Igen, DCC fa. Ist hívta fel a figyelmem a szeptember elsejei Noch újdonságra. Ahogy más fórumokon olvastam, ott is mindenki csodálkozott, hogy ez most szeptember 1, nem április 1. Én is. A dolog lényege, hogy olyan fákat jelentetett meg a Noch, amelyek ki tudnak dőlni. Nem kell sokra gondolni, egy, a vasútmodellezésben egyre nagyobb szerepet kapó szervóra ráapplikáltak három fajta, eddig is kapható fát, és kész az új őrület.

(tovább…)

Fejezetek a magyar vasutak történetéből címmel különleges vasúttörténeti sorozat vetítésébe kezd szeptember 6-án a Magyar Televízió.
Az első adás délután 15.00 órakor lesz az m1-en Vasút az Al-Dunához alcímmel. A 20 perces adás a Pozsonytól az al-dunai Bázis-ig épített vasút története.
Az első közforgalmú vasút Pest és Vác között jött létre, majd Pest-Szolnok következett, így kezdődött a magyar vasutak története. Ezt követte a Bécs-Pozsony szakasz, aztán a dolog megállt, mert 1848-ban nem vasútépítéssel foglalkozott az ország. Az aradi tizenhármaknak vasutas tagja is volt, Lázár Vilmos civilben a Magyar Középponti Vaspálya Társaság, az első magyar vasút főpénztárnoka volt. 1850-ben folytatódtak az építkezések, ezúttal már az osztrák birodalom igényei szerint, akiknek az volt a legfőbb törekvésük, hogy bánsági királyi erdőket, bányákat, ipari üzemeket összeköttetésbe hozzák Béccsel.

A 20 perces adások hétfőnként 15.00 órai kezdettel lesznek.

Sáfrány József rendező-operatőr az elmúlt két évtizedben nyolc országot utazott be az új ismeretterjesztő sorozat és előzménye, a Száz vasútat, ezeret – kedvéért különböző nosztalgiaszerelvényeken, például Magyarország legidősebb gőzösén. A 75 órányi felvétel, valamint számos történeti dokumentum, fotó felhasználásával készült új tematikus sorozat ipartörténeti, gazdasági és politikai összefüggéseken keresztül tárja fel a hazai vasút bő másfél évszázados történetét.

Az alkotók és a film szakértője, Soltész József főmuzeológus volt.
A tíz részes ismeretterjesztő tévéfilm a Közlekedési Múzeum és MÁV Nosztalgia közreműködésével készült.

Akiket érdekel a nosztalgia vasutazás kapcsán a vasúttörténeti érdekességek azoknak ajánlom az m1 adását (jelenleg ismétlésről nem tudok így a munkaidőben lévő adást praktikus rögzíteni)

Boncz Tibor

Rövid ámde rossz hír: a kettes számú winchesterem úgy gondolta ő már éppen eleget szolgált engem az elmúlt kb. 1-1,5 évben és ennek örömére eltávozik az élők közül. Szólhatott volna előtte, akkor mentegettem volna szorgalmasan róla, így azonban nagyon úgy néz ki, hogy már nem tudom leszedni róla az adataimat. Vélhetően az elektronika halt meg benne, indításkor nem pörög fel. Sajnálatos módon a játékaimat ott tároltam, a mentett játékállásoknak lőttek, gyakorlatilag tehetem fel újra a Steamtől elkezdve a RailWorks-ön át az összes cuccomat. Ez mondjuk annyira nem bánt, de nagyon úgy néz ki, hogy ugrott egy rakat fényképem is. Már csak abban reménykedek, hogy az egyes számú vinyó megmarad, jelenleg mobil eszközről írom ezt a bejegyzést. Szerencsére ezekből azért jól el vagyok látva itthon.
A fentieknek megfelelően egy darabig komolyabb anyagot ne várjatok tőlem, elnézést érte.

Van annak már jó tíz éve, hogy a Nohab-GM alapítvány atyjai fejükbe vették, hogy megmentenek az utókornak egy Nohabot. A dolgot tett követte, és a szerény anyagi ám mind komolyabb szellemi és tenniakarásbeli lehetőségekkel megáldott csapat mozdonya ebben az évben néhányszor már munkába állt. Azonban az alapítvány tagjainak álma anno az volt, hogy mindenki számára jusson a Nohab-élményből, ezért időről-időre nyílt napokat szerveznek, amelyeken a közönség közelebbi ismeretségbe kerülhet a mozdonnyal, és megbizonyosodhat kitartó munkájuk eredményéről. A most soron következő nyílt nap különleges lesz, ugyanis a nyílt nap keretén belül az M61010 személyszállító különvonatot fog továbbítani. (tovább…)

Első írásomként a Balaton körül tett 3 napos túránkat szeretném elmesélni. Régóta tervezek egy Balaton-kerülést vonattal, de valahogyan minden évben elmaradt. Szokásunkhoz híven idén is az augusztus 20-i hétvégén Balatonboglárra látogattunk, hogy részt vegyünk a Boglári Szüreti Fesztiválon. Vasutasadammal úgy döntöttünk, hogy a szülőktől különválva töltjük el a hétvégét. Elkezdtem keresgélni az interneten szállás után, legelérhetőbbnek a szabadisóstói Ifjúsági Kemping tűnt. 2 személyes bungalow-kban elég olcsó szállást lehet kapni több napra is. Egy “Junior A” típusú bungalow-t 2 éjszakára lefoglaltunk, majd elindultunk a Balatonra. 20-át Bogláron töltöttük, majd egyedül, 21-én reggel vágtam neki a túrának Balatonszemesről. (tovább…)

Rövid családi nyaralásra indultunk az augusztus 20-i hosszú hétvégén Sopronba. Programtervezgetés közben megnéztem a Schneeberg-i fogaskerekű menetrendjét, ahol nosztalgia gőzös menet is volt a hétvégén. Az online helyfoglalásokat böngészve hamar kiderült nincs szabad hely a nosztalgia menetekre és a 30 euro/felnőtt jegyár is elriasztó volt, így le is tettem erről a lehetőségről. Viszont más kisvasutas program keresésére már nem volt időm. Megérkezés előtt Nagycenken keresztül vezetett utunk, mivel ismerem a helyet lelkes kisvasútőrültként, már figyeltem a szemem sarkából van-e valami élet a végállomáson.

(tovább…)

Az elmúlt hétvége nekem a vonatokról szólt: szombaton btx-szel Debrecen felé vonatoztunk, vasárnap pedig autóba vágtam magam. Egyrészt meglátogattam lanman barátomat Tolnában, rávettem őt, hogy menjünk el a mőcsényi alagúthoz fotózni, másrészt kerültem egyet Magyarbóly, Barcs és Somogyszob felé. Néhány képet készítettem az út során, ezeket osztom meg veletek. Semmi extra, tényleg csak egy könnyed kirándulás volt pár kattintgatással.

(tovább…)

2008. szeptember 20-án a Nosztalgia Kft. Nohabos különvonatának fedélzetén utaztam első ízben Nagyváradra. Akkor az időjárás nem igazán volt megfelelő – szinte egész nap esett -, így elhatároztam, hogy ismét felkeresem ezt a rendkívül megnyerő megjelenésű várost. Erre végül közel két év múltán, 2010. augusztus 21-én került sor, amikor szerencsére minden körülmény adott volt egy jó hangulatú kiránduláshoz. Igaz, korán kellett kelnem, viszont így elég idő állt rendelkezésemre egy alapos városnézésre, némi vonatfotózással megspékelve. (tovább…)

Kicsit több, mint egy hete úgy gondoltam, hogy a hétvégi családlátogatás után nem busszal, hanem vonattal jövök vissza Tokióba. Vagyis az utat, amely busszal körülbelül 80 km és másfél óra, vonattal tettem meg, ami 113 kilométert és 3 órát jelentett. Mivel úgy gondoltam, hogy megosztom az élményemet az úttal kapcsolatban, így fotóztam is bőven az út során, erről következzen egy kis beszámoló. Azonban mielőtt belevágnék az útleírásba, íme egy térkép, amin nyomon tudjátok követni az utazásomat.

(tovább…)

A brit East Midlands Trains vasúttársaság új intézkedést vezetett be az állomási tartózkodásokra a Class 222-es dízel motorvonataiknál. Eszerint a 7 percet meghaladó állásidő esetén a motorokat virtuálisan le kell állítani, amit segít a Bombardier által kifejlesztett Energia Megtakarító Üzemmód, a járgány automatikusan áll át erre 7 perc után. A virtualitás itt azt jelenti, hogy nem minden funkció áll le, így például tovább működik a légkondicionáló (csak éppen csökkentett üzemmódban), a belső világítás fényereje is csökken, nem nyerhető áram az üléseknél található csatlakozókból. Mindezek mellett az utasok természetesen beszállhatnak hiszen az ajtók működnek csakúgy, mint az elektronikus ülésfoglaltság kijelzők és a WC-k is, ráadásul a WiFi is elérhető.

(tovább…)