban, ugyanis ez a Microsoft Train Simulator kiegészítő az 1985-ös évbe kalauzol bennünket vissza. Ennek megfelelően olyan járművek lesznek majd a kezünk alatt, mint a BR 106-os, a 118-as, a 132-es, a 211-es, a 242-es, a 243-as és a 250-es. A nem német vasút fanoknak ezek így talán nem mondanak semmit, de ha megemlítem azt, hogy Ludmilla vagy Holzroller, akkor talán már felcsillan néhány tekintet. A kiegészítő április 29.-ére várható, legalábbis a letölthető verziója, a dobozosra vélhetően még várni kell majd. 20 euróba fog kerülni egyébként. A megjelenés örömére egy képgalériát nézhetünk végig ezen a linken.

Hazai pályára evezve a Dél-Dunántúl 2.0-s illetve 2.1-es verziójának megjelenéséről tudok beszámolni, szintén MSTS alá. Ebben a korábbi Pécs-Dombóvár szakaszon kívül a Pécs-Villány-Magyarbóly részen is elkészültek a jellemző tereptárgyak, így a 100 kilométernyi valóságnak megfelelően kidolgozott pályához egy újabb 43 kilométeres adag csatlakozott. A 2.1-es változat gyakorlatilag némi hibajavítás a játékosok visszajelzései alapján, letölteni a telepítőket innen lehet. Azoknak, akik nem játszanak ezzel a programmal, a figyelmükbe ajánlanám ezt a fotóalbumot, amely tele van a pályán készült képekkel, meglehetősen látványos darabok, látszik, hogy igen jó megjelenést tudtak elérni a fejlesztők. A munkák persze nem állnak le…

Tovább fejlődik az MSTS egyik utódjaként tekinthető program, az OpenRails. Ezúttal a napszakok váltakozását mutatják meg egy videó segítségével, amit én is jól beillesztek nektek. Ebben látható (és hallható), hogy a pálya valós koordinátáinak megfelelően helyezkedik el a Nap az égen (sőt, a Hold is), ráadásul az időponttól függően mozog is. Egészen látványos ahogy felgyorsítva az időt átvándorol az égbolton, bár ezt játék közben igazából nem fogjuk érezni. Ami viszont kissé furcsán néz még ki, az a naplemente, a vörös ég azért kissé ütősnek tűnik, a napfelkelte viszont már egy hosszabb vonatútnál igencsak hatásos tud lenni. A felhők sűrűsége is változhat majd a programban, ennek hatására megváltozik majd a pálya tónusa is, sok felhő esetén a színek szürkébbé válnak. Ezer szónál is többet mond a videó, nézzétek meg!

Aki esetleg Franciaországban kíván száguldozni, annak ajánlanám a figyelmébe a La Ligne ARCM pálya 3. verzióját, MSTS-hez. Bár a korábbi változatokhoz képest nem bővült a megtehető út hossza, a tereptárgyak lecserélésre kerültek, a jelzők is élethűbbek lettek, elég megnézni az itt látható és folyamatosan változó képeket. Három különböző útvonalat járhatunk be a pályán: a Nimes-Avignon, a Nimes-Miramas illetve a Miramas-Avignon vonalak között Tarascon-sur-Rhone az elágazó állomás. Letölteni innen lehet, a kicsomagolások után ne felejtsétek el lefuttatni az installme.bat file-t sem!

Sokat vártam rá, de megérte, megjelent a Metro Simulator hármas számú béta verziója. Ebben már járműfronton is többet kapunk az előzőnél, így háromfajta motorvonat (MG2 lásd kép, SG2, RSG2) áll rendelkezésünkre, valamint egy tolatómozdony is. A pálya jelentősen kibővült, jóval több elágazással, tárolóvágánnyal rendelkezik, valamint az állomások is jobban különböznek és némi házanyag is telepítésre került a pálya mellé. A jelzők is bővítésre kerültek, amellett, hogy tolatójelzőkkel is fel lettek szerelve az útvonal megfelelő pontjai, a ZUB nevű rendszernek megfelelő fényjelzők is a valóságnak megfelelően üzemelnek. Ennek hatására a vezetőállásokra is készítettek egy új “kütyüt”, ami kijelzik az adott szakaszon  a megengedett sebességet a rendszer alapján. Kellemes. Vezetéshez hasznos lehet az is, hogy a küldetésekhez már van menetrend, amit szintén előcsalhatunk egy gombnyomás segítségével, csakúgy, mint a forgalomirányításra alkalmas ablakot is. Szóval kellemes darab lett, egyre jobban tetszik nekem ez a holland progi.

Ismét egy újabb program teszi tiszteletét a virtuális vasúti piacon, aminek a neve nem más, mint az iRunTrains. A névből kitalálható egyrészt az, hogy vonatokat lehet majd benne “futtatni”, másrészt az, hogy ez bizony Mac gépekre készül. Gondolom crash barátom már dörzsölgeti a tenyerét emiatt, de le kell hűtsem a kedélyeket: egyelőre csak a 0.2-es béta van készen, szóval messze van még a teljes verzió. Mindenesetre gyártottak neki egy honlapot, készítettek róla egy videót, ezeket érdemes lehet megnézni. A grafika még kezdetleges, de ez szerintem az ilyen korai szakaszban elnézhető. A progi lényege amúgy az, hogy terepasztalt tervezzünk és azon vonatokat futtassunk. Sőt, aki a RailModeller nevű tervezőprogramot használja, az egyszerűen átemelheti a tervét ebbe a szoftverbe és megnézheti 3D-ben, hogy hogyan nézhet majd ki a megálmodott terepasztal. A kamerakezelést egyszerűre próbálják belőni, csakúgy mint az irányítást is, így vélhetően nem várhatunk egy ultraprofi programot, de egy próbálkozásnak azért jó lehet, pláne azért, mert le is tölthető ez a verzió a progi fentebb linkelt honlapjáról.

JBSS Bahn terén túlzottan sokról nem tudok beszámolni, az áprilisi frissítések folyamán annyi történt, hogy a 3.85r3 immáron franciául is hajlandó velünk kommunikálni, valamint új jelzők is kerültek a programba, az osztrákok fényjelzői.

Stratégiarajongóknak hívnám fel a figyelmét arra, hogy a mostanában általam kissé elfeledett OpenTTD köszöni szépen él és virul, méghozzá annyira, hogy kiadták az 1.0-s verziót belőle. Hogy ez miért érdekes? Azért, mert ezzel gyakorlatilag teljesen elszakadt a Transport Tycoon Deluxe nevű programtól, ami a maga idejében nagy királya volt a vasútmenedzselős játékoknak. Most már mind a grafika, mind a zene, de úgy egyáltalán minden lecserélésre került, valamint funkcionalitásában jelentősen kibővült a progi az eredeti verzióhoz képest, így határozottan érdemes lehet mindenki számára a kipróbálása. A programhoz kapcsolódóan hívnám fel a figyelmet az OpenTTD – Magyarország Portálra, amely azt a küldetést vette a nyakába, hogy elkészítse Közép-Európa vasúti járműveit a programhoz, lásd a mellékelt képet. A projekt figyelemre méltó, remélem majd arról is be tudok számolni ha végeztek a megvalósítással. Rajongóknak szintén érdekes lehet az OpenTTD FanSite, ahol továbbra is zajlanak a cégversenyek a játékosok között, valamint egy rakat magyar cucc is letölthető.

Ennyi lett volna a gyors összefoglalás a közelmúlt eseményeiről, remélem mindenki megtalálta a kedvére való programot vagy kiegészítőt. Én is belevetem magam a játékba, a Class 60-as mozdony jelenleg elég rendesen leköt.

Amin néztem egy nagyot elsőre az a 2560*1600-as méretű képek amelyek a játékból lettek átemelve, másrészt az 1920*1080-as videók sem megszokottak promóciós célokra még a mostanában már széles körben elterjedt nagysebességű internet korában sem. Harmadrészt igen pozitív benyomást keltett az is, hogy a program menüi angolul szerepeltek, ami talán-talán azt jelenti, hogy az új rész nem fél éves késéssel fog megjelenni az európai boltok polcain, bár erre azért nem vennék mérget.

A Next Generation (új generáció) alcímű progi grafikája igencsak korrekt, már ha figyelembe vesszük azt a megkérdőjelezhetetlen tényt, hogy nem szimulátorról van szó, bár stratégiáktól eltérően a kameranézetünk lehet olyan is mintha mi vezetnénk a járgányokat. Amiből rengeteg van. Mármint típusból. Valamelyik bemutató videón a pálya mellé felsorakoztatták a készletet (Shinkansenek, gőzösök, dízelgépek, elővárosi szerelvények…), bár csak pár másodpercig mutatják, de meggyőző.
Bejött az időjárás és a napszakváltás bemutatása is, az árnyékok növekedésére ahogy megy le a nap sok más program is gondolhatna, csakúgy a fokozatosan felkapcsolódó lámpafényekre az irodaházakban. Az a videók alapján is látszik, hogy ezerrel építhetünk vasúti síneket, állíthatunk hadrendbe teherautókat vagy buszokat is, bár nyilván én inkább a vonatokra koncentrálnék. A környezet kidolgozása rendben van, a városok meglehetősen változatosak, bár a Big Ben kissé furán mutat a dombtetőn, meg a hatalmas napkollektorok is a város “közepén”, de ezeket én simán elnézem.

Mint ahogy említettem, a szoftver megjelenése még kissé odébb van, van ahol 2010 első negyedévére, van ahol 2010 tavaszára teszik. Mármint Japánban. A többi majd kiderül később, ezek alapján jó mókának tűnik az A-Train 9. része.

1. Bevezető
Az OpenTTD-nek mindig is volt (és még van) egy olyan tulajdonsága, mely nem teszi teljesen külön játékká: szükségesek hozzá a Transport Tycoon Deluxe-nak a grafikái és hangjai, nélkülük nem indul el. Ezeket bizony előtte be kell szerezni, nem elég csak a telepítőn kattintgatni megállás nélkül – de hamarosan már ennyi is elég lesz, ugyanis azon dolgoznak az OpenTTD fejlesztői illetve számos segítőkész rajongó, hogy végre elkészüljenek az új, saját grafikák és hangeffektek, melyeket a telepítő is tartalmazni fog valamelyik OpenTTD verzióban. Ezáltal önálló játék lesz.

2. OpenGFX
Az új grafikák már nagyon közelítenek a végleges állapot felé, csak a játékvilág tájon van rengeteg hiányzó grafika, a többi terepen már átérezhetjük a jövő OpenTTD-jének vizuális hatását. Ha röviden jellemezhetném, TTD-s feeling van benne modern köntösbe bújtatva. Természetesen senki ne várjon DirectX 10-es effekteket és tűéles textúrákat, a megjelenítés a már megszokott 8-bites marad. Az OpenGFX nevet viselik az új grafikák, melyeken már évek óta dolgoznak a készítők, szerintem meg is látszik a gondos munka eredménye, nem csapták csak úgy össze az egészet.

3. OpenSFX
Mindent a szemnek, semmit a fülnek? Az új hangokon még dolgoztak egy éve, de aztán csendben meghalt a projekt, most viszont újra él, bárki letöltheti és kipróbálhatja az összes eddig elkészült hanggal az OpenTTD-t… Szigorúan csak a legújabb nightly alatt! De erről bővebben később írok…
Most térjünk vissza az új hangeffektekre! Még nincsenek teljesen készen, majdnem a felük hiányzik, de a játékban leggyakrabban hallható effektek, mint például a bevétel, tereprendezés hangja, és járműhangok hallhatóak számunkra. Utóbbi még kissé hiányos.
Véleményt nem akarok nyilvánítani róla, mert még nincs teljesen készen, vannak szerintem jól sikerült hangok, és rosszak is sajnos. De az tény, hogy ezek is megosztják majd az embereket, akárcsak az OpenGFX.

4. OpenGFX + OpenSFX = A jövő OpenTTD-je
Már mindenki kíváncsi arra, milyen hatást ér el együtt a két csomag. Még mielőtt belevetnénk magunkat, érdemes tudni a technikai infókat is: szükséges hozzá a legújabb OpenTTD nightly, mely már tud mit kezdeni az új hangokkal, továbbá a már említett két csomag is.
Le lehet tölteni a portálról mindkettőt, az OpenGFX-et innen, az OpenSFX-et pedig innen, de egyszerűbb a tartalomletöltő rendszert használni, ugyanis mindkettő fent van rajta. Ha ezzel megvolnánk, egyszerűen indítsuk el a nightlyt, a beállításoknál pedig állítsuk be grafikus alapcsomagnak az OpenGFX-et, hang alapcsomagnak pedig az OpenSFX-et.
Akinek nincs kedve ennyi mindent letölteni, megnézheti ezen a videón a jövő OpenTTD-jét, működés közben, hanggal együtt.

5. Nem erőltetik ránk
Nem kell aggódni, hogy eltűnik a jó öreg Transport Tycoon feeling, ugyanis meg van adva a választás lehetősége a játékosnak, hogy vagy az eredeti grafikákat és hangokat használja, vagy az újakat. Természetesen variálni is lehet ezeket, ha csak a hangok nem jönnek be, vagy fordítva. Várhatóan az OpenTTD 0.8.0-ba már be lesz építve a hang alapcsomag kiválasztásának funkciója, viszont az kérdéses, hogy addigra elkészülnek-e az új grafikák, és hangok, hogy már a telepítő is tartalmazza.

Nohab-King
A cikk eredetije a magyar OpenTTD FanSite-on olvasható.

A doboz aljának és tetejének a belső fele a tábla, Anglia stilizált térpékével. Található benne továbbá 5 bábú, állomás lezáró kis táblák, dobókocka, szuvenír és veszély kártyák és egy szabálykönyv.

A játék elején minden játékos kiválaszt egy kiindulási állomást. Ezek után megnézi a 4 szuvenír kártyát, amelyet kiosztottak neki. Ez a 4 kártya mondja meg mely állomásokat kell meglátogatni mielőtt a London felé indulnak. Szintén a játék elején minden játékos kap 2 állomás lezáró korongot, amellyel tetszőleges állomást zárhatnak le (kivéve amelyek nagy körrel vannak jelölve).

Ezzel a játék előkészítése megtörtént, jöhetnek a körök. Játékosok a kör elején dobnak és maximum a dobott számnak megfelelő számot léphetnek a táblán. Ez megy mind addig, amíg a játékos ugyan azon vasúttársaság vonalán halad. Ha társaságot kell váltani azt a játékos a csatlakozóállomáson bejelenti a váltást és húz egy veszély kártyát. Veszély nem feltétlenül rosszat jelent, de módosít a játékon. Akkor is veszély kártyát kell húzni ha kompra szállunk. 6-os dobás esetén a játékos mozgathat egy állomás lezáró kört. Állomás lezárást ezen kívül veszély kártya is módosíthat.

Amikor a játékos elért egy meglátogatandó állomásra, akkor elolvassa, ami a szuvenír kártyán található. Ez általában az adott nevezetesség leírása, majd a kártya felfordítva az asztalra kerül. Ha már mind a 4 helyszínt meglátogattunk, irány London. Az játék befolyásolása leginkább a veszély kártyákkal lehetséges, így lehet az ellenfelet az ország legtávolabbi részeibe küldeni, vagy az állomás lezárásokkal még több átszállásra kényszeríteni.

The Great Game of Britain Steam Trains egy egyszerű játék, nem szükséges hozzá hosszú előkészület. Kivitele miatt parkban vagy vonaton is könnyen játszható.

2-6 személy játszhatja, magyar nyelvű, és nem mondható bonyolultnak (persze az elején nagyon az). Az ára 12 000 Ft ami egyáltalán nem olcsó, de minőségi játékot kapunk érte. Átlagosan közel 2 óra a játékidő (2 személynél is), de ezt csökkenteni is lehet a nem túl szigorú szabályoknak köszönhetően!

Itt nem az fog győzni, aki a legtöbb pénzt gyűjtötte, vagy a leghosszabb/legtöbb vasútvonalat építette. Ugyanis pontozásra megy a játék, de ezt kicsit később leírom, hogyan is zajlik.

A szabályzatot áttanulmányozva, szerintem a legjobb egy próbajáték, hogy miként is mutat élőben. Ezt a  szabályzatot persze módosíthatjuk is, nem megy a játékélmény rovására!

A tábla 3 részből áll, így szép nagy játékmezővel állunk szemben, ezért nem is érdemes a konyhaasztalon próbálkozni vele. Egy kis negatívum van szerintem a pályák illesztésével, mivel csak egymáshoz kell tenni, tehát többször elcsúszhat a játék során, ami néha zavaró lehet. Miután összeillesztettük a táblákat, kirajzolódik előttünk Észak-Amerika középső része. Láthatóak a nagyvárosok, különböző színekkel, számokkal jelölve. A dobozban találunk ugyanilyen színű kis kockákat, melyeket egy fekete tasakba (mellékelve a játékhoz) öntünk. Ezután minden városra annyi kockát teszünk véletlenszerűen kihúzva a tasakból, amilyen szám szerepel alatta. A város színe azt jelzi, amilyen színű árukockát lehet odaszállítani. A városon lévő kockák az elszállítandó árukat jelzik (pl: sárga kockát csak sárga városba lehet vinni). Az árukockák már a helyükön, kezdődhet a játékosok “felszerelése”.

A már megszokott bábuk helyett, amerikai gőzmozdonyokkal kell “lépkedni”. Mindenki kap 25 db egyforma színű kis lokomotívot, és egyet fel kell tennie a tábla szélén lévő 0-ás mezőre. Mindenki húz egy küldetés kártyát, amit ha tud a játék folyamán teljesít, amiért plusz pontot kap. Hitel kártya (saját szabály módosításom,  10 000 dollár bankjegy) felvétele után kezdhetjük az építkezést. Ki kell választani honnan – hova tudunk a leghamarabb szállítani, majd üres hexa alakú mezőkre kell tenni az általunk építeni kívánt vágányokat. Egyszerre maximum 4 darabot körönként. 1 forduló 3 körből áll, és ha ez a forduló alatt nem tudunk összekötni 2 várost az építés alatt álló szakaszunk elvész! Az általunk összekötött városok közé 1 db mozdonyt rakunk le, jelölve, hogy ez a mi szakaszunk. Minden városból több irányba lehet tovább építkezni, ez jelölve is van. A szállításért természetesen pénz jár, amit úgy talált ki a gyártó, hogy oldalt a már említett számozott mezőkön kell lépni, mégpedig annyit, ahány városon át szállítottunk + a célállomás (pl: 1 városon áthaladva + az utána lévő város 2 pontot ér). A számozott mezőkön összegek vannak, amik 1000-es nagyságrendben értendőek, és ez lesz a fizetség. Persze a pontok is számítanak, hiszen a végén ez fog dönteni (alap esetben, hacsak nem változtatunk ezen a szabályon, például az győz, aki a legtöbb pénzt gyűjtötte). Közben fordulónként húzni kell különböző bónusz kártyákat, amiket bárki felhúzhat. Ezek között van olyan, amivel 4 helyett 5 “utat” építhetünk, vagy ingyen építhetünk, stb. A játék készítői nehezítettek egy kicsit még abban is, hogy a domborzat, illetve a hegyvidék is nehezítse vasúttársaságunk fejlődését. Ugyanis a domb (barna hexa), a hegy (sötét barna vonal a hexák között), és a folyókon át (kék folyó a zöld hexában)  építése drágább, mint a puszta (zöld hexa). Nem árt tehát odafigyelni hol is kezdjük az építkezést. A keleti part mentén sűrűbben vannak városok, rövidebb távolsággal, tehát költséghatékonyabb a fejlődés. De a nyugati partnál megvan az a lehetőségünk, hogy megkössük a Nyugati Összeköttetés vonalat, amivel bónusz árukockákat kapunk, amivel tapasztalataimból,  jól lehet keresni. A játék során előjöhetnek Vasúti Fővonal kártyák is, amiket ha megépítünk plusz pontokat kapunk, ami a végső elszámolásnál néha megfordíthatja a kimenetelt. És még amiről nem tettem említést, egy kis dolog, ami nekem nagyon tetszik. Fejleszteni kell a mozdonyainkat. A játék elején minden játékos kap egy 1-es szintű mozdonykártyát. Ezzel egy szakaszt tudunk csak szállítani (Két egymás mellett lévő, összekötött város között, városon áthaladás nélkül). Pénzért tudjuk fejleszteni mozdonyainkat, egészen 8-as szintig, amivel értelem szerűen 7 városon át, a célunkig vihetjük az árut, 8 pontért.

És végül egy jó kérdés: Mikor lesz vége a játéknak?

Nos.

A folyamatos szállítás közben előfordul, hogy elvisszük az utolsó, vagy egyetlen árukockát egy adott városból. Ekkor rá kell tenni a városra egy barna színű kis -  fűtőház- , víztorony-, átjáró kereszt-, vagy szénfeladó épületet. Ez jelenti, hogy a város kiürült. Persze van lehetőség, hogy újra legyen benne áru de ezt már az így is hosszasra sikerült monológom miatt nem írnám le. Visszatérve a játéknak úgy lesz vége, ha pl: 2  játékos esetén 10 üres város lesz a táblán. (Ezt mi barátnőmmel általában 15-16-ra emeljük.)

Ha megvan a megadott számú üres város és vége az utolsó fordulónak (amiben kiürült az utolsó város) jöhet a pontok összeadása. A játék során begyűjtött minden pont, és a bónuszok (amiket ha sikerült teljesíteni megkapunk).

A szabályzatban persze van még pár dolog, amit kihagytam, és egyértelművé teszi a játékot.

Az alap szabály szerint tehát az győz, mint a fent említettnél, aki a legtöbb pontot éri el, de ezt rátok bízom kinek mi tetszik jobban!

Ja, és még annyit szeretnék mondani, hogy létezik egy európai kiegészítő, ami a Rails Of Europe nevet viseli. Ez sajnos angol, csak a tábla (1db), a hozzá illő kártyákkal,  és kell hozzá a Railroad Tycoon. De szerintem egy kis változatosság kedvéért megéri beszerezni ezt is! Megrendelni a www.compaya.hu-oldalról, illetve a Körúton található boltjukból lehet.

Remélem sikerült felkeltenem sokak érdeklődését, és nem vettem el a kedvét azoknak, akik azt hitték, hogy egyszerű kis “lépegetős” társasjátékról van szó!

Jó játékot mindenkinek, és először szerintem csak próbajátékot tartsatok szigorúan a szabálykönyv olvasása mellett!

Köszönettel: Pintér Zoltán

Nem tudom ki használta már az iTunes boltját, de ennél egyszerűbb a világon nincs. Rákattintasz arra, hogy megveszed/letöltöd, a progi kéri a jelszavadat és ezzel máris nekiáll telepíteni az adott szoftvert az iTunes. Ugyanez persze a telefonról is elvégezhető, nem kell hozzá PC kapcsolat, így útközben is gazdagíthatjuk játékaink/programjaink listáját. Néhány másodperc múlva már ott is volt az iPhone-om, jöhetett a teszt. Kényelmesen elhelyezkedtem a fotelban, hiszen a Simutrans stratégiai játék, így hosszú menetnek ígérkezett a dolog.

Aki alapvetően nem ismeri a Simutrans-ot, annak egyrészt itt van egy link a hivatalos honlapra, másrészt pedig elmondanám, hogy a játék az “ezeréves” Transport Tycoon nyomdokait követi, de kicsit bővített formában. A fejlesztésének indoka a progi bővítése volt, újabb funkciókkal való ellátása. A TT-ben a feladatunk utas- és teherszállítás volt különböző közlekedési eszközökkel (busz, teherautó, vonat, hajó, repülő), azok számára az infrastruktúra felépítése, állomások telepítése, menetrendek összeállítása. Nyilván gazdasági alapon működött a móka, ha bénán csináltuk akkor elfogyott a pénzünk, ha jól, akkor pedig egyre növelhettük a hálózatunkat. És az bizony jó, mert ennek hatására fejlődtek a városok is, ami még több elszállítandó utast jelentett, még több áru felvételét, létrehozva így egy örök körforgást. Ugyanezt tudja a Simutrans is, csak bővebben, sokkal részletesebb beállítási lehetőségeket kapunk, megváltoztatva ezzel kicsit a játék menetét is.

Eddig jól hangzik a dolog, azonban nagy kérdés, hogy mindezt hogyan is sikerült átvinni egy nem túl erős és meglehetősen kicsi hardverre. Mondom a pozitívumot: grafikailag látványos a móka, szinte ugyanazt képesek voltak kicsiholni az iPhone-ból, mint amit a monitorunkon is láthatunk PC-n. Ráadásul mozgó világgal csábítanak, ami alatt nem csak a saját járműveinket kell érteni, hanem például gyalogosokat láthatunk sétálni a városokban, villogó neonfényeket, valamint a vonatunk közeledtére lecsukódó sorompót. Szóval a hangulat az bőven megvan, de mi mást is várhatnánk, hiszen az átportolás nagyjából erről szól.

Fokozhatja az örömünket a magyar verzió megléte, ugyanis ékes anyanyelvünket is kiválaszthatjuk, így plusz nyelvtudás nélkül is eljátszadozhatunk a progival. Így pedig már nem lehet gond azzal, mit is láthatunk a képernyőn, mi-mire jó, hiszen oda van írva magyarul is. Mondjuk az is igaz, hogy én vagy két percig tapiztam az iPhone felületét, mire sikerült eltalálnom az aprócska gombot a kijelzőn. Megszenvedtem érte, nem is kicsit. És itt jönnek a hatalmas gondok. A Simutrans játszhatatlan az iPhone-on. A kisebb felbontás miatt ugyanis meglehetősen aprók az ikonok és a játékban szereplő feliratok gombjai, így nem elég, hogy könnyű mellényúlni, de sok esetben esélytelen egy funkciót végrehajtani, mert mindig a mellette/fölötte/alatta lévőt gondolja megtapizottnak. Ceruza ugyebár nincs, de ha lenne, azzal sem mennénk túl sokra a gombok aprósága miatt.

Ha ez nem lenne elég, az előugró ablakok gyakorlatilag kitakarják a teljes képet, ha pedig több ablakot is nyitnánk valami okból kifolyólag, akkor azok egymásra pakolása, rosszabb esetben pedig félig a képernyőn kívüli helyezése még azt a lehetőséget sem adja meg, hogy bezárjuk a már nem kellő párbeszédablakot. Ami azért meglehetősen bosszantó tud lenni, mert például egy vonat megvásárlása után a menetrendjét beállítani hatalmas kihívást jelenthet: a képernyő 90%-át az e célt szolgáló ablak foglalja el, a maradék 10%-ot pedig próbáld úgy tapizni és scrollozni a terepen, hogy megtaláld a telepített állomásokat. Nem lesz egyszerű…

A térkép és az azon való körbenézés szintén nagyon kemény kihívások elé állít minket. Közelíteni/távolítani nem lehet, a mozgáshoz két ujjunkat kell a kijelzőn egyszerre végighúzni. Ennek hatására hatalmas száguldásba kezd a progi, bár mi csak egy terepkockát mentünk volna balra, mégis két másodperc múlva már a térkép túlsó felén találjuk magunkat. Ha felengedjük az ujjainkat a kijelzőről, akkor a térkép scrollozása nem áll le, attól még továbbmegy. Egyszerűen idegesítő, hogy képtelenség kezelni így a területet. Legalább ha valamifajta csík lenne alul és oldalt, akkor tudnánk mit kezdeni, de így megoldani vérlázító. Áttekintő térkép azért persze van, de azon megintcsak nem tudunk pontosan navigálni.
(A fenti térképen érdemes megfigyelni Balasagyarmat városát. Ez nagyjából olyan elütés, mint anno a Railroad Tycoon legendás Debreckenje.)

Sínfektetés? Ugyan már! A fentiek miatt ennek is az esélytelenek teljes nyugalmával állhatunk neki, két város között vágányokat lefektetni az ismert filmcímet idézi: Mission Impossible. Bármennyire is szeretnénk, baromira nem oda fogja letenni a vágányokat a progi mint ahova mi szeretnénk és ezek után nem azt fogja törölni, mint amit elszúrtunk, hanem vagy az egészet, vagy a kezelhetetlenség miatt egy amúgy jó helyen lévőt. Pedig a lehetőségeink megvannak, többfajta állomás, többfajta vasúti pálya közül tudnánk választani és ezek még viszonylag jól el is találhatók. Csak a lehelyezéssel lesznek gondok.

Az a legnagyobb bajom az egésszel, hogy korrektül is meg lehetett volna oldani a mókát. Lehet, hogy egy kis butítást igénybe kellett volna venni, vagy egy másfajta menürendszert kitalálni, de az 1:1-ben portolás finoman szólva is megbukott, legalábbis nálam tutira. Ebben a formában a Simutrans az iPhone-on kezelhetetlen, irányíthatatlan, és ezt bizony nem menti meg az egyébként tényleg remek és hangulatos grafikája. Nem szeretem a majmolást, de példát vehettek volna a SimCity-ről. Mindenesetre a problémák tudottak, kíváncsi vagyok, hogy lesz-e rájuk kitalálva valamilyen megoldás a későbbiekben. Sokan mondják, hogy az ingyenes programokról csak jót lehet írni, nos, íme egy tökéletes ellenpélda.

A fotelben nagyjából 15 percet töltöttem, ennyi idő bőven sok volt a Simutrans iPhone verziójából. Maradjunk csak a PC-nél, én azt javaslom.

A játék meglehetősen sok tartozékból áll, doboz is meglehetősen nagy. A legfontosabb a tábla, amin nekem az USA térképe található. Azóta készült európai, angol, skandináv és svájci változat is. A csomagban van ezen kívül 5 különböző színű vagonkészlet, útvonalkártyák, vagonkártyák és szabálykönyv. 

A tábla tartalmazza a vasútvonalakat, amelyeket a játékosoknak le kell foglalniuk. Mint a valóságban, vannak olyan viszonylatok ahol kétvágányú a vasút, azokat 2 játékos foglalhatja egyszerre. 

Ha megnézzük a fenti táblát, akkor láthatjuk hogy New York és Montreal közötti szakaszt 3 kék kártyával foglalhatjuk le, New York-Boston útvonalat vagy két pirossal vagy két sárgával. Azon útvonalakat, amelyeket szürke szín jelöl bármely, de azonos színű kártyával foglalhatjuk. Amikor lefoglalunk egy vonalat a kis vagonjainkat lerakjuk a két állomás közé. Ezek után az a vonat a mienk és más nem közlekedhet rajta. 

A játék elején mindenki kap 3 útvonallapot. Ezeket csak az adott játékos láthatja. Az útvonallapoknak a lényege, hogy a játékosnak az kártyán látható két város közötti vasútvonalat kell létesíteni úgy, hogy a lefoglalt vonalakon keresztül (bárhogy) el lehetessen jutni az egyikből a másikba. Minden útvonat pontot ér. Ha a kapcsolat létrejön a két település között a játék végére a játékos megkapja a pontokat, ha nem akkor ugyan annyi pontot veszít. Mielőtt a játék elkezdődik, a játékos eldöntheti hány útvonalat tart meg, de minimum egyet meg kell tartania. 

Ezek után a játékos kap 3 vagonkártyát. Vagonkártyákból pont annyi színű van, mint ahány fajta útvonal a táblán. Az asztalon van továbbá 5 felfelé fordított vagonkártya a többi elfele fordítva a pakliban. Minden kör elején a játékos húzhat vagonkártyát az 5 közül, vagy egyet a pakli tetejéről. Ez utóbbinak megvan az az előnye, hogy a többi játékos nem tudja milyen vagon húzott a másik. Vannak speciális vagonkártyák (mozdonyok), ezek olyanok mint a jokerek. Ezekből csak 1-et lehet húzni egy körben.

Ha van a kezünkben elég megfelelő színű (és azonos) vagonkártya amennyi kell egy útvonalhoz akkor azt lefoglalhatjuk. A kártyák kikerülnek a kezünkből, és a kis vagonjainkkal kirakjuk az útvonalat. Vagonkártya húzás helyett húzhatunk véletlenszerűen a fennmaradt útvonalkártyából is. Ez nagy rizikó mivel nem tudhatjuk, mint vállalunk be, de szükségünk lehet a plusz pontokra. 

A játéknak akkor van vége, ha valakinek már 3-nál kevesebb vagonja van (nem kártya). Ekkor jön a számolás. Mindenki kap pontokat a lefoglalt útvonalak alapján. Minél több vagonból áll egy útvonal, annál több pontot ér (lásd fenti kis táblázat). Plusz pontokat a teljesített útvonalakért, mínusz pontokat a nem teljesített útvonalakért. Akinek a leghosszabb folyamatos útvonala van, kap még plusz 10 pontot. Akinek a legtöbb pontja van, az nyer. Ebből látszik, hogy ha nem is sikerül egy játékosnak sok útvonalat foglalnia és abból pontot gyűjtenie, az útvonal plusz pontokból vagy a leghosszabb útvonalból még be tudja előzni a többieket. 

Ticket to Ride nem egy bonyolult játék, gyorsan lehet vele haladni, de így is eltarthat 1 óráig. Akinek megtetszett annak nem kell messzire mennie, mivel Magyarországon is kapható játékboltokban. A játék 2004-ben Európa legjobb társasjátéka címet is elnyerte, ezért talán nem meglepő, hogy sok változat megjelent belőle különböző térképekkel. Ezen kívül megjelent belőle egy számítógépes változat is, és Xbox-on is játszható interneten keresztül.

A YouTube-on egy videó a játékról egy 12 perces videóban be is mutatja nekünk amit itt fent elmondtam.

A London Game társasjátékot 1972-ben adták ki először. A kinyitható játékfelületen a metróhálózat központi része szerepel a valóságnak megfelelően. Érdekes és ugyanakkor nagyon szimpatikus módon az újabb kiadásokkor mindig frissítették a vonalakat az újabb építkezések mintájára, így ha összehasonlítom az én példányomat az eredetivel, akkor simán látszik, hogy egy Jubilee line-nal bővült a játék, de volt olyan köztes verzió is, amelynél Green Park után nem Westminster, hanem Charing Cross felé haladt tovább a vonal. Érdekes apróságok ezek, amelyek azért meg tudják változtatni a játék menetét.

Ami mondjuk nem túl bonyolult. Minden játékos kiválaszt egy fémből készült metrószerelvényt ábrázoló figurát magának, majd kap hat lapot, mindegyiken egy-egy londoni látnivalóval, amiket persze metróval lehet megközelíteni. Ezeket a lapokat nem mutatja meg a többi játékosnak, hanem megindul az útvonaltervezés, hiszen a cél az, hogy minél előbb meglátogassa az összeset. Indulási helynek egy szabadon választott nagyvasúti állomást (Waterloo, King’s Cross, Liverpool Street, Paddington, Victoria) kell kijelölni és arra tenni a figurát, majd lehet dobni a kockával. Minden egyes pont a kockán azt jelképezi, mennyi megállót utazhatunk adott körben a metróval, de csak egy vonalon.

És itt jön az első csavar az egészben: amint vonalat szeretnénk váltani, különböző események történhetnek velünk, amelyek másik fajta kártyákon vannak rajta. Ilyenek lehet például az, hogy egy másik játékost elküldhetünk a hálózaton oda ahova csak szeretnénk, hogy mindenkinek valami jó kis a középponttól távol lévő helyre szeretnénk menni, hogy a nagymamánkat elkísérjük egy állomásra, amelyek többsége azzal jár, hogy egy teljesen másik állomásán kötünk ki a térképnek, mint ahogy azt gondoltuk volna. Ekkor jöhet a GPS-ekről megismert hang a fejünkben: útvonaltervezés, útvonaltervezés, útvonaltervezés. Ugyanis könnyen lehet, hogy így már teljesen megváltozik a felkeresni kívánt látnivalók sorrendje, az eddig messze lévő célpont immáron ugyanarra a vonalra került elérhető közelségbe. Persze az is lehet, hogy metróvonal váltásakor nem történik semmi, egy barátságos jegyvizsgálóba szaladunk bele aki útba igazít minket, így folytathatjuk utunkat a kívánt járattal. Csak kicsi rá az esély…

Második csavarként, hogy az életünk ne legyen egyszerű, a játék kitalálója beépítette a londoni metró másik ismert tulajdonságát, az állomás lezárásokat. Minden játékos ugyanis kap néhány kis jelölő korongot, amiket a játék kezdetén lerakhat a pályaudvarok kivételével bárhova a hálózaton. Ezek a lezárt állomásokat fogják jelképezni, amelyeket a járatváltáskor esetlegesen felhúzott kártyák segítségével tudunk áthelyezni, vagy hatos dobással ideiglenesen megnyitni magunknak. Így könnyen előfordulhat, hogy egy gonoszabb természetű játékostársunk pont az orrunk előtt zárja le az áhított állomáshoz vezető szakaszt, bonyolult másik útvonalra kényszerítve minket, vagy hatos dobásra várásra. Egyik sem egy nyerő dolog, miközben a többiek ezerrel zúznak a céljuk felé.

A játékot persze az nyeri, aki először látogatja meg mind a hat célpontját, majd visszaér az indulási helyére. Több játékosnál itt kezdődnek a durvaságok, egészen jól körül lehet ugyanis bástyázni minden állomást, így aki nagyon elhúzott az elején, azt remekül vissza lehet ilyenekkel fogni. Ilyenkor már boldog-boldogtalan átszáll egyik metróról a másikra csak azért, hogy hátha olyan kártyát húz, amivel a célba igyekvőt elküldheti a messzeségbe, amivel persze időt nyer saját maga számára.

A fentiek miatt én nagyon megszerettem ezt a játékot. Amilyen egyszerű a szabályrendszere, olyan élvezetes tud lenni. Nem tart túl sokáig egy menet kis létszámnál, öt-hat játékosnál viszont elég komoly stratégiázás ki tud alakulni. A folyamatos ide-oda ugrálás pedig igényli az útvonaltervezést egész keményen, úgyhogy alaposan oda kell figyelni mit is szeretnénk csinálni. Néha inkább megéri menni egy fél kört a Circle Line-on ahelyett, hogy egy vagy két átszállással próbálnánk meg elérni a célterületet.

A játék persze angol nyelvű, de nagyon kevés nyelvtudással is el lehet játszani. Bár mindegyik látnivalóról több soros érdekesség van a lapokon, ezek azonban alapvetően nem szükségesek a mókához, tényleg csak szórakoztatás miatt vannak rajtuk. Az ide-oda küldözgető lapok szintén több infót tartalmaznak annál, mint amennyi minimálisan muszáj lenne, így néhány szó lefordításával ezek is érthetővé válnak. A térkép pedig szerintem magáért beszél. Nem mondom, el tudnék képezelni egy hazai verziót belőle, bár nyilván nem Budapest metróhálózatán játszva, de villamossal és/vagy buszossal már elég pofás lehetne. Addig azonban marad ez, amit persze egy csöppet sem bánok. Érdeklődőknek azt mondanám, hogy nézzenek körbe a neten, az eBay-en például 10-25 fontig láttam belőle úgy, hogy hazánkba is szállítanak.

A demo itthon például az [origo] Szoftverbázisából tölthető le, figyeljünk azonban arra, hogy a csomag mérete 447 megabyte, így a lassabb internetes kapcsolattal rendelkezőknek ez eltarthat egy jódarabig. Telepítés után már 610 mega helyet foglal el a merevlemezünkön. Indítás előtt érdemes lehet a beállításoknál molyolni, néhány dolgot érdemes lehet megváltoztatni a minél szebb hatás érdekében.

Talán az itt lévő képekből is kiderül, kellemes grafikája van a játéknak, gyönyörű a napszakok váltakozása, a stílushoz képest megfelelő az épületek kidolgozottsága. A bevezető videóból kiderül, hogy míg a vonatok eléggé stilizáltak, addig néhány épület a valós életből lett átemelve, így találkozhatunk a London Eye-jal, a brandenburgi kapuval vagy a Big Bennel is. Nyilván ezek alapvetően nem állnak majd rendelkezésünkre.

Ahogy fentebb is írtam, egy menedzselős progiról van szó, amelynek tempója elsőre nekem okozott némi fejtörést, csakúgy mint az egész átlátása. Rengeteg lehetőségünk van, kezdve azzal, hogy akár földalatti hálózatot is kiépíthetünk odáig, hogy kedvenc focicsapatunk stadionját is felhúzhatjuk, már ha van hozzá elegendő erőforrásunk. És itt bizony nem csak a pénzre kell gondolni, biztosítanunk kell az építkezésekhez az anyagokat. Ami alapvetően jól hangzik, viszont ez kissé furcsa ízt ad a proginak: a sínek lefektetéséhez például elég ha pénzünk van. A vagyonunk számolására természetesen rendelkezésünkre áll egy rakat kimutatás, így a pénzügyi vénával rendelkezők otthon érezhetik magukat.

A megjelenésről bővebb adatok még nincsenek, több oldal is 2009. végére teszi, addig bőven lehet próbálgatni a játékot. Az mondjuk azért érdekes, hogy a programban szereplő vásárlási lehetőség linkje üres honlapot hoz fel, valamint a fejlesztők weboldala is inaktívnak tűnik. Nem baj, türelmesen várakozunk.

A progi gépigénye: Windows 2000/XP/Vista operációs rendszer, P4 2 GHz processzor, 512 Mbyte memória (Vistánál 1 Gbyte), 128 megás videókártya.

Adott a képernyőn látható terep, amit előbb fel kell fedeznünk egérkattintással, majd sínt ráépítve a térképen található városokat kell összekötnünk. Eztán indulhat a vonatunk, amelyből egy van, viszont idővel több kocsit is rá tudunk csatolni a kezdetben megengedett egy helyett. A vonattal a városok között kell bóklásznunk, az adott kocsit a megfelelő betűvel jelzett városhoz elfurikázva. A megtehető távolságnak viszont korlátja van, amely elfogyásával vége a szintnek, megkapjuk a pontszámot és a lehetőséget a továbblépésre amennyiben jól dolgoztunk. Kissé bonyolultan hangzik, de nagyon egyszerű progi, ugyanakkor a sokadig térképen már jelentősebb kihívásokat is hoz. Az éremnek azonban van hátoldala is, fizetős a játék, 20 dollárba kerül, azaz nagyjából 4200 forintba. A térképek száma limitált, viszont van olyan mód is, hogy ameddig csak lehet, egy térképen játszunk. Mondjuk ennek így fél óra játszadozás után nem látom értelmét, de biztosan van. A proginak van demó verziója is amit egy óráig lehet nyüstölni, utána már fizetni kell. Szerintem az egy óra bőven elég, bár akinek csak néha-néha van 10 perce egy gyors játékra, annak ajánlom figyelmébe a teljes verziót.